A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 33. szám - A budapesti kir. itélőtáblához tartozó törvényszékek és járásbiróságok működése 1904-ben. [11. r.]

A JOG 235 Az összes ügyforgalom adatai a következők: Járásbíróságok száma 6561 6144 ó 9 5860 Járásbirák száma 17 13 62 15 21 3 10 10 17 30 13 27 238 Befejezett sommás per 4,732 4,620 93,304 - 5,304 480 2,946 2,895 6,600 12,178 3,764 6,406 143,229 (141.351) Esik egy bíróságra « « biróra Contradict. tárgyalás 3,689 3,127 59,071 4,739 1,944 2,031 2,472 6,568 8,631 2,417 5,412 100,101 (98,006) Esik egy bíróságra « « biróra Rész- és végitélet 1,294 1,101 14,518 — 1,387 127 749 810 1,989 2,428 927 1,933 27,273 (27.443) Esik- egy bíróságra « « biróra Meg nem jelen. Ítélet | j ^ 2 m ig 482 _ , 638 2y0 j 0g5 g92 2 137 5 832 i m l dU ü7 533 (,-(;u:: Egyezség és perg. kif. Esik egy bíróságra « « biróra Eizetési meghagyás 2,908 2,861 11,265 - 2,129 — 1,471 817 954 2,802 2,014 1,231 28,482 (26,420) Esik egy biróságra <i « biróra Esik egy biróságra R « biróra £ 3 •Bánya pest polg. pest. bünt. u o 5o o 3 •ca Kalocsa m 23 W 6 5 6 1 6 Sín1 í 4 4 17 13 62 15 21 D 10 10 4,732 4,620 93,304 — 5,304 480 2,916 2,895 788 924 15,550 — 884 480 736 716 278 355 250 — 252 160 294 289 3,689 3,127 59,071 — 4,739 1,944 2,031 2,472 614 625 9,845 — 789 1,944 507 612 217 240 952 — 225 648 203 247 1,294 1,101 14,518 — 1,387 127 749 810 215 220 2,419 — 232 127 187 202 76 84 234 — 66 42 74 81 1,741 2,016 48,482 — 1,638 290 1,095 892 290 409 8,080 — 273 290 273 223 102 157 781 — 78 96 109 89 2,908 2,861 11,265 — 2,129 — 1,471 847 484 572 1,877 — 354 — 367 211 171 220 181 — 101 — 147 84 1,550 1,722 1.803 — 1,817 152 1,250 1,521 258 344 300 — 302 152 317 380 i 91 132 29 — 86 50 125 152 5,658 4,726 62,47c — 4,852 2,054 3,320 2,616 943 945 10,411 — 808 2,054 830 641 332 363 1,007 — 231 684 332 264 6,413 4,209 26,146 6,331 1,051 3,014 2,817 1,068 841 20,148 1,055 1,051 753 704 377 323 — 1,743 301 350 301 281 5,318 4 013 — 22,690 4 936 956 2,626 2,319 886 692 — 22,690 822 956 656 579 312 281 — 1,512 235 318 262 231 2,268 1,387 — 5,373 1,662 247 949 896 378 277 — 5,379 277 247 237 224 22 21 — 358 79 82 94 89 28,996 16,632 13 933 — 20,014 — 13,986 16,332 4,832 3,322 2,322 — 20,614 — 3,496 4,083 1,705 1,279 224 — 981 — 1,398 1,633 17,310 12,115 6,420 — 12,800 — 9,840 11,250 2,885 2,419 1,070 — 12,300 — 2,160 2,812 1,018 931 103 — 585 — 981 1,125 Esik egy biróságra « « biróra Bünt. és vizsgb. ügy í &m , m) _ 2(.> m 6331 105l 3)014 2,817 5 511 10 584 3,576 7,059 76,711 (64,640) B. megkér, és vegyes u.' Esik egy biróságra « « biróra Tárgyalások száma 5,318 4 013 -- 22,690 4.936 956 2,626 2,319 5,286 9,922 3 033 6,084 67,183 (50,9'.<7) Esik egy biróságra « biróra ítéletek száma 2,268 1,387 5,373 1,662 247 949 896 1,429 3,307 1,088 2,121 20,733 (18,571) Esik egy biróságra « « biróra Tkvi ügy. Elint, beadv. 