A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 48. szám - Balasetbiztositási törvény módosítása Franciaországban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 48. számához. Köztörvényi ügyekben. A 3,263 81. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 54. íj-a értelmében a gondnoksági eljárás költségei a gondnokoltat terhelik ugyan, ezekhez a költségekhez azonban nem tartoznak az árvaszéki ügyésznek dijai, mert ez hivatali körében járván el, dijainak megfizetését a gondnokolttól nem követelheti. A zombori kir. törvényszék (1905. máj. 31-én 5,433. sz. a.) Pataki Sándor ügyvéd, mint K. M. ügygondnoka felperesnek, P. J! dr. ügyvéd által képviselt K. M-né, K. V. és Bács-Bodrogh vármegye árvaszéki ügyésze alperesek ellen, K. M. gondnokságának megszüntetése iránti ügyében következőleg ítélt: A K. M 52 éves róm. kath. vallású, nemesmiliticsi születésű és illetőségű napszámos ellen a 0,043'P 904. számú Ítélettel elrendelt gondnokság megszüntettetik; és a hivatkozott Ítélettel a nemesmiliticsi 414. számú telekkönyvi betétben felvett ingatlanokra feljegyzett gondnokság törlése iránt, a zombori kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság, az Ítélet jogerőre emelkedése után megkerestetni rendeltetik. Indokok : Az 10,894. sz. alatti kérvényhez csatolt igazolvány szerint K. M. a budapest-lipótmezei m. kir. állami elmegyógyintézetből 1904. évi október hó 8-án gyógyultan elbocsájtatott. Minthogy továbbá K. !., V. [., V. S. és V. Gy. tanuk vallomásai alapján, de különösen az orvosszakértőknek egybehangzó véleménye alapján, megállapítható, hogy K. M., kit a kir. törvényszék 6,332/P. 1904. számú ítéletével "elmebetegség miatt gondnokság alá helyezett, az előbb fennállott alkoholos elmezavarból meggyógyult s hogy jelenleg sem elmezavarban, sem öntudatlanságban nem szenved és igy ügyeinek önálló vezetésére képes: mindezeknél fogva az ok, amely alapján annak idején K. M. gondnokság alá helyezendő volt, időközben megszűnvén, — a K. M. ellen elrendelt gondnokságot megszüntetni és annak telekkönyvi feljegyzését töröltetni kellett. Az eljárás körül felmerült összes költségek megfizetésére K. M.-t. az 1881. év 3,263. sz. I. M. R. 54. S"a értelmében kellett kötelezni. A szegedi kir. ítélőtábla (1905. évi július hó 18-án 3,541/905. sz. a.) következő Ítéletet hozott : Az elsőbiróság ítéletének nem felebbezett az a része, amely szerint a K. M. ellen elrendelt gondnokság megszüntettett, és a megszüntetésnek kimondott jogkövetkezményeire nem felebbezett része nem érintetik, az Ítélet egyéb felebbezett része helyben- I hagyatik. azzal a változtatással, hogy az ügygondnok dija felemeltetik. Indokok: Az elsőbiróság az ítéletében felhívott rendelet értelmében helyesen mondta ki azt, hogy a felmerült eljárási költséget K. M. tartozik viselni, mindazonáltal az ügygondnoknak és a vármegyei tiszti ügyésznek dija a teljesített munkával arányban nem álló csekély összegben állapíttatván meg, az elsőbiróság ítéletének fent megjelölt felebbezett részét a rendelkezés szerinti változtatással helyben kellett hagyni. A magyar kir. Kúria (1905. évi szeptember hó 27-én 8,277/905. sz. a.) következő ítéletet hozott : A másodbiróság ítéletének a költség viselésére s az ügygondnok dijaira vonatkozó egyedül felebbezett része olyképp változtattatik meg, hogy a gondnokolt K. M, csupán az orvosszakértők és a tanuk, valamint saját ügygondnokának ezennel 60 K. felemelt és P. J. dr. ügyvéd diját, nemkülönben a kétszeri felebbezésért ezennel 30 koronában megállapított munkadiját tartozik viselni. Indokok: A 3,263/81. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 54. §-a értelmében az eljárás költségei a gondnokoltat terhelik ugyan, ezekhez a költségekhez azonban nem tartoznak az árvaszéki ügyésznek dijai, mert ez hivatali körében járván el, dijainak megfizetését a gondnokolttól nem követelheti; a másodbiróság ítéletének erre vonatkozó része csupán ebben az irányban volt megváltoztatandó. Az a körülmény, hogy a kereseti, az időben hasznevehetetleneknek minősített ingatlanok, az egyes jogosultak illetőségébe be nem számíttattak, még nem bizonyítja, hogy azok az alperes közbirtokosság osztatlan közös vagyonaként fentartattak. Alperes közbirtokosságra az összes földesúri jogok általában ruháztatván át ugyanő jogelődeinél több joggal nem birhat. Az pedig kétségtelen, hogy a volt földesurak az 1885 : XXIII. t.-c. 4. §-ának általányrendelkezésével szemben, az id. t.-sz. 5. §-ának utolsó bekezdésére sikerrel nem hivatkozhatnak. A szolnoki kir. trvszék (1899. évi szept. 27-én 1,718 sz. a.) Szilassy Pál ügyvéd által képviselt D. L., úgyis mint a turtői Budapest, 1905. november 26 birtokosság elnöke felperesnek, előbb Addm Sándor dr. utóbb Szűcs Sándor dr. ügyvéd által képviselt F. Károly, mint a m.