A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 36. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbíróságok működése 1904- ben. [13. r.] - A nemzetközi börtönügyi kongresszus jelentése. [1. r.]

252 A JOG támogatásnak. Só't maga az anthropologiai tudomány is, legjelesebb képviselői személyében óvást emelt ezen elmélet ellen az 188B-iki és a később 1892, 1896-ben tartott anthropologiai kongresszusokon. Szerző azért elfogadhatlanok gyanánt visszautasítja Lombroso, Kovaleiuski és Wladimiroiv elméleteit, kik azt követelték, hogy az elmebetegség kérdése nem lévén a jury által a tudomány követelményeinek megfelelően megoldható, — annak megoldása az orvosokra volna bízandó. Pedig gyakran megtörtént, hogy a legkiválóbb orvosok visszautasították a kategorikus feleletet még az kbzoit ég és a physikai anomalitás kérdésének szük ko látai \z is ellene szól az orvosok kompetenciája kiterjesztésének, ugy az elmebetegség, mint az erkölcsi és sociális betegségek terén. Az egész, az anthropologiai iskola által megindított mozgalom tehát ma már túlhaladott álláspontnak tekinthető. Szerző áttekintését nyújtja ezen mozgalomnak a különféle országokban. Németországban a tudós és a rendszerességet kedvelő jogászok ellenezték a Franciaországból a jury érdekében jövő mozgalmat. Védelmére keltek a törvényes bizonyítékokon alapuló és azokat tudományosan mérlegelő birói eljárásnak, míg a jurynek tisztán egyéni verdiktjei az ily mérlegelést teljesen kizárják. De a hivatalos magistratura iránti bizalom megrendült és a jury egész Némethonban behozatott. A scholastikus németek ebbe bele nem nyugodtak és szövetkezve az 1871-iki sovinista mozgalommal az 1877-iki bűnvádi eljárás előkészítése alkalmával megkísérelték a német szellemhez idegen jury helyébe a «Schöffen»-intézményt helyezni, mely a laikus elemeket teljesen a jogász specialisták befolyása alá helyezi. Ezen kísérlet azonban hajótörést szenvedett és a jury-ről szóló szakasz felvétetett az 1875-iki büntetőperrendtartásba, azonban annak hatáskörének nagy megszorításával (a büntettek, a hármas felosztás szerint). Ennek dacára a jury állandó positiót nyert és nagy népszerűségnek örvend a társadalom minden osztályában. A jogászok azonban ebbe bele nem nyugodtak és a kérdés az 1892-iki német jogászgyülés alkalmával újból tárgyalás alá került. Stenglein birodalmi tszéki bíró e kérdésre adta meg a kellő teleletet. Szerinte a SchöfTen-intézmény sem dicséretet, sem gáncsot nem érdemel. Elvitázhatlan, hogy a Schöffen-ek nem ellenkezhetnek a hivatalos jogász-birákkal, mert teljesen azoktól függnek, — míg a jury már természeténél fogva is külön padot képviselve a birák padjával szemben, teljesen független. A félreértések elkerülése végett pedig, melyek abból származnak, hogy az esküdtek nem mindig képesek a feltett kérdéseket megérteni, — elég, ha melléjük a hivatalosan közreműködő bírák egyike lesz felvilágosítás adása végett kirendelve. Közli : /'. /. (Folytatása következik.) Vegyesek. A VII. nemzetközi börtönügyi kongresszus. A VII. nemzetközi börtönügyi kongresszus szeptember .'{- 9-ig ülésezik Budapesten. A kongresszus előkészítő bizottsága már 19<i4-bcn felhívást intézett a szakemberekhez, hogy a napirendre tűzött kérdésekhez szakvéleményt adjanak. Ezek nagy számban érkeztek be és legnagyobbrészt már meg is jelentek francia nyelven a kongresszus Bulletin-jében. Az előkészítő dolgozatok körülbelül 1(1 füzetre fognak terjedni. A vita bevezetéséül szolgáló corapporteuri tisztet következő szakemberek vállalták el. Az I. szakosztályon: 1. A pénzbüntetést, mint mellékbüntetést mily bűncselekményekre kell a törvényben alkalmazni ? Mily elvek legyenek irányadók a pénzbüntetés végrehajtása és a helyettesítő szabadságvesztésbüntetésnek foganatba vétele tekintetében ? Corapporteur: Tarnay János kúriai biró. 2. büntetendő csalásnak minő tényálladéki ismérveit kell a törvényhozásnak megállapítania ? Corapporteur Baumgarten Izidor dr. koronaügyészhelyettes. 