A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 36. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904- ben. [13. r.] - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [1. r.]

A JOG 251 Felvett (Wásuk Megindított kereset Hozott ítéletek Felfolyamodások Bírói egyezség Végrehajtások Felvett óvások Megindított kereset Hozott ítéletek Felfolyamodások Jiirin egyezségek Végrehajtásul 1*94 •1,71) I 2,682 1.765 100 725 189.r) H. (i88 2,533 I, 459 115 622 1900 739 2,023 993 55 159 600 A tőzsdebiróság 1'.(04-ben 20 leszállította illetékességét, (.t (1903-ban ból visszautasította a keresetet. Ev 1&9G 3,8*1 2,021 930 96 151 614 1901 405 1,718 908 73 154 55 1891 2,713 1,718 850 185 120 519 Év 1902 470 1,669 836 45 120 420 189H 1,459 1,708 838 72 129 478 1903 288 1,547 752 57 68 304 1899 990 l ,W»3 l .024 74 155 591 1904 223 1,463 748 65 78 302 (1903-ban 31) peresetben 25) esetben pedig hivatalA budapesti kir. ítélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904-ben. (Folytatás.)*) Ipnrbirósági ügyek. Ide tartoznak a kisiparosok és kereskedők kereskedelmi ügyei és a nagyiparosoknak alkalmazottaikkal fennforgó ügyei. Beadatott a m. é. hátr. c. 222 (308) kereset, elintéztetett 218 (306), ebből indíttatott 24 (23) a munkaadó, 188 (2<H3) a segéd vagy munkás, H (15) a tanonc által. Munkabérre irányult 99 (I2tt) kereset, a munkavisszony megkezdésére, folytatására vagy megszüntetésére a munkások részéről 110(147), a tanoncok részéről 13 (11); teljesítési vagy kártérítési igények: bérlevonás, birságkikötés a munkásvisszonyból 17 (48), a tanoncvisszonyból 4 (7), a munkakönyv vagy bizonyítvány kiadatása vagy tartalma ir. 4ti (60); a munkáslak felmondása, kiürítése vagy lakbére ir. 1.—Elintéztetett végitélettel és elismeréssel 31 (30), más végítélettel 37 (157), egyezséggel 57 (82), más módon 93 (126). A keresetnek teljesen hely adatott 35 (29) ügyben, részben hely ad.14 (27), elutasitólag 19 (41). Felfolyamodásnak hely adatott 2, hely nem adatott 1 (2) esetben. Az ide vonatkozó adatokat azért közöljük oly részletesen, hogy egyfelől kitüntessük, mily minutiával, pontossággal és áttekinthetőséggel vezettetnek Ausztriában a statisztikai kimutatások — másfelől pedig azért, mert az osztrák iparbiróság nálunk teljesen ismeretlen és az iparvállalkozók és munkásokra főfontosságu voltánál fogva, mielőbb behozandó intézmény. Az osztrák iparbiróságok az 1890 nov. 27-iki (R. G. Bl. 218. sz.) törvény alapján működnek. Illetékesek az ipari vállalkozók és munkások és ugyanazon iparnembeli munkásoknak egymás közti ipari peres ügyeiben (1. §.). Értékre való tekintet nélkül illetékesek: bérügyekben, a munkás vagy tanonc-visszony megkezdése, folytatása és megszüntetése ir. ügyekben, a tan- és munkásvisszonyból folyó teljesítések és kártérítésre irányuló igényekre nézve, különösen bérlevonásoknál és kikötött birságnál (( onventionalstrafe); a munkakönyv vagy bizonyítvány kiállítása, illetve tartalma ir. keresetek, a nyugdíj-és segélyjáiulékokhoz való tarlozóság; a munkáslak felmondása, kiürítése és lakbére ir. keresetek ; végül a közös munka elvállalásából származó ugyanazon vállalat munkásainak egymás közti igényeiből folyó perek (4. §.). Az iparhatóság áll 1 elnökből és 2 helyettesből, 10 ülnökből (Beisitzer) és a megfelelő számú póttagból. Az elnök és helyettese birói minősítéssel bírnak és az igazságügyminiszter által lesznek kinevezve (Bielitzben az ügyvezető járásbiró elnököl); az ülnökök