A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 14. szám - A büntető perrendtartás és a katonák

112 A JOG tekben a csstlakozás minden későbbi követelésre nézve különkülön kimondandó : ha ezt az idő.spatium még engedi; éppen ugy mint «más» végrehajtató követelésére nézve a vghtv. 16f>. §-a érteimébon. — Csekély eszemmel — csak ezen eljárást vélem és tartom az igazággal és törvénynyel megfelelőnek és concrét esetben igy cselekednék. Tyrnauér . Ubert dr. orosházi kir. albiró. A családi jog köréből. — Válasz a f. évi 13. számban felvetett kérdésre. — A megoldás egyszerű : nem törvényesítő, hanem megállapító per indítandó. Felperes a gyermek; ha önjogu, saját személyében, ha nem önjogu: a törvényes képviselője (tehát az anyja) által; alperes a férj, akit az anya természetes atyának mond. Hogy ilyen per indítandó, kitűnik az 1904:XXXVI. t.-c. 19. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is (/mig a törvényesités bírói Ítélettel meg nem állapittatik.-. ) Szerintem a minősített exceptio plurium concubentium sem alap a kereset elutasítására. L. e tekintetben: Jieiner János: Jogi dolgozatok és Raffay Ferenc : A magyar magánjog kézikönyve 13(3.1 Egy ügyvéd. • Sérelem. A büntető perrendtartás és a katonák. Igen hálás publicistikai tárgy volna a kérdés, amelyet megvitatni szándékozom, — különösen a mai politikai visszonyok kiélezettségében. De én teljesen a törvény básisán maradva, igyekszem megvilágítani egy jogtalanságot, egy illetéktelen jogkörbeavatkozást, amelyet a közös hadsereg nálunk székelő ezredeinek parancsnokságai mint állandó praxist űznek. AB. P. 301. §-ában foglaltatnak a főtárgvalási elnöknek azok az intézkedései, amelyeket a főtárgyalás rendjének és méltóságának fentartása érdekében teljesíteni jogosult; és ezen §. harmadik bekezdése pedig már nemcsak jogává, hanem kötelességévé teszi, hogy mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közbiztonság megóvása céljából szükségesek, teljes erélylyel foganatosítani tartozik, vagyis az elnöknek kötelessége mindent megtenni arra nézve, hogy a főtárgyalás folyama alatt a bíróság és a hallgatóság, valamint a felek immunitást élvezzenek, hogy életük, valamint testi épségük erőszakos megtámadás veszélyének kitéve ne legyen. A B. P. 29"). t?-a már elébb kimondja, hogy a főtárgyalás termébe bottal senki, fegyverrel csak az léphet be, ki azt állásánál, vagy szolgálatánál fogva viseli. A vádlott felett a főtárgyalás megnyitása percétől kezdve annak befejeztéig két hatóság bír rendelkezési jogkörrel, a bíróság és a főtárgyalási elnök. A terem rendjének hatósága pedig kizárólag az elnök. A közös hadseregbeli katonát azonban hűségesen 10 mértföldnyire, hosszú napokra terjedő útra is elkíséri a cs. és kir. kommandó, ha a polgári büntető törvénykönyvbe ütköző bűncselekményéért áll a törvény és a kir. törvényszék előtt. A főtárgyalási elnök biztonság-fenntartási jogkörét a vádlott katonát kisérő káplár, vagy szakaszvezető egyszerűen meghiusítja azzal, hogy midőn az elnök a vádlottat az olualfegyver lecsatolására szólítja fel, ezt a káplár által képviselt katonai parancsnokság kereken és határozottan megtagadja. Hiába szónokoj a civil törvény, hiába praccisirozza az elnök jogkörét az ügyviteli szabályzat, — a civilben elkövetett bűnért vádlottként bírái előtt áiló ember nem engedelmeskedik a birájának, mert minden törvénynél szentebb, hatalmasabb és erősebb a Dienstreglement önkénye. A honvédség és csendőrségszervezete, — a honvédelmi minisztérium törvénytisztelete folytán — az 1887. év 21,228. sz. I. M. rendelet szerint, teljes loyalitással hajolt meg a polgári büntetőbiróságezen kizárólagos rendelkezési jogköre előtt, — már több mint egy évtizeddel a büntetőperrendtartás életbe léptetését megelőzve. De a cs. és kir. katonaság grand affairet csinál a kérdésből és egyre-másra jelentgeti fel a főtárgyalási elnököket, akik az ő törvényes jogkörüket egy káplár által megdönteni nem engedik, és akik rendelkeznek annyi lelkiismereteséggel és körültekintéssel, hogy meg akarják előzni azt az orvosolhatatlan veszélyt, hogy az emberi veszedelem bestialitása által tüzelt vádlott egy kompromittáló tanút, közvádlót vagy akár a bíróság valamely tagját az oldalán lógó fegyverrel leszúrjon. A törvénybeli básist kimerítve, kénytelen vagyok az eset lélektani meritumába is belemenni. Annak az esetleg durva, faragatlan vádlottnak a lelkében, nem-e támad holmi ironikus megvetés a polgári rend iránt, ha azt látja, hogy az a bíróság, amelynek a törvény jogot ád arra, hogy felköttesse a kabátos embert, a mundér társadalma előtt elvész minden prestige, minden hatósági jogköre, — mert hisz nem engedelmeskedik neki a Zugsführer