A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 47. szám - Magyar közjog. A hatályban lévő tételes jogforrások alapján. Írta Márkus Dezső. A magyar törvények Grill-féle kiadása. [Könyvismertetés]

338 hitelintézetekkel és banküzleteken való jogvisszonyban, a mely üzletek tulajdonosai kiköthetik, hogy a fel nem vett kamatok ujabb kamatozó betét gyanánt szerepeljenek, épp oly érdek lehet ez egyéb kölcsönök eseteinél is. Azon érv, hogy itt nem kell tartani a gyengébb adós túlterhelésétől,31) igen sikamlós és relativ valami. Materialis különbséget tulaj donkép a német p.-t. tilalma nem idéz elő, legfeljebb a hitelező az esedékesség idején azonnal fogja a kamatot követelni és ha az adós rögtön nem fizet, esetleg az egész tőkét felmondja, avagy, a mi kézenfekvő, a törvény ellenére mégis kamatot vesz. Ugyancsak kivételt állapit meg a német p. t. oly hitelintézetek javára, a melyek jogositva vannak az általuk adott kölcsönösszeg erejéig kamatozó, előmutatóra szóló adóssági kötvényeket kibocsátani; ily kölcsönöknél a hátralékos kamatok kamatoztatása kiköthető. E kivétel indoka az, hogy ezen intézetek a kamatokat fizetni kénytelenek, tekintet nélkül arra. hogy ők az adósuktól megkapják-e. Ez intézkedés hiányában csak a kártérítés útjára volnának utalva, tekintettel arra, hogy késedelmi kamatok kamatok után nem járnak (289. §.)32- Ma, mikor uzsoratörvény van, mikor a kamathatár oly alacsony, nincs szükség ily intézkedésekre, nincs szükség e megszorító római-német tilalomra. A modern törvénykönyvek, igy a francia code Civil (t,154. art.), az osztrák polgári törvény, a svájci kötelmi jog, bár több-kevesebb korlátot állitanak is, mégis általában szakítanak az említett tilalommal. Hisz ugy sem Ítéltetik meg bíróilag a törvényes kamathatárt meghaladó kamat ; nálunk pláne Tervezetünk expressis verbis kimondja, hogy 8%-nál magasabb kamat még akkor sem ítéltetik meg, ha okiratban ki van kötve (1,135. :§'.). Fennálló jogunkban is kifejezetten említtetik e tétel.33) Tervezetünk a kamatkikötés elé nehézségeket gördit, midőn a törvényesnél magasabb kamatot okirathoz köti (1,135. §.). Ez a jogállapot fennálló jogunkban is (1868. XXXI. t.-c. 1. §.). Ha azonban az adós ily írásbeli szerződés nélkül többet fizetett, a többletet vissza nem követelheti, sem a tőkébe be nem számíthatja.3*) Az 1895. XXXV. t.-c. 1. §-a egyszersmind kimondja, hogy ha 5%-nál magasabb kamat van kikötve, ez a felek más megállapodásának hiányában az adós késedelme esetében tovább folyik. Tervezetünk 1,137. i;-ának birálatára, a mely szerint kamat kamatja csak okiratban köthető ki, e dolgozatomban sajnos ki nem térhetek. Fenálló jogunk, úgyszintén Tervezetünk sem ismeri az ultra alterum tantum tilalmát. Ennek nincs is alapja, másrészt ellenkezik a forgalom érdekeivel is. Különben is az adósra sem volna feltétlen előny ez, mert ez legfeljebb arra késztetné a hitelezőt, hogy ne hagyja felgyűlni a kamatokat; materialiter különbség nem állana elő, legfeljebb formaliter, mert a hitelező előbb követelné csak a kamatokat. Különben nem igen fog ez szóba jöhetni, már csak azért sem, mert ugy fennálló jogunk (1883. XXV. t.-c. 19. §0, mint tervezetünk '(1,328. §. 