A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 13. szám - Az individualisatio elmélete és büntető törvényhozásunk

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 13. számához. Budapest, 1905. március 26 Köztörvényi ügyekben. Az 1875: XXVII. t.-c. 62. §-a szerint alkalmi egyesület csak kereskedelmi ügyletre nézve jöhet létre s az idézett §. szabályai csak az ilyen alkalmi egyesületekre nézve érvényesek. Ugyanazon t. cikk 262. §-a szerint az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések kereskedelmi ügyleteknek nem tekinthetők : már pedig valamely ingatlan felszín alatti részének, habár bányászás céljából, haszonbérbe vétele ;ingatlanra vonatkozó jogügylet; erre a jogügyletre nézve tehát az 1875: XXVII. t.-c. szabályai alá eső alkalmi egyesület nem jöhet létre, de nem jöhet létre a kőszénbányászatra nézve sem, mert az ily egyesülés csak a bányatörvény alá eső bányatársaságot alkothat. Valamely ingatlan felszin alatti területének bányászás céljából haszonbérbe vétele nem kereskedelmi ügylet s ebből folyólag az ily haszonbérleti jog megszerzésének közvetítése sem kereskedelmi ügylet. A pécsi kir. törvényszék (1902. évi június hó 23-án 8,414. p/902, szám alatt), mint polgári bíróság, K. M. dr. ügyvéd által képviselt F. G., K. J., K. I.. Cs. Gy. és H. I. felpereseknek, T. B. dr. ügyvéd által képviselt K. A. elsőrendű, R. N. dr., ügyvéd által képviselt B. M. másodrendű alperes ellen, 17,200 (és nem 18,200) K. tőke és jár. iránt indított és bizonyítási eljárással befejezett rendes perben itclt: A kir. törvényszék különbeni végrehajtás terhe alatt kötelezi I-sö rendű alperes K. A.-t, hogy a felpereseknek és pedig F. G. 1-ső rendű felperesnek 6,000 K., K. J. II-odrendü felperesnek 4,000 K., K. I. líl-adrendü felperesnek 4,000 K., Cs. I. IV-edrendü felperesnek 1,2J0 K. és H. [. V-ödrendü felperesnek 2,000 K. tökét; valamint a fenti tőkék után 1901 május hó 29. napjától járó 5" o kamatát és 219 K. 30 f. perköltséget 15 nap alatt megfizessen. Felpereseket 1-sőrendü alperessel szemben keresetüknek az 1901. évi május hó 29. napját megelőző időre járó kamat iránti részével, valamint ll-odrendü alperes B. M-.el szemben keresetükkel egészben elutasítja s különbeni végrehajtás terhe alatt kötelezi a felpereseket, hogy II-odrendü alperes B. M-nek 351 K. 30 f. perköltséget 15 nap alatt egyetemlegesen megfizessenek ; végül felperesi ügyvéd diját s kiadását saját felei ellenében 532 K. 30 t.-ben, T. B. dr. ügyvédét K. A. ellenében 299 K. 50 f.-ben, mig R. N. dr. ügyvédét B. M. ellenében 351 K. 30 f.-ben állapítja meg. Indokok: Felperesek keresetükben azt adták elő, hogy az alperesek és B. M. alkalmi egyesületre léptek, hogy a szabolcsi volt úrbéres birtokosoktól a szénkiaknázási jogot haszonbérbe vegyék. Felperesek mint közvetítők jártak közbe a szerződés megkötésénél, miért is nekik és pedig az I-sőrendü felperesnek 7,000 K., II—III-rendünek 4—4 ezer, IV-edrendünek 1,200 K., V-ödrendünek pedig 2,000 K.-t kötelezték az alperesek fizetni. I-sőrendü felperes a neki kötelezett 7,000 K.-ból 1,000 K.-át másutt érvényesített, az ezt meghaladó összesen 17,200 K. megfizetésére kérték az alpereseket kötelezni. Alperesek ezzel szemben azt adják elő, hogy a kereset halmozott, hogy a követelés időelőtti, mert a csatolt provisió-levelek szerint a követelés akkor lesz esedékes, ha a szerződés egy más társaságra átruháztatott, vagy lebonyolittatott, vagy pedig a szén kiaknázás megkezdetett, ami pedig meg nem történt, amennyiben csak a kutatás eszközöltetett; továbbá, hogy K J. Il-rendü alperes követelését Ny. A.