sem. Az erőszakos indulatoknak jelen korszakában igen nagy veszedelmek rejlenek az ilyen junkerkedésekben. Azért nem a közvélemény piacáról, hanem a tárgyilagos szaksajtó ezen hasábjain kérjük a jogunk, a törvényünk ellen intézett ezen insultus orvoslását. Halvii Bódog, máramarosszigeti tszéki aljegyző. PAUJW RÉSZVÉNY TÁRÍA4ÍO Irodalom. A magyar zálogjog története. Irta Ágoston Péter dr. jogtanár, Budapest, r905. Politzcr-{é\c könyvkiadóvállalat. Ara 2 korona. A római és német jog fejlődésének beható ismertetése után részletesen tárgyalja szerző a magyar zálogjog fejlődését általában és különösen ; többi között a városi, a végrehajtási zálogjogról, nemkülönben a zálogperekről is buzgó lanulmányozásra és nagy alaposságra valló fejezetekben szól. Beküldetett: A korlátolt felelősséggel alakult társaságok. A Nagyváradi Jogászegylet kiadványainak 17. száma. Irta és a Nagyváradi Jogászegylet 1905 február 25-iki ülésén felolvasta Mártoiify Marccl dr. jogtanár. Nagyvárad, 1905. Vegyesek. Választás után. A kamarai választások szerencsére végüket érték és csend és nyugalom lép újból a heves és szenvedélyes csatakiáltások helyébe. A Rákóczy korabeli zászlók, népszerű jelszavak és nagy hangzású, de keveset mondó programmok most gondosan össze lesznek göngyölítve, benaftalinozva és a jövő választásig a padláson elhelyezve. És a választások végeredménye? Az, hogy minden — amint azt mindenki előre tudta, — a régiben marad. Ezen azonban csöppet sem szabad csodálkoznunk. A kamara — a mai szervezete mellett — egy szörnyszülött, egy homunculus, aki életre való munkát létesíteni nem is képes. Emellett a kamarai választmány tagjainak száma oly csekély — hogy azok legnagyobb erőfeszítésük mellett alig képesek a reájok. rótt vizsgálatokat és fegyelmi tárgyalásokat elvégezni. A nobile officium-nak is vannak határai — és igy a választmány tagjaitól méltányosan nem is követelhető, hogy az eddiginél több időt, több munkát szenteljenek a közérdekeknek. Nem az ő hibájuk, ha a programmokban kifejttetnél sokkal alantasabb értékű munkával vannak tulhalmozva, ugy hogy a tulajdonképpeni : az ügyvédség reformját célzó, a kar erkölcsi és anyagi érdekeit felkaroló intensiv tevékenységre absolute nem marad idejük. Égető szükség ez okból, hogy az egész kamarai intézmény törvényhozásilag ujjá szerveztessék, az ügyvédi karnak nagyobb kedvezményezési jog, tágabb autonómia biztosittassék, - hc-gy hatásköre az ügyvédi kar ügyeiben kibővittessék és ebből folyólag a kamara választmányi tagjainak száma is megfelelően szaporittassék — legjobban ugy, hogy a kamara választmánya kooptálás utján magát megfelelő számú uj tagokkal kiegészíthesse. A lefolyt választás magában véve örvendetes képet nyújtott. Az éles ellentétek megszűntek, — a mérges nyilak a kobozban maradtak. Talán némi részben magunknak is vindicálhatjuk az érdemet, hogy a pártok ezúttal kölcsönös kímélettel küzdöttek, hogy a politikai téren elharapódzott gyanúsítgatás és az ellenfél kicsinylése ezúttal abbamaradtak. A győzelmes párt és a legyőzött nyomban a választás után, minden harag nélkül kezet foghattak és a kartársi, baráti érintkezésre oly szükséges béke — pillanatig sem volt megzavarva. Szívesen láttuk volna ugyan, ha a pártokon felül álló elnök körül mindkét párt egyformán sorakozott volna, — amit Szivák méltán meg is érdemelt, — de viszont emberileg érthető, hogy a számban gyengébb párt keresett alkalmat, abbeli csorbájának kiköszörülésére, hogy sem elnököt állítani, sem ügyész jelöltjét győzelemre vinni nem tudta. Csakhogy az ügyvédi kar méltósága az ily kicsinyes kortes-eszközök alkalmazását tiltja! A választmánynyal — mint ezt már mult számunkban kiemeltük — nagyjában meg lehetünk elégedve. Mindkét párt listájából - egyesektől eltekintve — a legjelesebb erők kerültek ki győztesek gyanánt. Rajtok fog most múlni, hogy a törvény által nekik szánt szükkeretet kibővítsék és azon ígéretek bár csak csekély részét is megvalósítsák, melyekhez programmjaikban annyira ragaszkodtak. Keressék a módot és alkalmat, kartársaik körül minél többet a kar érdekeit érintő kérdések tárgyalásába és megoldásába belevonni és őket gyakorlatilag meggyőzni arról, hogy a kamarának más célja és rendeltetése is van, mint az évi 50 korona tagdíjnak beszedése. r / Az ügyvédi Kamara uj tisztikara és választmánya tiszteletére, f. évi április hó 6-án este 8 órakor a Budapesti Ügyvédi Kör helyiségében társas vacsorarendeztetik. Ügyvédjelölt, 14 hónapi gyakorlattal, irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. VCMADJÜA BUOAPÉ8TEN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stüler Mór dr. V., Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca 16.