10. p.) szerint a kamatok 3 év alatt évülnek el és igy nem igen haladhatják meg majd a tőke összegét. Kereskedelmi törvényünk 28(3. $-ának II. bekezdése szintén kifejezetten megengedi a tőke összegét meghaladó kamatkövetelést a kereskedelmi ügyletekből eredő követeléseknél. Nem szabad azonban itt a lex superflua non loquitur elve alapján a dolgot oda magyarázni, hogy bizonyára azért van e rendelkezés, mert kereskedelmi törvényünk eltér e tekintetben magánjogunktól. Kereskedelmi törvényünk számos, a magánjogunkban is gyökeredző elvet vett fel, mert egységes codexünk nincs, továbbá sokszor ok volt a felvételre az is, hogy a német kereskedelmi törvény és a német magánjog az illető intézkedés tekintetében nem egyeztek meg és minthogy kereskedelmi törvényünk főforrása a német kereskedelmi törvény, átvett kereskedelmi törvényünk egyes intézkedéseket, a melyeknek a törvénybe való felvételére nálunk alap nem volt ; de erre itt nem térek ki. Az ultra alterum tantum tilalma római jogi eredetű és azelőtt úgyszólván általános elismerésnek örvendett; összefüggött ez az adós túlságos védelmével.35) Még az uj német p. t. sem, a mely pedig annyira védi az adósok érdekeit, vette át ez elvet. 31) L. \V i n d s c h e i d-K i p p. i. m. II. K 73. 1. M) Windscheid-Kipp i. m. II. k. 73., 1. ») L. 1877. VIII. t.-c. 4. és 1883. XXV. t. 21. §§., a mely utóbbi még azzal egészíti ki az előbbi §-t, hogy a biró 8°/0-nál magasabb kamatok biztosítása és behajtása végett végrehajtást el nem rendelhet és nem is foganatosíthat L. még 1877. VIII. t-c. t. és 3. §-ait. E kérdéseknél nem akarok tovább időzni, mert elterelne tárgyamtól. s«) Dtr. u f. XXVII. k. 108., ellenkező Dtr. III. f. II. k. 97. sz. h. L. Raffay: A magyar magánjog kézikönyve 440. 1. 3S) Supra duplum autem usurae et usurarum usurae nec in stipulatum deduci, nec exigi possunt et solutae repetuntur quemadmodum futurarum usurarum usurae 26 §. 1 Dig. 12,6. (Folyt, köv.) Belföld. A polgári törvénykönyv tervezete a Jogászegyletben. A Magyar Jogászegylet igazgató-választmánya bizottságot küldött ki a végbői, hogy a polgári törvénykönyv tervezetének az egyesület kebelében való beható kritikai méltatását és megvitatását rendszeresen előkészítse. Ez a bizottság szombaton, f. hó 11-én Vécsey Tamás egyet, tanár elnöklete alatt állapította meg az erre vonatkozó munkaprogrammot. E szerint az egyesület ezentúl a Tervezet köréből vett rendszeres előadások mellett vitaesteket fog rendezni, melyeken egyes elvi kérdések vagy azoknak összefüggő sorozata, kötetlen megbeszélések alakjában fognak tárgyalásra kerülni. A bizottság kívánatosnak tartja, hogy e vitaestéken tárgyalási alapul főleg azok az elvi kérdések vétessenek, a melyek a polgári törvénykönyv bizottsága által kiadott Fö'eloadmányban foglaltatnak, de alkalmat nyit az ebben nem tárgyalt kérdések megbeszélésére is. A kérdés megvitatását egy előadó előterjesztése vezetné be, s ahhoz kapcsolódnának a vitában résztvevők rövidebb-hosszabb, akárcsak egyes megjegyzésekre, adatokra, tapasztalatok közlésére szorítkozó szabad felszólalásai. A vitákról gyorsirási feljegyzés nem készül, de az egyes vitatkozók maguk készítenék el felszólalásuk rövid összefoglalását, melyekből a titkárság állítaná össze a vitáknak az egyesület kiadványai közzé felveendő jegyzőkönyvét. A vitaesték december elején indulnak meg. Az egyesület ezen az uton is felkéri tagjait és minden érdeklődőt, hogy a Tervezetnek ezen széleskörű nyilvános megvitatásához hozzájárulni és ebbeli készségüket az egyesület titkárságával (V. Szemere u. 10.) azon kérdések megjelölésével lehetőleg mielőbb közölni szíveskedjenek, a melyekre