-ra ruházta, igy követelési joga nincs is. I-rendü alperes tagadja, hogy az alkalmi egyesület létrejött volna; s vitatja, hogy a kereset azért időelőtti, mert a felperesek kötelezték magukat arra, hogy a bérleti szerződéshez való hozzájáruláshoz Szabolcs község összes birtokosait megszerzik, ezt azonban nem tették meg, sőt V-ödrendü felperes kivételével ellenkezőleg a szerződés végleges létrejöttének akadályokat gördítettek; II-odrendü alperes tagadja, hogy az I-rendü alperes és B. M. társai lettek volna, hogy köztük alkalmi egvesület létesült, hogy akár a szénkiaknázási szerződést, akár az A)—E) alatti okiratokat aláirta, vagy azok aláírásával bárkit megbízott volna, hogy ő a kereseti provisió fizetésére kötelezte magát, hogy B. M. a kőszénkutatási és kiaknázási jog megszerzése körül meghatalmazottjaként járt volna el. Minthogy mind az öt felperesnek a követelése ugyanazon egy jogalapból származik s minthogy a kir. törvényszék az előterjesztett követelések mindenikére illetékes, a prt. 66. §-a alapján alpereseknek a kereset halmozottsága miatt tett kifogását nem lehet figyelembe venni. Hasonlóképpen figyelmen kivül hagyta a kir. törvényszék az alpereseknek a kereset időelőttisége ellen emelt kifogását is, mert az A)—E), illetve G. g. H. h. K. k. alatt csatolt okiratok szerint a követelés esedékessé válik, ha a szerződés egy más társaságra átruháztatott. Minthogy pedig peres felek egyező előadásából kétségtelen, hogy B. M. II-odrendü alperes netáni jogáról I-rendü alperes javára lemondott; minthogy továbbá nem kétséges az sem, hogy B. M. illetőségét árverésen F. K. vette meg. igy a szénkiaknázási jog más társaság tulajdonát képezi. Minthogy I-sőrendü alperes hallgatag beismeri, hogy a fentiek szerint az őt s F. K.-t illető szénkiaknázási jog a Dunagőzhajózási társulatra, tehát egy harmadik társulatra átruháztatott: kétségtelen, hogy felperesek követelése esedékessé vált. Ami alpereseknek K. f. kereseti joga ellen emelt kifogását illeti, azt a kir. törvényszék azért találta mellőzendőnek, mert az egyedül marasztalt I- sőrendü alperes az M) alatti nyilatkozatot, melylyei Ny. A. kijelenti, hogy a per vitelével K. J.-t megbízta, nem kifogásolta s mert dacára, hogy Ny. A.-nak a per folyamatban létéről tudomása van :a perbe nem avatkozott be. Minthogy pedig I-sőrendü alperesnek P) alatt csatolt vallomásából az R) alatti ítéletből az A)—E) alatti okiratokból kétségtelen, hogy I-sőrendü alperes és B. M. között alkalmi egyesület jött létre: minthogy az I-sőrendü alperes beismerte, hogy a kereset alapjául szolgáló okiratokat aláirta; minthogy annak a tényállításának igazolására, hogy felperesek az A)—Ej alattiak aláírása előtt és után ígérték, miként a kérdéses kőszén kiaknázási jog bérletére vonatkozó szerződéshez az összes szabolcsi birtokosok hozzájárulását megszerezni fogják, csak az ellenvégiratban, tehát elkésetten kínálták s minthogy az A)—E) alattiak szerint a fizetni kötelezett összegek nem a jövőben teljesítendő szolgálatokért, hanem az annak kiállítását megelőzőleg teljesített munkálatokért minden feltétel nélkül köttetett ki : igy az a körülmény, hogy a szerződés a mai alakjában mennyiben bir az I-ső rendű alperesre érdekkel, vagy mennyiben nem, figyelembe nem jöhet. Minthogy végül I-sőrendü alperes B. M.