egyik fele a^ ipari vállalkozók, másik fele a munkások által saját körükből lesz választva. Az elnök és helyettesének illetményei esetről-esetre az igazs. miniszter által lesznek megállapítva; az ülnökök igényt tarthatnak készkiadásaik megtérítésére, a munkásülnökök ezenfelül elmaradt keresetükért kártalanittatnak, a kártalanítási összeg rendeleti uton lesz megállapítva (13. §.), működésük időtartama 4 év. A bíróság tanácsokban tárgyal és dönt; ezek tagjai: az elnök vagy helyettese és két ülnök, kik közül az egyik vállalkozó, a másik munkás kell, hogy legyen (20. §.). Az ülnöki állások ekképpeni betöltése —a fennforgó érdekellentétnél fogva — szükségképp magával hozza, hogy az elnök majdnem kivétel nélkül dirimái és igy a jogászfelfogás válik döntővé. Az eljárásra nézve, a bagatell ügyekben fennálló perrendtartási szabályok irányadók. A felek magukat hozzátartozóik és alkalmazottaik által, de soha ügyvéd által nem képviseltethetik. Munkástársaik által is képviseltethetik magukat, ha igazolják, hogy a megjelenésben akadályozva vannak, vagy önképviseletre képtelenek (25. 100 K. erejéig az iparbiróság végleg határoz és csupán a semmisségi okokból való felfolyamodás (felülvizsgálat) meg van engedve. Ezen felfolyamodás iránt, a fölöttes tvszék dönt; ügyvédi képviselet itt is ki van zárva (30. §.). Nagyobb összegű ügyekben meg van engedve a felebbezés a törvényszékhez. Itt az ügy 2 ipari ülnök jelenlétében és szintén ügyvédek közbenjötte nélkül lesz letárgyalva (31. t;.). Semmisségi panasznak és perújításnak nincs helye (32. §.). *) Előző közlemény a 35- számban ("Folytatása következik.) Révai Lajos dr. Külföld. A nők és gyermekek munkájának szabályozása Olaszországban. Egy törvényjavaslat, melyet f. évi június hó 20-án adtak be az olasz kamarához, az 1902. évi június 19-iki törvénynek a következő főbb pontokban való módosítását célozza: Tizenkét éven alul levő gyermekeknek a gyári munka egyáltalán tilos. Földalatti munkára, ha az mechanikus módon történik, a tizenhárom éves kor, ellenkező esetben a tizennégy éves kor a szabályszerű. Bizonyos veszélyes és az egészségre ártalmas iparágaknál fiukra a tizenötödik év, nőkre nézve a huszonegyedik év irható elő. Külön határozmányok érvényesek a szicíliai kéniparra nézve. Kivételek csak 1904. évi június l-ig érvényesek. Az ezen javaslatban tekintetbe jövő személyeknek éjjeli munkája a kilenc órát meg nem haladhatja, kettős csoportosításnál a nyolc órát. További határozmányok szabályozzák a szüneteket, melyek általában másfél órában vannak megszabva. Irodalom. /, A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. ' Vettük a «Bulletin de la commission penitentiaire internationaic ez idei első füzetét, mely a Budapesten székelendő kongresszus előkészítő munkálatainak közlését kezdi. A jelen füzet tartalmazza Goguel Serge tanár és orosz államtitkárnak jelentését az első osztály (büntető törvényhozás) 4-ik kérdése felől: <Az esküdtszéki intézmény eredményei kívánatosakká teszik-e az e téren létesítendő reformokat ?» Flandin Etienne képviselő és volt algeri főügyész, valamint de Loutcliinsky volt tartományi börtönfőfelügyelő jelentéseket terjesztenek elő a 4-ik osztály (börtönügyi kérdések) 5-ik kérdése felől: «Milyen elvek szerint lehetne engedélyezni és mily módon szervezni az elitéltek foglalkoztatását mezei munkával és más szabadban végezhető közmunkákkal .