A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 53. szám - A nemzetközi tengerjogi egyesület 1905. évi liverpooli kongresszusának tárgyalása. A hajótulajdonos felelősségének korlátozásáról. [3. r.]

OG Ehhez még hozzáteszi, hogy « I hat the draft as novv amendcd, but subject to rcvision in the last preceding resolution, be approved as an international agreeriient. Egyhangulag elfogadtatott. Vegyesek. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület> közelébb tartott igazgatósági ülése több szakbavágó gyakorlati kérdéssel foglalkozott és többek között a következő határozatokat hozta: Felir a kereskedelmi, belügyi és igazságügyi kormányhoz a névmagyarosításokkal űzött tisztességtelen verseny még előzése tárgyában. Felterjesztési intéz a kereskedelmi és az igazságügyi kormányhoz az iránt, hogy a bíróságok a 17,662/90. sz. igazságügyi rendeletnek pontos betartására utasíttassanak. E rendelet ugyanis kötelezővé teszi, hogy a bíróságok a éé&jegybitorldsi ügyekben hozott Ítéleteiket jogerőre emelkedés után egy példányban a keresk. miniszterhez (most védjegy-ügyi osztály) felterjesszék. E rendeletet a bíróságok többnyire figyelmen kivül hagyják. Az egyesület annak szigorú betartását több szempontból igen fontosnak tartja. Első sorban abból a szempontból, hogy a felterjesztet' ítéletek az országnak 64 törvényszéke által követett gyakorlatról áttekintést nyújtanak ; másodsorban mert a kir. koronaügyészséget abba a helyzetbe juttatják, hogy az esetleges törvényellenes határozatok ellen a jogegység érdekében a kir. Kúriánál perorvoslattal éljenek. De jelentőséget tulajdonit e rendelet végrehajtásának az egyesület kiváltképpen az eljáró biró szempontjából, aki abban a tudatban, hogy ítélete ily magas fórum elé és esetleg a nagy nyilvánosság elé is kerül ezekben a kiváló judiciumot igénylő és nagy érdekeket érintő ügyekben különös figyelmet, gondosságot és körültekintést fog kifejteni. Ugyanezért azt is javasolja az egyesület, hogy az igazságügyi minister hasonló értelmű rendeletet a szabadalombitorlási ügyek tekintetében bocsásson ki, azzal a változtatással, hogy a jogerős ítéletek a m. kir. szabadalmi hivatal elnökéhez volnának felterjesztendők. Indítványozza az egyesület két konkrét esetben, hogy a kir. koronaügyészség éljen perorvoslattal a kir. Kúriánál a jogegyscg érdekében. Az egyik esetben a nagybecskereki kir. járásbíróság és kir. törvényszék megtagadta a hamisított védjcgygyel ellátott áruk lefoglalását, azzal az indokolással, hogy a lefoglalás csak házkutatás esetén lehetne eredményes, házkutatásnak pedig kihágási ügyben (amilyen t. i. a védjegybitorlás is) nincs helye, holott a törvény világosan gondoskodik a kihágási ügyekben megejtendő lefoglalásról és netalán szükségessé váló házkutatásról. Reámutat az egyesület arra, hogy ha az eljárás nem nyújt módot a bűnjelek megszerzésére és a bitorlás egész lefolytatásának megakadályozására: az oltalom illusoriussá válik. A másik esetben a nagyenyedi kir. járásbíróság ítélt - szintén védjegy bitorlási ügyben — a törvény ellenére. Arra kötelezte ugyanis a panaszost, hogy a felmentő Ítéletet hirlapilag tétesse közzé, holott a törvény ilyen értelmű intézkedést nem tartalmaz, hanem csak a marasztaló ítéletnek az elitélt költségén való kőzzél ételéről gondoskodik. Névmagyarosítás és tisztességtelen verseny. Ismeretes és az egész világon elterjedt dolog az az élelmes fogás, hogy az eszközeiben nem válogatós konkurrens, valamely áruval kapcsolatban úgyszólván fogalommá vált, jól bevezetett üzleti nevet olyképpen