28,996 16,632 13 933 20,614 13,986 16,332 27,511 53,362 18,220 54,26* 263,854 (253,810) Esik egy biróságra « « biróra Tkvi per és ügy 17,310 12,115 6,420 - 12,800 - 9,840 11,250 17,084 35,967 11,745 34,139 168,170 (150.389) Esik egy biróságra « « biróra ? •o •r c • o M 1/3 t/5 5 5 17 30 13 27 6,600 12,178 3.764 6.406 1,320 1,353 752 800 388 405 289 233 6,568 8,631 2,417 5,412 1,313 959 583 676 ••87 287 185 200 1,989 2,428 927 1,933 397 269 185 211 117 80 71 72 2,137 5,832 1,406 1,974 427 648 281 244 125 194 108 73 954 2,802 2,014 1,231 190 311 4C2 153 56 93 154 45 1,843 3,083 1.753 2,965 268 342 350 370 79 102 184 109 5,946 14,797 3,966 8,268 1,189 1,644 793 1,033 349 493 305 306 5,511 10 584 3,576 7,059 1,102 1,176 715 882 324 352 275 261 5,286 9,922 3 033 6,084 1,057 953 606 760 310 285 233 225 1,429 3 307 1,088 2,121 285 367 217 263 84 100 83 78 27,511 53,362 18,220 54,268 5,502 5,929 3,6 H 6,782 1,618 1,778 1,401 2,009 17,084 35,967 11,745 34,139 3,416 3,996 2,349 4,267 1,004 1,198 H03 126 19,459 (123,804) 119,713 (123,301) Ha már most összehasonlítást akarunk tenni az egyes tszékek ' területén működő jbiróságok közt, — működésüket illetőleg, — j ugy ezt csak részben és egy es bírósági teendők tekintetében tehetjük. Hiteles képet azért nem nyerhetünk, mert van több bíróság — a törvényszékek székhelyén levőkön kívül is, — amelyek telekkvi hatósággal nam birnak: (így p. o. az egri tszék területén működő i pétervásári és a pestvidéki tszék területéhez tartozó ácsai jbság), j ugy, hogy a telekkvi ügyek csakis ezekre distribuálhatók és az j elintézett ügyek számának mérlegét ezek javára billentik. Ezen- , felül az egyes járásbíróságok működésének részletezésével nem i tüntetnők még ki az egyes birák működését és így a nyert ered- | mény mindenképpen csak torso maradna. Csak az, aki slatistikával ; érdemlegesen foglalkozik, érzi és tudja azt, hogy mily kevés szakérte- \ lemmel állíttatnak össze az adatok és hogy mennyire gyermekpólyái- j ban fekszik még ezen egész tudományág, mely hivatva volna mindé- ; nekben hü tükrét nyújtani az igazságszolgáltatás akadálytalan ; functiójának és nyomban riadó jelt adni a valahol felmerülő baj- ' ról vagy megakadásról. Ennek helyébe azt tapasztaljuk, hogy nagy fáradsággal és | az illetők zaklatásával lesz összehordva egy óriási, azonban nem azonos elvek alapján gyűjtött anyag, — melynek zöme, részben az össze nem vágó összeállítás folytán, sistematicc fel nem dolgozható, — de amelynek mai feldolgozásában is teljesen hiányzik a szakértelem. Ide egy értelmes, a hivatalos copftól ment szakember kellene, aki tudná, hogy mit akar, mire van szükség és mire fektetendő suly. Ennek kellene a táblázatok összeállítását és az anyag feldolgozását átengedni és nyert tanulságai szerint cselekedni, i Ha ez nem történik, akkor a statisztikai adatok továbbra is j holt anyag maradnak. Akinek már most kedve telik az egyes bíróságok működését egymással párhuzamba helyezni, annak erre a közölt — nagy fáradsággal egybeállított — adatok alapján, könnyen nyílik módja és alkalma. Mi e kísérletről könnyű szívvel lemondunk, mert az elért eredmény korántsem volna hü és nem szolgálna hű tükréül az egyes bíróságok és különösen az egyes bíró individuális működésének. De egy dolog kétségtelen, — az ügyek évről-évre szaporodnak, a bírósági létszám pedig stagnál. Es különösen szomorú jelenség — és az évek óta tartó gazdasági depressióval függ össze, — hogy a bűnügyek száma folyton és ijesztő módon szaporodik ! Ezen csak jó I igazságügyi és közgazdasági