3. Az orgazdaságot külön bűncselekménynek kell-e tekinteni vagy részességi cselekménynek ? Corapporteur: Angyal Pál jogakadémiai tanár. 4. Az csküdtszéki ítélkezésnek eredményei olyanok-e, hogy helyén való volna arra nézve a reformokat keresztülvinni ? Corapporteur : Faycr László egyetemi t már. A II. szakosztályban : 1. Az elitélteknek erkölcsi osztályozása a közös letartóztatás tartama alatt mily módon volna leghelyesebben keresztülvihető és ezen osztályozásnak mik lehetnek a következményei ? Corapporteur : Balits Béla min. titkár. "2. A gyanúsítottak és vádlottak kötelezhetők-e munkára, ha előzőleg szabadságvesztés-büntetésre voltak elitélve ? Ha ezen gyanúsítottak és vádlottak munkára nem kényszeríthetők, az előzetes letartóztatásnak beszámítása a büntetés tartamába nem teendő-e függővé attól, hogy az illető a' előzetes eljárás alatt önkéntesen magára vállalta a munka végzését? Corapporteur: Finkey Ferenc jogakadémiai tanár. •'!. Milyen elvek szerint, milyen esetekben és minő alapon A-olna helyes kártalanítást adni azoknak a letartóztatottaknak, illetőleg családjuknak, akiket a letartóztató intézetekben végzett munka közben balesetért? Mily külön rendelkezéseknek volna helye a földmivelési gyarmatokban, illetőleg akár nyilvános, akár magán javitó-intézetekben elhelyezett fiatalkorú elitéltek munkája tekintetében ? Corapporteur Baumgarten Nándor ügyvéd. "HÍM HÉSZVCMV TÁMAiko NYOMDÁJA BUOAPHTH, 4. Szükséges-e külön letartóztató intézeteket felállítani olyan egyének elhelyezésére, akiknek korlátolt beszámítási képességét a bíróság megállapította, valamint szokásszerü iszákosok számára : Ha igen, ezek az intézetek mely elvek szerint volnának szervczendők? Corapporteur: Moravcsik Ernő Emil egyetemi tanár. ;">. Mily elvek értelmében volna megengedhető és mily módon volna szervezhető az elitélteknek mezőgazdasági, vagy szabadban végzendő más közérdekű munkával való foglalkoztatása? Corapporteur : Vámbéry Kusztem egyetemi magántanár. A III. szakosztályban: 1. A különböző államokban mi az alkoholizmus befolyása a kriminalitásra ? Minő eszközöket volna helyén alkalmazni általában az elitéltekkel szemben az alkoholizmus leküzdésére ? Corapporteur: Földes Béla egyetemi tanár. 2. Minő eszközök alkalmasak a tüdővésznek a letartózlatóintézetekben való leküzdésére, kezelésére és arra nézve, hogy annak terjedése bárminemű letartóztatási intézetekben megelőztessék ? Corapporteur: Okolicsányi-Kuthy Dezső egyetemi magántanár. 3. A Patronage ügyében az állam beavatkozása milyen módon volna elhatárolandó? Corapporteur: Lévay József min. titkár. A IV. szakosztályban: 1. Az államnak intézkednie kell-e az elitéltek gyermekeinek védelme érdekében ? Melyek volnának e végből a leghathatósabb eszközök? Corapporteur: Balog// Jenő egyetemi tanár. 2. A fiatalkorú bűntettesek és az elzüllésnek indult vagy erkölcsileg elhagyott gyermekek részére helyénvaló volna-e megfigyelő intézeteket felállítani ? Ha igen, minő legyen ezek szervezete ? Corapporteur : Konrád Jenő elmegyógyintézeti igazgató. 