sajátit ki magának, hogy egy *strol/mau>-t keres, akinek hasonló hangzású neve van. A strohman arra való, hogy azzal a furfangos bitorló céget alkosson, hogy azután a cégből az illetőt kiléptesse, a kívánatos nevet pedig magának megtartsa. Ez a machináció sehol sem olyan könnyű, mint nálunk, mert mig a külföldön egy-egy ritkább nevü embert, aki ily célra megvásárolható, keresve kell keresni, Magyarországon bárki alkalmas arra, akinek nem magyar hangzású neve van, mert egyszerűen névmagyarosítás utján olcsó szerrel magáévá teheti az áldozatul kiszemelt nevet. Bíróságainknak már több izben volt alkalmuk ilyen visszaélésekkel foglalkozni. Minthogy azonban a védjegytörvény egész világosan megengedi azt, hogy a saját nevét bárki -- másnak a védjegyére való tekintet nélkül — minden irányban szabadon használhassa : a tisztességtelen verseny e módjával szemben való védekezés mindig rendkívül nehéz volt. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület most egy nagyon praktikus és figyelemreméltó javaslatot terjeszt ez ügyben a belügyi, a kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszter elé, amely alkalmas arra, hogy a névmagyarosítás tiszteletreméltó intézményével űzött eme szemérmetlen visszaéléseket a jövőben megelőzze. Azt javasolja ugyanis, hogy azok a cégek, amelyek a kereskedelmi kamara bizonyítványával igazolhatják, hogy számukra egy név védjegyként be van lajstromozva és hogy az bizonyos árucikkel kapcsolatban széles körben be van vezetve, igenyelhessék, hogy nevüket a kereskedelemügyi miniszter nyilvántartásba vegye, a bélügyminiszterrel közölje, aki azután ezen az alapon abba a helvzetbe jut, hogy a névváltoztatási engedélyt ezekre a nevekre megtagadja. Minthogy a névváltoztatási engedély megadása a belügyminiszter diseretionárius hatáskörébe tartozik (pl. nagyon helyesen azt sem engedi meg, hogy történelmi magyar neveket régies írásmóddal magának bárki lefoglalhasson; nincsen, akadálya annak, hogy a belügyminiszter ezután ilyen gyakorlatot kövessen. Célszerű lesz erről az alsóbb fokú közigazgatási hatóságokat is értesíteni, hogy a folyamodókat már az alsó fokon figyelmeztethessék e körülményre. A névválasztási szabadság számba vehető korlátozást ez által nem szenved, mert csak ritkább neveket szokás védjegyként lajstromoztatni, minthogy a gyakori nevek (Nagy, Tóth, Lukács, Fekete) nem alkalmasak védjegyként való használatra. Nagyon is sokan vannak és maradnak, akik hasonló hangzású régi nevüket a védjegyként való lajstromozás dacára is szabadon használhatják, ilyen nevekre tehát a «kizáróiagosság> gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Kívánatos volna, hogy ezt az eljárást a miniszter kiterjessze minden olyan esetre, ahol a névváltoztatásról beigazolható, miszerint azzal a folyamodó csak azt célozza, hogy olcsó szerrel eszközt szerezzen magának a tisztességtelen versenyhez. Joggyakorlatunk biztositasi ügyekben cím alatt a kir. Kúriának 1903—1905. években biztosítási ügyekben hozott 64 elvi jelentőségű határozata jelenik meg, amelyet összegyűjtött és kimentő betüsoros tárgy- és törvénymutatóval látott el Rósa Ferenc dr. ügyvéd. (Utóbbi években a kir. Kúriának a legfontosabb biztositásjogi alapelvek tekintetében a régebbi idők joggyakorlatával szemben uj és az előbbiekkel ellentétes jogelveket valló joggyakorlata van). A gyűjtemény igen korlátolt példányszámban (összesen 15G példányban) jelenik meg és a könyvpiacra egyáltalában nem kerül. Megrendelhető a Magyar Jogász-Ujság kiadóhivatalában (V., Lipót-körut 10.) A győri kir. Ítélőtábla szaktanácsainak beosztása az 1906-ik évre. I. Polgári, úrbéri tanáes. I. Felülvizsgálati tanács. Elnök: Horváth Jenő táblai elnök. Felülvizsgálati tanács elnökhelyettese: Dr. Khorer Miklós tan. elnök. Bírák : Kun Sándor, Hokkes József dr. Rácz Lajos, Kiss Gábor, jalsovitzky Lajos szavazók. 