politika segíthetné! Révai Lajos dr. j Nyílt kérdések és feleletek. Kinek van igaza ? Két bírói határozatot óhajtok bemutatni annak szíves eldön- ' tése végett, hogy melyik a helyesebb. Egyik a nagy tekintélyű felső bíróság jogerős végzése, \ amelynek a következéseiről is beszámolok, a másik a tekintély nélküli első bíróság feloldott határozata. Osrncrtetésük elölt azonban szükséges elmondanom az előzményeket. Az 1893. évi január 14-én elhalt T. 1.., 19(11. március "24-én elhalt S. I. és 1880. április 14-én elhalt P. R. kapcsolatos hágvatéki ügyeinek tárgyalásával megbízott kir. közjegyző 2 íves, még a leltározó jegyző által készített osztályegyezséget, ezt 3/4 részben módosító 5 íves tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezséget, 8 anyakönyvi kivonatot, 1 községi bizonyítványt, '1 vázrajzot, '2 törlési engedélyt és 1 teherrendező nyilatkozatot küldött be az illetékes árvaszékhez, amely az egyezséget nem hagyta jóvá', megjelölvén a kiskorúak érdekében szükséges módosításokat. Az ujabb tárgyaláson a felek ragaszkodtak az egyezséghez s így a kir. közjegyző újból beteijesztette az iratokat. A biróság azonban a kir. közjegyzővel ujabb tárgyalást tartatott, mert az illetékes gyámhatóság megjelölte az egyezségnek azokat a pontjait, amelyeket az illetősége alá tartozó kiskorú örökösök érdekére sérelmesnek talált és megjelölte a szükséges módosításokat is. Felhívta egyben, hogy az 1894. évi XVI. t.-c. 84. §. értelmében megtartandó ujabb egyeztetési kísérletnél különösen vegye figyelembe az árvaszék kívánalmait. Közben a biróság székhelyén is közjegyzőséget állítanak fel s a felek kérelmére a biróság az ügyet az uj közjegyzőhöz teszi át póttárgyalás végett. Ez azután a hagyatékot letárgyalja és 3 darab jegyzőkönyvet mutat be, a melyekben a felek az előző intézkedések és egyezségek mellőzésével az összes hagyaték törzsenként és áganként egyenlő arányban átadását kérik. A gyámhatóság jóváhagyja s ez értelelemben Iát napvilágot a hagyatékátadó végzés, amely szabályszerűen jogerőre emelkedik, sőt jogerős foganatosítást nyer a telekkönyvben is. A feleknek tehát tulon-tul bőséges alkalmuk volt ugy osztozni, a hogyan nekik tetszett. Elmúlik félesztendő s ekkor az örökösök egynéhánya, ngvréd utján, a következő kérvényt adja be a hagyatéki bírósághoz: «Néh. S. I. és társai hagyatéki ügyében az 1898. Ö. 309/6; számú végzéssel még 1901. február 17-én az összes iratok újból ki lettek adva a kir. közjegyző urnák, hogy különös tekintettel a beterjesztett felosztási terv és megállapodásra, a hagyatéki ügy végleg rendeztessék; mert ezzel kapcsolatban rendezendő volt néh. V. A. és néh. T. L. stb. hagyatéka, melyeknél kiskorúak is érdekelve voltak._ Az 1898. O. 309/16. sz. végzés szerint ugyan formailag az egyes hagyatékok rendezve lettek olyképen, hogy a kiskorúakat formailag megillető hányadrész lett nekik beszavatolva, holott ők nem hányadrészeket, hanem szülőik tényleges tulajdonában volt ingatlanokat örökölték tényleg. Azonban néh. S I. hagvatéki ügye az, 1898. Ö. 309,6. sz. végzés szerint a felosztási megállapodás értelmében még jelenleg sincs végleg rendezve, mert itt is csak a fiktív hányadrészek lettek formailag beszavatolva, miért is