3. Minthogy egyes államok törvényei szerint a fiatalkorú bűntettesek egy része fogházakban helyezendő el, mily elveket kell figyelembe venni azok elhelyezése, foglalkoztatása és nevelése tekintetében ? A fiatalkorú elitéltek büntetésük egész idejére vagy annak egy része alatt magánzárkába helyezendők-e el ? Corapporteur : Lukács Adolf egyetemi tanár. 4. A rendes nevelési eszközökön felül, melyek a leghathatósabb rendszabályok arra, hogy biztosítsák az erkölcsileg elhagyott gyermekek megmentését és olyan elzüllésnek indult gyermekek megjavítását, akik még nem követtek el büntetendő cselekményt ? Corapporteur : Márkus Dezső táblai biró. A kongresszus tartama alatt nyilvános előadást fognak tartani Wlassics Gyula a büntetőjog jelen állásáról, Grimanelli tanár a gyermekvédelemről, Sámuel J. Barrozys a fiatal kornak kriminalitása elleni intézményekről az Egyesült-Államokban, Engelberg a börtönügy jelen állásáról. A kongresszus alkalmából egy két kötetes mű fog megjelenni, mintegy 48 ivnyi terjedelemben, a magyar letartóztatási és javító intézetekről. A müvet Magyary István dr. főügyészhelyettes, Kun Béladr. min. osztálytanácsos és Láday István dr. szerkesztették. A kongresszus tagjai ezen miivel ajándékképpen kapják. Valamennyi kultúrállam kormánya a külügyminisztérium utján hivatalos meghívót kapott a kongresszusra. Részvételüket eddig bejelentették: Ausztria, Anglia, Franciaország, Olaszország, Svájc, Norvégia, Hollandia, Románia, Szerbia. Görögország, Badcn és Szászország. A második nemzetközi ügyvédi kongresszus. A II. nemzetközi ügyvédi kongresszus 1900. évi október hó 7-én fog Liegeben (Lüttich) megtartatni. A nemzetközi kongresszus napirendje: 1. Az ügyvédi foglalkozás hatóságilag (törvényhozási, közigazgatási stb. uton) szabályoztassék-e vagy pedig célszerűbb, hogy szabad legyen ? 2. Szükséges-e, hogy az ügyvédi foglalkozás a bíróság előtt való képviseleten kívül eső egyéb foglalkozással (közügyi működés vagy magántevékenység) összeférhetetlennek nyilváníttassák ? 3. Szükséges-e, hogy a bíróság előtt való képviselet különféle ágazatokra osztassák (ügyvédek, ügyvivők |avoué], alsóbiróság vagy telsőbiróság előtt szereplő ügyvédek) vagy pedig célszerübb-e a képviseletet egységesíteni ? 4. Megengedhelő-e, hogy idegen ügyvéd esetenként belföldi bíróság előtt tárgyalhasson (plaidirozhasson) s ha igen, milyen feltételek mellett? 5. Hogyan lehetséges, akár a különböző államokban hivatalosan szervezett ügyvédi karok, akár az egyes ügyvédek közt, állandó nemzetközi szabad vagy szabályozott szervezetet létesíteni? Mennyiben teljesíthetők ezen célból az I. ügyvédi nemzetközi kongresszus által kifejezett kívánalmak ? A m. kir. Kúria büntető tanácsainak beosztása. 190"). évi augusztus hó végétől szeptember hó 23-áig a m. kir. Kúrián három tanács fog működni. Az első (sajtó) tanács elnöke: Oberschall Adolf másodelnök. Birák: l'álkai Bertalan, Nyers Lajos, Szentkereszty Zsigmond báró, Tarnai János, Onaciu Sándor, Vaikó Pál. A II. tanács elnöke: Birák: Nedeczky Ödön, Nagy Sándor, Szent-Imrei Jenő, Podhorányi Gyula, Dogáriu Tamás, fanecskó István, Garam Jenő, Verovácz Gyula. A III. tanács elnöke: Paiss Andor tanácselnök. Birák: Losoticzy Ödön, Mikó Miklós, Berlogia Ábrahám, Mezei János, Naményi József, Bolgár Emil, Sziics Ákos, Deák Péter. Aki benzinmotoros cséplőgéppel dolgoztat a község belterületén, nem helyhatósági szabályrendelet, hanem a Kbtv. 141. §-a alapján büntetendő. Az iparszerü cséplés nem tartozik az engedélyhez kötött iparok sorába, hanem egyszerű bejelentéshez van kötve (A m. kir. belügyminiszter 19U5. évi 566. sz. határozata.)