A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 15. szám - Ázsiai közigazgatás

120 A JOG hajtására szorítani, — nem nehéz kiszámítani azt, hogy ezen nyugdíj ügynek végleges elintézése mikor érhet véget, ha a hazai közigazgatás még mindig igen sok tekintetben továbbra is középkori állapotban kénytelen sínylődni. Hogy a nyugdíj járulékoknak a várományosok javadalmából akárhány esetben minden ellenérték nélkül való levonása, középkorba illő, valóságos vagyonelkobzást képez, erről ezúttal nem is kívánunk szólni, valamint arról a lesújtó véleményről sem, amelynek az ügyvéd ki van téve akkor, ha a sors oly ügygyei boldogítja, mint a fenti, melynek előbbre vitele körül mi eszköz sem áll rendelkezésére. Ugyanazért a legkomolyabban arra kérjük fel ez uton a magas közoktatásügyi kormányt, hogy a fent vázolt tűrhetetlen állapotnak egy jogállam fogalmához méltó módon mielőbb véget vetni és lehetővé tenni méltóztassék azt, hogy egy nyugdíj kérvény, mely a törvény világos rendelkezése dacára is öt év óta várja elintézését, — elvégre elvi tekintetben is felette kivánatos befejezést és megoldást nyerjen. Mihálovics Béla budapesti ügyvéd. Irodalom. A Magyar Állampolgárság Megszerzése és Elvesztése cím alatt Berényi Sándor dr. és Tarján Nándor dr. ügyvédek igen használható munkát adtak a jogász közönség kezébe. Szerzők feldolgozták az egész joganyagot, mely a honosság, letelepülés, kivándorlás és utlevélügyre vonatkozik; munkájukban nemcsak az 1879. évi L. törvénycikket és az ezzel kapcsolatos törvényeket s rendeleteket magyarázzák, hanem bőségesen ösmertetik ugy a bíróságnak gyakorlatát, mint a belügyministeriumnak e kérdésekben hozott elvi jelentőségű határozatait. Szerzők úttörő munkát végeztek, legalább tudtunkkal e kérdésnek jogirodalmunkban monographiája nem volt. A munkában a fősuly a gyakorlati élet igényeire van helyezve és csak a bevezetés tartalmaz az állampolgárságra vonatkozó általános fejtegetést. Ugy ezen elméleti fejtegetéseket, mint a munka egyéb részeit tömör, de mindamellett világos előadás, jól folyó magyaros irály jellemzik. A könyv kiállítása csinos, ára megjelölve nincs. o. d. Megjelentek: Magánjogi tanulmányok az igényper keretében. Különös tekintettel a legújabb birói gyakorlatra. Irta Zachár Gyula dr., budapesti kir. albiró. Politzer Zsigmond és fia, 1905. Ara fi korona. Magyar Jogászegylet; Értekezések. 243. sz. I. Közgyűlési megnyitó beszéd a Magyar Jogászegylet huszonbtéves fennállásának évfordulója alkalmából. 1904 november 6-án tartotta Vaztrik Béla dr., elnök. II. A Magyar Jogászegylet huszonötéves működése. Összeállította Illés József dr., titkár. III. A Magyar Jogászegylet kiadványainak jegyzéke, tárgy- és névmutatója. (1879—1904) Budapest, 1905. Ara 1 korona. — "244. sz. A tulaj donátruházás kellékei és a Tervezet. Irta és a Magyar Jogászegylet 1904. március 5-iki ülésén felolvasta Dévai Ignác dr., ítélőtáblai biró. Budapest, 1905. Ara 50 fillér. Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privatrecht. Szerkesztik: Ságody Gyula dr. és Márki Hugó dr. XI. évfolyam, 1905. I—III. füzet. Vegyesek. Paródia. A budapesti büntető törvényszék egyik felebbezés tanácsában olyan tárgyalási modor honosult meg, amely ugylát szik egyedül azon célt követi, hogy a feleket a felebbezéstől elriassza. A tárgyalás valóságos paródiája a komoly birói eljárásnak. Az előadó - ugy a hogy — lemorzsolja az ügy ösmertetését; a felebbező ügyvédje, ha elég naiv azt hinni, hogy meghallgatják, iparkodik megokolni jogorvoslatát; persze erre az ellenfélen kívül a kutya se hallgat. Ha azután az ellenfél válaszára kíván a szerencsétlen feleobező reflektálni, — mégha csak a legvastagabb ténybeli tévedést is óhajtja kiigazítani,— az elnök ur egyszerűen elkobozza felszólalási jogát. Jogorvoslatnak helye nincs, fegyelmi uton ügyvéd bíróság ellen nálunk még soha elégtételt nem kapott, a józan eszű ember tehát hallgat és legfeljebb megfogadja, hogy ezen tanács előtt többé képviseletet nem vállal. A koronája azonban az egész paródiának az Ítélethozatal módja. Alig, hogy az utolsó szó elhangzik, az elnök felugrik s birótársait még csak pro forma sem kérdezve meg, kihirdeti az Ítéletet, amely természetesen minden egyes esetben, ha jogorvoslatnak helye nincs — tömör és velős rövidséggel igy hangzik : az elsőbiróság ítélete indokainál fogva helyben hagyatik. Nagyon kivánatos volna, ha egyszer a törvényszék feletti felügyeletet gyakorló táblai tanácselnök ur, inkognitóban végig hallgatna egy ilyen tárgyalást. Azt hiszem ő is meggyőződnék róla, hogy sokkal őszintébb és helyesebb eljárás volna, bizonyos kisebb büntető ügyekben a felebbezést novelláris uton eltörülni, mintsem ilyen felebbezési tárgyalásokkal az igazságszolgáltatást kompromittálni. Advocatus. A korcsmai hitelből eredő követelések érvényesítése. Az 1883: XXV. t.-c. 22. §-a szerint a vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében, a bíróság csak az illető törvényhatósági szabályrendeletben megállapított összeget ítélheti meg, mely összeg ( sanádmegyében 4 koronát tesz ki. Történt azonban, hogy egy makói borbély ellen, ki könnyelmű életet folytatva, iszákossága folytán 11,660 korona értékű ingatlanait adósságai kifizethetésc céljából kénytelen volt eladni, és kinek összes vagyonául ti hold föld és egy kis ház megmaradt, mire 6,000 korona uj kölcsönt vett fel és ki szeszes italok iránti szenvedélye miatt iparát sem folytathatta és azzal felhagyni kényszerült - egy italmérő az italmérési helyiségben elfogyasztott italok 63 korona 92 fillért tevő ára iránt a makói kír. járásbíróságnál pert indított, mely ügy tárgyalásakor nevezett alperes a korcsmai hitel fenti rendelkezése alapján a keresetnek 4 koronán felüli része alól magát felmentetni kérte. A makói kir. járásbíróság, valamint a szegedi kir. törvényszék mint felülvizsgálati bíróság azonban a védelemnek helyt nem adva, alperest marasztalta, kimondván, hogy a fentálló joggyakorlat szerint a korcsmai hitelről szóló törvény 22. §-a csak az alsórendű földmivelő és iparos osztályra vonatkozik, mely ítélet további perorvoslat nem létében jogerőre emelkedett. Annak kijelentése mellett, hogy a bíróságoknak a concrét esetben kifejezett meggyőződését tisztelettel kell fogadnunk, lehetetlen, hogy a fenti ítéletben emiitett joggyakorlat általános létezése és helyessége iránt komoly aggályok ne merüljenek fel, amennyiben a fenti törvényszakasz nem mondja, hogy a korcsmai hitelből eredő követelések birói érvényesítésének megszorítása csak az alsórendű földmivelő- és iparos osztályra vonatkozik és lege non distinguente, nobis non licet distinguere és ilyen jogszokások ha léteznek is, nem hatálytalaníthatják az aránylag rövid idő előtt keletkezett világos törvényt és nem szoríthatják azt olyan esetekre, melyekről a törvény említést nem tesz. De a korcsmai