2 anácsjegyzö': Hencz Ferenc albiró. Akadályoztatása esetén a II. tanácsba beosztott tanácsjegyzők. II. Polgárt, váltó, kereskedelmi és csődúgyi tanács. II. -Felülvizsgálati tanács. Elnök : Rhrorer Miklós dr. tanácselnök. Felülvizsgálati tanács elnökhelyettese: Kiss Gábor táblai biró. Bírák : Schmid Geyza, Kiss Gábor, Jalsovitzky Lajos, Nagy Géza, Kolos Jenő, Hamza Jószef. '1 anácsjegyzők : Auer Károly albiró, Schaunen Alajos dr. aljző. Büntetőtanács. Elnök : Hodossy Lajos dr. tanácselnök. Birák : Piukovich János, Kail Géza, Gerő Antal dr., Feichtingcr Ernő dr. Tanácsjegyzők: Kerényi Alajos dr.albiró. Gálit) István jegyző. Telekkönyvi vizsgabizottság. Elnök : Rhrorer Miklós dr. tanácselnök. Elnökhelyettes: Schmid Geyza táblai biró. Rendes tagok: Kiss Gábor, jalsovitzky Lajos. Póttagok : Kolos Jenő, Hokkes József dr. Dijnoki ügyekben eljáró bizottság. Elnök: Rhrorer Miklós dr., tanácselnök. Rendes tagok: Schmid Geyza, Gerő Antal dr. Póttagok: Piukovich János, Kail Géza. A felülvizsgálati jegyzői iroda vezetője : Plihál Dezső segédhivatali igazgató; helyettese: Auer Károly tanácsjegyző-albiró. A polgári tanácsok minden héten rendszerint kedden kezdik s folytatólag tartják üléseiket. A sommás felülvizsgálati tanácsülések napjai : szerda és csütörtök; a büntető felebbviteli főtárgyalások és büntető tanácsülések napjai pedig: kedd, szerda és csütörtök. Tanácsbeosztás a kolozsvári kir. Ítélőtáblánál az 1< 106. évre. I. Polgári tanács, (polg. úrbéri) felülvizsg. és zsellér perek tanács *) Elnök: Fekete Gábor a kir. ítélőtábla elnöke, szükség esetén büntető főtárgyalást is vezet. Birák: Horváth Kálmán, Hosszú László. Mtkó Imre polgári és úrbéri. Pap István dr. polgári és váltó, Szentkirályi Gyula dr. polgári. Kisegítő birák: Becsek Lajos, Pozsoni Antal polgári és váltó. Halltr Gábor dr. polgári. Tanácsjegyzők: Joó Károly dr., Tóth György dr. jegyzői iroda vezetője : Csongvay Géza : helyettese • Tóth György dr. *)Váltó keresked. és csődügyek az 1. tanácsban is adatnak elő. II. Polgári tanács, (polgári, kereskedelmi, váltó, csőd és bánya.) Elnök : Heppes Miklós kir. ítélőtáblai tanácselnök, egyszersmind a somm. felülvizsg. tanács elnökének állandó helyettese. Szükség esetén bünt. főtárgyalást is vezet. Birák: Bocskor Mihály polgári, ZsrakÓ István polgári és bánya, Kain Hugó polgári, Becsek Lajos, Pozsoni Anial polgári és váltó. Kisegítő birák: Incze Gerő polgári, Pap István dr., Fekete Gyula dr. polgári és váltó. Ta-iácsjegyzök: Fabritius Henrik, Csongyay Géza. III. Büntető tanács (és pénzügyi). Elnök: Gál Jenő kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Birák; Pap Farkas bünt. és pénzű., szükség esetén főt. vezető is. Incze Gerő, Sámi László büntető és pénzügyi. Haller Gábot dr. büntető, pénzügyi és polgári, Fekete Gyula dr., büntető és pénzügyi. Kisegítő bírák : //ossz,/ László, Kain Hugó, Becsek Lajos, Pap István dr., Pozsoni Antal, Szentkirályi Gyula dr. Tanácsjegyző: Tóth György dr. Kisegítők főtárgyalásokra az összes tanácsjegyzők. 1. Sommás felülvizsgálati tárgyalások hétfőn. 2. Polgári tanácsülések : kedde-i és a következő mpokon. 3. Büntető tanácsülések: kedden. 4. Büntető felebbviteli főtárgyaiások: szerdán és a kovetk ző napokon fognak tartatni és