nézve az előadói tisztet elvállalni hajlandók. Á Magyar Jogászegylet legutolsó ülésében folytatta Imling Konrád dr. táblai tanácselnök a földbirtok mozgósításáról tartott előadásának megvitatását. Dévai Ignác táblabíró több szempontból csatlakozott az előadó fejtegetéseihez és a földbirtok konserválását a családban politikai és szociális szempontból kívánja biztosítani. Az abstract dologi szerződés fentartása mellett érvelt, melyet azonban közokiratban kiván foglaltatni. Behatóan foglalkozott a földzálogjegy intézményével és kilejti, hogy a földhitel könnyű forgalomképessége csak előmozdítja a földnek egy kézben való megmaradását. Végül a tagosítás hatásait fejtegette. Fellner Frigyes egyet. m. tanár utal arra, hogy jelenleg Magyarország földbirtokainak harmada megkötött birtok és hogy a földbirtok mozgósításának kérdését mindig az illető nemzet sajátos közgazdasági visszonyai szerint kell megítélni. A parcellaminimum is kétélű fegyver, mert megakadályozza a hozzávásárlást; az elidegenítés korlátozása pedig a produktivitás szempontjából aggályos, mert megakadályozza, hogy a beirtok annak kezébe kerüljön, a ki azt leggazdaságosabban megmiveli. Utal azokra a nehézségekre, melyek a fogyasztási hitel gyakorlati elkülönítésével járnak és a melyeknek legyőzése a nagy költségekre való tekintettel keresztülvihetetlen. Az 1890: V. t.-c. a filoxera kölcsönökre létesített ily szervezetet, mely a hitel ellenőrzését keresztül is vitte. Ily szervezetnek keresztül vitele az összes gazdasági ágakra a hitelt tul drágává tenné a tetemes ellenőrzési költségek folytán. Végül a tagositatlan állapot hátrányait ismerteti. Dömötör László ugy a szóbeli, mint az abstract dologi szerződés mellőzését kívánja, utalva a vele járó visszaélések (ügynöki közbenjárás stb.) veszélyeire. Pártolja a birtok-minimumot, a tagosítást és az örökösödési jog megfelelő szabályozását, különösen kiemelve a törzsörökösödési jog előnyeit, mely nem ellenkezik népünk felfogásával és megszüntetné a szabad örökösödési rendszerből folyó nagy közgazdasági hátrányokat. A jelzálogos megterhelés kérdésében a vidéki hitelszövetkezetek kiképzését, a befektetés ellenőrzését ajánlja, mely megfelelő szervezet mellett a jelzálogi hitel helyettesítésére alkalmas. A nagyszámú jogász1 közönség, melynek soraiban Plósz Sándor ny. igazságügyi minister, Székely Ferenc koronaügyész, Katona Mór egyet, tanár stb. foglaltak helyet, érdeklődéssel kisérte a a felszólalók fejtegetéseit A jogászegylet egyik legközelebbi ülésében folytatja ez aktuális és sokat megvitatott kérdés tárgyalását. Irodalom. Magyar Közjog. A hatályban levő tételes jogforrások alapján. Irta Márkus Dezső dr. A magyar törvények Grillféle kiadása. A közjog tudományát nemcsak a most folyó politikai küzdelmek hozták ujabban fölszinre, hanem a négy évtizede beállott alkotmányos életnek is természetes folyománya ez, melynek folyamata alatt közjogi irodalmunk oly nagy haladást tőn, minőt tán soha annak előtte, — ha elgondoljuk pl. hogy az alkotmányos aera elején 1861-ben alig volt számításba vehető közjogi irodalmunk, ugy bizonyos megelégedéssel kell ujabb közjogi irodalmunk fejlődésére gondolnunk, mely mintegy symbolizálja a nemzet jogérzületét s ragaszkodását alkotmányos intézményeihez és érdeklődését annak múltja és jelene iránt. Ez idő szerint már különféle irányban igen jeles tankönyveink vannak, melyek ugy egyenként, mint összeségök-