korlátlan hitel főokát képezvén népünk elszegényedésének és erkölcsi romlásának, ha birói érvényesítésének korlátozását csak az alsó földmivelő- és iparososztályra szorítjuk, a törvény nem felelne meg kitűzött céljának, mert az iszákosság által beálló vagyoni, testi és erkölcsi tönkrejutás veszélye, társadalmunk más osztályainál is előfordul. ()hajtandó tehát, hogy jelen kérdésben a felsőbíróságok elv határozata provokáltassék. Dallos Sándor dr., makói ügyvéd. A budapesti ügyvédi kamara újonnan választott tisztikarának tiszteletére — e hó 6-án este az ügyvédi kör helyiségében bankettet rendeztek, mely ugy a két táborból egybegyűlt résztvevők nagy számánál, mint az elmondott pohárköszöntők belértékénél fogva, fényes lefolyású volt. Célja ezen összejövetelnek — az újonnan megválasztott magistratura ünneplésén kívül — az is volt, hogy a harc alatt ütött sebek behegesztessenek és mindkét párt, a multakat feledve — őszintén kibéküljön. A pohárköszöntők sorát Szohner Lajos, a kör elnöke nyitotta meg, aki Szivákot, a kamara elnökét éltette. Majd ez utóbbi, — egy pohárköszöntő keretét messze túlhaladó, nagyszabású programmját fejtette ki a kamara uj választmánya tevékenységének, mely az ügyvédi kar erkölcsi és anyagi érdekeinek minden irányban érvényt szerezni és az ügyvédségtől elhódított sok területet, — ugy p. o. a sokféle állami jogügyi igazgatóságok megszüntetésével, — annak visszanyerni óhajt. Felette örülnénk, ha mindazon reánk váró jóból, amit Szivák széles ecsettel mesteri módon élénkbe festett, bár csak egy kis rész is megvalósulna — és a kamarai intézmény sokat vitatott szüksége ez által a pessimisták előtt is ad oculos demonstráltatnék. Kamaránk Szivák-ban mindenesetre oly elnököt nyert, aki tudja, mit akar, de képes és kész is teljes erejét és buzgalmát eszméi megvalósításának szentelni. A választásokból kikerült elite-corps élén bizonyára rést fog ütni sok oly fonákságon, mely az ügyvédi kaifejlődésének eddig útjában áll. «Es ha akadna igazságügyi kormány — úgymond, — amely az ügyvédi kar vitális érdekeivel szemben közömbös vagy éppen ellenséges indulatú volna, akkor egy táborban leszünk mindannyian, hogy azt mielőbb elseperjük.* A többi toastok közül kiemeljük még Papp József titkár, Baracs Marcel ügyész, Nagy Dezső, Ságodi Gyula és Kenedi Géza felköszöntőit. A társaság asztalbontás után is a legjobb kedvben zeneszó mellett a késő éjjeli órákig együtt maradt. Távozáskor nyoma sem volt annak, hogy valaha két párt létezett volna. r. I. OAJJ.AÍ RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NVOMDÁjA BUDAPESTEN A közgyűlési meghatalmazások bélyegmentesek. A részvényesek és a szövetkezeti tagok a közgyűlésen más társtagnak adott megbízás után is gyakorolhatják a szavazást. E megbízás írásbeli meghatalmazás utján történik. Legutóbb feljelentés érkezett az illetékes pénzügyi hatósághoz az ilyen meghatalmazások bélyegtelensége miatt. Ennek folytán az adóhivatal az illetéket ki is vetette. Felebbezés folytán az ügy a pénzügyminister elé került, aki f. évi február hó 27-én 12,405. sz. a. kelt rendeletével az előirt illetékek törlését elrendelte. A pénzügyminiszteri rendelet megjegyzi azonban, hogy a kérdésben forgó meghatalmazások abban az^ esetben, ha peres eljárásban használtatnak, az illetéktörvény és szabályok rendelkezése értelmében bélyegkötelezettség alá esnek. Evvel csak az évtizedes gyakorlat nyert megerősítést.