A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 14. szám - A büntető perrendtartás és a katonák

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 14. számához. Budapest, 1905. április 2 Köztörvényi ügyekben. A szegedi kir. ítélőtábla 5-ik számú polgári döntvénye. (Vonatkozással a pozsonyi kir. ítélőtáblának 13. és a kolozsvári kir. Ítélőtáblának 11. számu határozatára, valamint a szegedi kir. ítélőtáblának 1903. évi 4,541., 5,749. és 1904. évi 4,006. és 4,192. P. számu, — azokkal ellentétes végzéseire.) Feljegyezhető-e a telekkönyvben a jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 18%. évi V. t.-c. alapján szőlőfelujitási kölcsönt ne vehessen felr Határozat: A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 1896. évi V. t.-c. alapján szőlőfelujitási kölcsönt ne vehessen fel, a telekkönyvben fel nem jegyezhető. Indokolás: Az 1896. évi V. t.-c. alapján felvett szőlőfelujitási kölcsön és járulékai ugyané törvény 12. ij-ának rendelkezése szerint az illető szőlőbirtokon fekvő olyan terhet képeznek, mely bírói árverés esetében a .-zőlődézsma, úrbéri és más hasonló természetű váltsággal azonos elbánásban részesül. E szerint a szőlőfelujitási kölcsönnek a szőlőbirtok birói árverését megelőzően esedékessé vált három évnél nem régibb részletei az 1881 : LX. t.-c. 189. §-ának c.) pontja értelmében a régebbi jelzálágos követelést a kielégítési sorrendben mint előnyös tételek megelőzik, az árverés napja után esedékessé válandó részletei pedig a most idézett törvény 184. §-a értelmében, a vételárba való betudás nélkül, a vevőt terhelik. Jóllehet a kölcsönvevő a szőlő felújításánál, illetőleg az újból való beültetésnél a megállapított művelési terv megtartása tekintetében az 1896. évi V. t.-c. 10. §-a és a magyar királyi földművelési minisztériumnak az 1896. évi 60,900. szám alatt kibocsátott rendelete értelmében közhatósági ellenőrzés alatt áll; az idézett törvény 8. §-a szerint pedig a kölcsön csak a megállapított művelési tervnek megfelelően már teljesített munka vagy felmerült költség arányának megfelelő összegben és időszaki részletekben folyósittatik s így a lehetőségig biztosítva van az, hogy a kölcsön egyedül és kizárólag a törvény által meghatározott célra fordíttassák, s ebből kifolyóan az is, hogy a szőlőbirtok értéke a szőlőfelujitási kölcsön összegének arányában emelkedjék: a dolog természete szerint mégis előfordulhat, hogy a szőlő felújításánál vagy újból való beültetésénél a kellő eredmény el nem éretik, s ennek következtében a szőlőbirtok értéke nem emelkedik az azt terhelő szőlőfelujitási kölcsön arányában. Nincs kizárva tehát az az eset, hogy a kiváltságos jogi természetű szőlőfelujitási kölcsön felvétele a hitelezőnek a jelzáloghoz fűződő vagyoni érdekét esetleg hátrányosan befolyásolhatja, s ezt a beállható vagyoni hátrányt a jelzálogos hitelező nem előzheti meg azzal, hogy elpusztult szőlőbirtokra kölcsönt nem ad; mert az 1896 : V. t.-c. 5. §-a szerint kivételesen meg van engedve, hogy a szőlőbirtokos a felújításra nem alkalmas elpusztult területet más, erre alkalmas területtel helyettesíthesse, s a szőlőfelujitási kölcsönnel ezt a birtokot terhelhesse meg. Következéskép nem vonható kétségbe, hogy a jelzálogos hitelezőnek anyagi érdekében állhat a kölcsönszerződésben kikötni azt, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogul lekötött ingatlant az ő beleegyezése nélkül szőlőfelujitási kölcsönnel meg ne terhelhesse. A terhelési tilalmat képező ilyen szerződési kikötés azonban joghatálylyal még sem bir. E kérdés megoldásánál ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni a m. kir. Kúria 74. számu döntvényét; mert habár annak határozati része nem öleli fel az adott jogkérdést, mégis az indokolásában lefektetett, az anyagi jog szabályainak megfelelő jogelvek a fennforgó kérdésre is vonatkoznak és útmutatóul szolgálnak. Az emiitett döntvényre való tekintettel pedig jogszabály az, hogy az ingatlan tulajdona felett való szabad rendelkezést korlátozó terhelési tilalom, a magánakarat által csak az anyagi jogszabályokban gyökerező korlátok között, vagyis egyedül az átruházott vagy harmadik személyt a nyilvánkönyvi ingatlan állagára nézve megillető igény biztosítása végett és csak az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan állapitható meg. Ebből folyóan terhelési tilalom, a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kívül más, tehát dologi jogok (zálog, szolgalom stb.) oltalmára nem szolgálhat; következéskép ki van zárva, hogy a jelzálogos hitelező és a jelzálog tulajdonosának magánakaratából a zálogjog oltalmára joghatálylyal biró terhelési tilalom létesülhessen ; amiből viszont követke- i zik, hogy a kölcsönszerződésben a terhelési tilalom kikötéséve szabályozott jogvisszony a telekkönyvi rendtartás 104. §-ának b) pontja értelmében, figyelemmel a 69. §-ban foglalt rendelkezésre -joghatály végett» fei nem jegyezhető. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy a törvényhozd még az 1896: V. t.-c. meghozatala előtt szerzett zálogjogok tekintetében sem tett intézkedést a jelzálogos hitelezőt a fentebb kiemelt körülménynél fogva érhető vagyoni hátrány megelőzése céljából, s igy azt kell feltételezni, hogy a szőlőfelujitási kölcsön felvételénél a jelzálogos hitelező érdekét nem látta olyan mértékben veszélyeztetettnek, hogy e miatt kivételes rendelkezésre volna szükség: ki kellett mondani, hogy a jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 1896. évi V. t.-c. alapján szőlőfelujitási kölcsönt ne vehessen fel, a telekkönyvben fel nem jegyezhető. Kelt Szegeden, a kir. ítélőtáblának 1905. évi február hó 9-ik napján tartott polgári teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1905. évi március hó 11-ik napján tartott teljes ülésben. Alperesnek az a ténye, mely szerint a házassági életközösség tartama alatt az éjjelek nagyobb részét a közös lakáson kivül töltötte, a házasélet folytatása következtében önálló bontó ok lenni megszűnt és csakis a felbontás iránti kérelem támogatására szolgál (H. T. 82. és 84. §.) A gyulai kir. törvényszék (1903. évi december hó 16-án I, 496/1903. pszám alatt)!. K. ügyvéd által képviselt T. M. békési lakos felperesnek, K. J. békési lakos alperes ellen házassági kötelék felbontása iránt folyamatba tett rendes perében következőleg ítélt: A kir. törvényszék a peres házas felek közt Békésen az állami anyakönyvezető előtt 1901. évi január hó 9. napján létrejött házassági köteléket az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §. a) és c) pontjai alapján alperes hibájából s ennek vétkessé nyilvánítása mellett felbontja és az Ítéletet jogerőre emelkedése után a békési állami anyakönyvvezetővel közöltetni rendeli. Jogerő után az 1902. B. 20. számu iratokat a békési kir. járásbíróság, mint büntetőbírósághoz visszaküldeni rendeli. Indokok: Felperes az 1894. évi XXXI. t.-c. 80. §-a a) és c) pontjai alapján azért kérte házasságának felbontását, mert alperes vele szemben eleitől fogva szeretetlenül viselkedett, folyton bálokba és vásárokba járt s igen gyakran csak hajnalban vetődött haza, 1901. évi szeptember havában megtudta felperes, hogy alperes egy este saját lakásán idegen férfival sötét szobában huzamosabb időig bezárkózott. Az életközösségnek 1901. év október hó 22-én megszakítása után pedig alperes állandóan erkölcstelen életet folytat, több férfival állandóan szerelmi visszonyban áll. A kitűzött tárgyalásra alperes szabályszerű idézés dacára nem jelent meg. Felperes állításainak igazolására tanukra hivatkozott. A házasfelek együtt élésének idejére esö alperesnek több oly ténykedése nyert beigazolást, melyekkel a házassági kötelességeket súlyosan és oly módon sértette meg, hogy azok által a H. T. 80. §-ának a) pontja alá eső bontó okot elkövette. A kihallgatott N. I. és neje tanuk vallomásai szerint alperes az alatt az idő alatt, míg peres felek a nevezett tanuknál laktak, azaz 1901. évi április hó 24-től 1901. évi szeptember hó 24-ig terjedő idő alatt, majd mindig este 10, II, 12 sőt éjfél után 1 órakor járt haza, s ha e miatt felperes dorgálta, alperes nagyot köpött s azt mondotta : <nem kellettél, s nem is kellesz soha.- Egy tisztességes nőnek nem szabad ugy viselkednie, hogy az által alkalmat adjon arra, hogy tiszta élete és erkölcsös volta gyanúba kevertessék. Már pedig alperes az által, hogy hónapokon keresztül a családi tűzhelytől a nap legnagyobb részében távol csatangolva, a késő éjjeli órákban vetődött haza, elég alkalmat szolgáltatott arra, hogy tiszta életére nézve kétség támadjon. Ugyancsak a fentemiitett tanuk igazolták azt is, hogy 1901. év április hó 24-től, 1901. év szeptember hó 24-ig terjedő idő alatt N. I-né tanú szerint alperes G. S. nevű férfival ment haza s mindketten bementek az alperes szobájába s ott bezárkóztak. Alperes a tárgyaláson meg nem jelenvén, el kellett továbbá fogadni felperesnek azt az előadását, hogy ő alperes azon tényéről, hogy G. S.-ral egy szobába bezárkózott, 1901. év szeptember havában értesült. Minthogy azonban ő hitelt nem adott, folytatta alperessel a házassági életközösséget 1901. év okt. hó 22-ig, a mikor is alperes előtte a fenti cselekményét beismervén, vele a házassági életközösséget megszakította, s ez időtől kezdve külön válva élnek. Hivatalból kellvén figyelni a váló okok elévülésére és elenyészésére, meg volt állapítandó, hogy felperes az által, hogy 1901. év szeptember havától kezdve alperessel a házassági életközösséget folytatta, nem bocsájtotta meg alperesnek fent ismertetett cselekményét, mert a mint annak valóságáról 1901. év október hó 22-én alperes beösmeréséből meggvőzödött. vele