-el közösen szerződött s igy a kereskedelmi törvény 62. §-a értelmében K. A. egyetemleges kötelezettséget vállalt K. A. I-sőrendü alperest a kereset értelmében marasztalni s mint pervesztest a prdts 251. §-a értelmében a költségek viselésére kötelezni kellett. Ellenben a kamat kikötve nem lévén, azt a kereset megindítása előtti időre megítélni nem lehetett, miért is a keresetindítást megelőző időre követelt kamat iránti kérelmükkel felpereseket el kellett utasítani. Ha a felperesek által hivatkozott tanuk a T) és U) alatti kérdő pontokra bizonyítanák is, hogy B. M., amikor 1-sőrendü alperessel 1897. év nyarán Szabolcson járt a bérleti szerződés megkötése céljából, egy B. M. névaláírással ellátott meghatalmazást mutatott, mely szerint II. rendű alperes B. M.-sát meghatalmazza, hogy őt teljes jogkörrel képviselje, továbbá ha bizonyítanák is, hogy B. M. azt mondotta, hogy ő és B. M. egy céget képeznek, minthogy a felperesek nem is állítják, hogy az általuk hivatkozott tanuk látták volna, hogy B. M. II.-rendű alperes a felmutatott meghatalmazást aláirta, minthogy K. A. I.-rendű alperesnek P. alatt csatolt vallomása annak igazolására, hogy Il-rendü alperes a kérdéses meghatalmazást aláirta, bizonyítékul el nem fogadható, mert K. A. mint kötelezett kétségtelenül érdekelt, minthogy ezek szerint felperesek nem bizonyították, hogy II.-rendű alperest a szerződés megkötésénél B. M. képviselte, hogy az A) alatti provisió-levél aláírására Il-rendü alperes B. M.-át meghatalmazta volna; minthogy felperesek nem bizonyinyitották, hogy B. M.-nek egyáltalában és különösen olyan megbízása lett volna, melynek alapján Il-rendü alperest a kereseti provisió fizetésére kötelezhette volna : minthogy a B), C), D), E) alattit B. M. nevében alá sem irta s annak nevében kötelezettséget sem vállalt s igy ez alapon a kereskedelmi törvény 62. t;-a értelmében II—V-rendü felperes részére a II-odrendü alperes az alapon sem kötelezhető, — minthogy továbbá felperesek azt sem bizonyították, hogy 11-rendü alperes az ő megbízása nélkül ígért provisió megfizetésére magát utólag kötelezte volna; minthogy végül ilyen utólagos jóváhagyást és személyes kötelezést maga a Z) alatti tartalmi és alaki valódisága esetén sem tartalmaz, mert ennek szövege szerint II-pdrendü alperes nem vállalta el a 10,000 frt provisió kötelezettségét személyes tartozásaként, hanem a Z) alatti aláíróval beleegyezett abba, hogy bányakiaknázásra vonatkozó szerződés eladásával elérendő vételárból a már felmerült kiadások és lekötött provisiók előzetesen levonhatók legyenek és a levonások után fennmaradó rész osztassék meg a szerződő felek között: mindezeknél fogva felpereseket II- rendü alperes eileni keresetével elutasítani s a prdts. 251. §-a alapján a perköltségek viselésére kötelezni kellett. Az ügyvédek dijának megállapítása a prdts. 252. §-án alapszik. A pécsi kir. ítélőtábla (1903. évi január hó 8-án 2.205 1902. p. sz. a.) itélt : A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét nem felebbezett részében érintetlenül, B. M. II-odrendü alperesről intézkedő felebbezett részében pedig helybenhagyja, ellenben ugyanazt az Ítéletet abban a további felebbezett részében, melylyei K. A. I-sörendü alperes 1-sőrendü felperes részére 6AKX) K., II-odrendü és