-turi alsórészi közbirtokosság elnöke alperes ellen, ingatlanok és halászati jog tulajdona és birtoka iránt folyamatba tett rendes perében következően ítélt: A kir. trvszék felperes keresetének helyt ad s a m.-turi 9,398. sz. tjkvben A+ 3. sor 5,893. hrsz. a. felvett Körös-medernek I az 5,621/a. 138/2. hrsz.-mal jelölt u. n. Turtő-sziget felé eső fele részére, mindenütt a meder közepéig, továbbá az ugyanott A-)-4. sor 5,894. hrsz. a. felhozott fél Köiös-mederre itt és mindenütt a meder közepéig, továbbá a 21. számú Körös-átmetszésre a Körösnek a Turtő-szigettel határos gátjára s a szigeten fekvő füzesre, hidakra, továbbá az átmetszésen és a régi Körös-medernek a Turtő-szigettel határos fele részén, mindenütt a meder közepéig gyakorolható halászati jogra a tulajdonjogot a m.-turi 7,368. sz. tjkvben bejegyzett tulajdonosnak javára, az ott kitett arányban megítéli, alperes m.-turi alsórészi közbirtokosságot arra kötelezi, hogy a megítélt ingatlanokat és halászati jogot felperes turtői birtokosságnak 15 nap alatt vgrhajtás terhe mellett birtokába bocsássa s a halászati jog elvont haszna fejében a kereset beadása napja, vagyis 1896. március 11-től a birtokba adásig évenkinti 50 frtot, valamint 282 frt 45 krban megállapított perköltséget ugyancsak 15 nap alatt vgrhtás terhe mellett fizessen meg. Indokok: Felp. keresetében azt adta elő s keresetét arra alapította, hogy a m.-turi alsórészi közös legelő egyénenkénti felosztása alkalmával, a Körös folyó által csaknem minden oldalról körülvett u. n. Turtő-sziget a jelentkező egyesek részére közösben adatott ki s a tjkvek részleges átalakítása alkalmával, mint ilyen, 5,621. a. 138 hrszámmal megjelölve, a m.-turi 7,368. sz. tjkvbe jegyeztetett át. A legelő osztályozásánál a szigeten mint be nem szántott haszontalan területek lettek hozzáadva az átmetszés, a füzes és a Körös. A mezőtúri 7,368. sz. tjkvbe bejegyzett tulajdonosok a nekik kiosztott területnek erre alkalmas részét legeltetés utján hasznosították s a turtői birtokosság elnevezés alatt társulattá alakultak, alapszabályt alkottak; amely felsőbb hatósági jóváhagyással is elláttatott. Minthogy pedig ílyképpen az egész u. n. Turtő-sziget a jelentkező egyesek részére osztatott ki s ugy a szigeten levő dülő utak, amelyek csakis az érdekelt turtői birtokosság használatára szolgálnak, továbbá a szigeten levő füzes, valamint a Körös-medernek a sziget felé eső I fele része s annak a sziget felé eső pontja a turtői birtokosság részére osztattak ki. Minthogy az 1885. évi XX11I. t.-c. 4. §-ának rendelkezése szerint is, a vizek partja és medre a parti birtoknak tulajdona s a parti birtoknak elválaszthatlan alkatrésze; minthogy továbbá az 1888. évi XIX. t.-c. 1. §-a szerint a halászat joga a földtulajdon elválaszthatlan tartozékát képezi s a meder tulajdonosát illeti ; minthogy a m.-turi alsórészi közbirtokosság, a mely a halászati jogot a Körös folyón, anélkül, hogy az itt szóban forgó meder tulajdona őt illette volna, gyakorolta, az 1888: XIX. t.-c. 3. §-ában meghatározott bejelentést elmulasztotta s igy használati jogát ez okból is elvesztette ; minthogy a m.-turi alsórészi közbirtokosság felp. tulajdoni igényét elismerni vonakodik, felp. azt kérte, hogy a Turtő szigetet övező Körösnek a sziget felé eső pontjaira, a Körösnek a sziget felé eső medrére a meder közepéig, a szigeten fekvő utakra és füzesre a tulajdonjog a sziget tulajdonosai javára, úgyszintén a Körösnek a sziget felé eső részén a meder közepéig gyakorolható halászati jog ugyancsak javára megítéltessék s alp. m.-turi alsórészi közbirtokosság a megjelölt ingatlanok s illetve a halászati jognak felp. birtokába bocsájtására, végül a halászati jog elvont hasznáért 1890. május 1-től évi 300 frt elvont haszonnak és a perköltségeknek megfizetésére köteleztesssék. — Alperes m.-turi közbirtokosság tagadja, hogy a m.-turi alsórészi közös legelök egyénenkénti felosztása alkalmával, a Körösnek a sziget felé eső fél medre, a sziget felé eső partja, a szigeten levő füzesek és utak a turtői szigeten lettek volna mint hasznavehetetlen területek kiosztva s ezt vitatja, hogy ezek senki részére nem osztattak ki, hanem továbbra is közös tulajdonban hagyattak. Minthogy pedig ilyképp a Körös-meder egészben a m.-turi alsórészi közbirtokosság tulajdonát képezi, nem volt szükség arra, hogy a halászati jog gyakorlását a m.-turi alsórészi közbirtokosság bejelentse s ez okból azt a bejelentés elmulasztása miatt el sem veszíthette. Tagadja, hogy a turtői birtokosság törvényesen megalakult jogszemély lenne, tagadja, hogy annak elnöke a birtokosságot képviselni s annak képviseletében keresettel fellépni jogosítva lenne s mivel a mturi alsórészi közbirtokosság a Körös-medreket és a halászati jogot eladta és birtokban nem tartja, kéri felperest keresetével elutasítani. Felperes annak bizonyítására, hogy a turtői birtokosság szervezkedve van, hogy az elnöknek meg van adva a jog, a nevezett birtokosságot hatóságok