-> A 4-ik osztálynak a gyermekek és kiskorúak tekintetében kitűzött 4 kérdéséről jelentést tesznek: de Sanctis Giustino olasz börtönfőfelügyelő, Nissen nacobej-i (dán) börtönlelkész, Kiss József m. kir. javítóintézeti főnök, Martzi Francois javítóintézeti főnök és de Moldenhaun M. A. varsói tszéki elnök. Reánk nézve gyakorlati főfontossággal bir az esküdtszéki intézmény tárgyában felvetett kérdés és bár azt szivesebben láttuk volna nem orosz szakember által fejtegettetni, mégis nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérjük Goguel-n&k ebbeli fejtegetéseit is. Szerző az esküdtszéknek alapvető eszméjéből és szervezésének évszázadok óta elfogadott alapelveiből indul ki, melyek Mittermayer munkájában : <Die Gesetzgebung und Rechtsübung über Strafv.erfahren» stb., — legjellemzőbben vannak kifejtve. Ezen elveket ma sem lehet vita tárgyává tenni, azok minden müveit nemzet húsává, vérévé váltak. De maga Mittermayer észlelte már, hogy a jurynek minden országban más a jellege. Stoppato olasz jogtudós egyik előző jelentésében, az olasz jury működésén alapuló tapasztalatai nyomán, a jury illetékességél kiterjeszteni óhajtja számos bűntettre, a közigazgatás, közrend, az alkotmányos szabadságok stb. terén, mig számos törvényhozás a politikai bűntetteket egyenesen kizárja az esküdtszék illetékességéből. Pium desiderium gyanánt tehát azt kívánja, hogy ha az elmének megvizsgálása a vizsgálat közben meg nem történt és az elmeháborodottság kérdése csak a főtárgyaláson jelentkezett, a tárgyalás elhalasztassék és a vádlott elméje megvizsgáltassák. Amenynyiben pedig az orvosok az elmebetegséget a bűntett elkövetése idejében fenforgottnak látják, a vizsgálat minden ujabb főtárgyalás elrendelése nélkül berekesztendő. Az orosz bűnvádi eljárás — szerző szerint — e kivánatot már megvalósította. Stoppato indítványa főleg a jury illetékességének módosítását célozza. Kérdés, hogy ezen kivánatot oly főkérdésnek tekinthető-e, mely a kongresszus által minden kormányzatra nézve egyformán, határozatképpen kimondható volna. — minden tekintet nélkül az egyes országok különleges visszonyaira, a nemzeti vérmérsékletre, a kormányformára stb. Az ily korlátozás nem tekinthető bizonyságnak a jury tehetetlensége dolgában. A jury mint a közvélemény képviselője— Tarde Gábor szerint— alkalmazkodni kénytelen ahhoz, nehogy eredetét kompromittálja. A több országban a kormány és a közvélemény közt fenforgó egyenetlenségek, — azok ereje és a harc heve — mindezek helyi érdekű kérdések és mint ilyenek nem foglalkoztathatják a kongresszust; mert nem szolgáltatnak anyagot a jury működésének, előnyei és hibáinak elbírálására. Szerző határozottan azt állítja, hogy nem létezik a civilisált országokban mozgalom a jury ellen. Az ellene emelt szemrehányások mind lokális jellegűek. A <Schöffenek» (Tribunale des échevins) mint a juryt helyettesítő intézmény érdekében megindított mozgalom sem Angliában, sem Oroszországban, Ausztriában vag\ Norvégiában nem talált talajra és szintén helyi érdekek szüleménye. A jury-eilenes mozgalmat nem lehet általánosítani, az olasz anthropologiai iskola és más országokban található híveire való támaszkodás nélkül. Ezen iskola, - a jelen bírósági szervezetnek éles kritikája után, — azt helyettesíteni kívánja orvosszakértői kollégium által, mely tudományosan állapítaná meg a minden egyes bűnös által képviselt veszély fokát és azon kategóriát, melybe az bűntettének természetéből folyólag sorozandó volna. Ily követelmények azonban mindeddig hijján vannak az elegendő tudomáovos