A Jog, 1905 (24. évfolyam, 1-53. szám)

1905 / 10. szám - A 77. számú polgári döntvény

A Juci n telt perujitási beadvány, — bár uj bizonyítékot emlit is, nem tekinthető logice perujitási kérelemnek és igy midőn e felett a bíróság határoz, tulajdonképpen csak egy perjogi vitát dönt el, de nem szolgáltat az ügy érdemébe vágó maleriális igazságot. Ezen érv sem állhat meg: és pedig ezért, mert a teljesen tökéletlen struktúrájú kereseti kérelmet a bíróság minden további érdemi intézkedés nélkül adja vissza a kérvényezőnek és igy a szabatosságot nélkülöző beadvány nem tekintetik olyannak, amely az 1881. évi LIX. t.-c. 72. $-ára való tekintettel, mint már használt perujitási kereset beszámíttatnék és igy a versálatlan ember nem esik el ettől a jogorvoslattól. Ha pedig a kereset igy van szerkesztve és a körülmények, illetve bizonyítékok olyan szabatossággal vannak kidomborítva, hogy a bíróság annak elbírálásába bJe mehet, ugy az lS(i^. évi LIV. t.-c. 320. tj-ának kötelező rendelkezése értelmében az ujitott perben a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együttesen tárgyaltatik és döntetik el. Vagyis a polgári perben a perújítás egy teljes reproductio, az ezen alapperben felmerült tényállás kerül ujabb kritikai rosta alá. A 320. §. 3. bekezdése még részletezi is ezen hatást, midőn kimondja, hogy «mindkét fél minden követelését, ellenkövetelését és bizonyítékait kölcsönösen épp ugy előadhatja, mint az alapperben tette vagy tehette volna.» Nincs-e tehát eléggé oltalmazva az anyagi igazság, nincs-e szinte inquisitori buzgósággal felszínre hozva a peres felek ténykedése ? Az alapperben kimerítették a felek az érvek minden fegyverét és a bizonyítékok egész apparátusát, de ha ezek bizonyos előre nem láthatott delictiózus vagy felületes vagy téves előadása miatt nem nyerte el azt a megérdemelt jogot, amelyet keresetében igényelt, vagy szenvedett olyan injuriát, amelyre okot nem szolgáltatott, ugy módjában áll az egész apparátussal újra porondra lépni, nem beszélve azokról a kriminalis jogosultságokról, amelyeket a tanukkal vagy ellenfelével szemben alkalmazhat. Ha most az a fél a perújításra sem készül el azzal a ténybeli és jogi felszereléssel, amely a perbeli álláshoz és igazának érvényesítéséhez szükséges, ugy maga lássa a kárát, ugy ő elvesztette saját hibájából a jogot a további oltalomra. A magyar királyi Kúria két teljes-ülési határozatában terjesztette ki ezt az oltalmat még messzebb menőbben, mindazon esetekre, mikor a fél első perújítása az ő hibáján kivül fekvő okokból nem vezetett sikerre. Kimondotta ugyanis, hogy azon félnek, ki az alapperbeni itélet ellen ügyvéd mulasztása miatt perújítással élt, a perújítás, uj bizonyítékok alapján megengedhető. Kimondta azt is, hogy azon fél, aki az ujitott perben ügyvédi mulasztás miatt perújítással élt, a perújítás uj bizonyítékok alapján megengedhető. A 77. számú polgári döntvény nemcsak civilis, hanem morális visszaélések meggátlását célozza. Sehol a világon olyan mérveket nem ölt a tanubizonyitások és vallomások érdekének devalvációja, mint nálunk; a psichologia mesterének kell a bírónak lennie, hogy a tanuk által szolgáltatott tények ellentétességében megtalálja a materialis igazságot. Erkölcstelen játékot űznek a tényekkel, az a szörnyűséges 10 évi spácium alatt olyan organismust mozgósíthat a rosszhiszemű perlekedő, amely mindent tagad és mindent mistifikál, amit az alapper ténynek elfogadott. Ezt a játékot kétszer produkálni nem szabad és nem lehet. Bizonyítékok születését a bíróságnak előmozdítani nem szabad és igy az uj döntvény nemcsak az 1881. évi LIV. t.-c. 72. % gramatikus magyarázatának, hanem a jogmorálnak alapján is áll. Belföld. A Magyar Jogászegylet e heti ülésében dactiloszkopiával foglalkozott. Bevezetésül Vámbéry Rusztem dr. mutatott reá arra, hogy a kriminalitás veszélyes tipusa, melyet a középkor végén és az újkor elején a csavargó bandák képviseltek, miként fejlődött a hivatásos visszaesővé. A középkorban a megbélyegzéssel és testcsonkitással védekeztek ellenük, a legújabb kor humánusabb eljárást követ, midőn a Bertillo/iage-t, a Mathews-íé\c geometriai fotográfiát és legújabban a Sir Francio Galton által kedvezményezett uj lenyomati rendszert használja a személyazonosság megállapítására. Utóbbit kellene a bünlajstrommal (casier judiciaire) kapcsolatban meghonosítani, mert csak ezek bizonyítják a visszaesők elleni sikeres küzdelem feltételeit. Ezek után Gábor Béla dr. rendőri s. fogalmazó fogott hozzá a dactiloskopiának. mint a személy kilétének megállapítására szolgáló eszköznek ismertetéséhez. Vázolta azon visszásságokat, melyeket a birói ítélkezéseknél, körözéseknél és a rendőri eljárásokban okoz a gonosztevők azon törekvése, hogy hamis név használata utján kilétüket és a múltban viselt dolgaikat eltitkolni igyekeznek és amely törekvéssel szemben a bíróságok és hatóságok az utolsó ideig majdnem tehetetlenek voltak. Felemlíti azon haladást, melyet a bíróságok e téren a Bertillon-íé\e azonosító módszcrrrel tettek, melynek előnyeit azonban ugy könnyedén, mint feltétlen biztonság szempontjából, az ujjlenyomatokra alapított dactyloskopia messze felülmúlja. Ismerteti ezen módszer alapelveit, az ujjlenyomatok fajait, felhasználásukat a személy kilétének megállapításánál és az ismeretlen tettes utáni nyomozásnál, majd azon valószínűségi számvetést, mely bebizonyítja, hogy két egyforma ujjlenyomatokkal biró ember a föld kerekségén nincsen. Az egylet helyiséget zsúfolásig megtöltő közönség, melynek soraiban a jogászvilág számos előkelőségei jelen voltak, mindkét előadást élénk tetszéssel jutalmazta. Zsitvay Leó törvényszéki elnök pedig dicsérő szavakkal illetve az előadást, elismerését fejezte ki a jelen volt Rudnay Béla főkapitánynak azon fejlődésért, melyet vezetése alatt a rendőrség tett s amely az elhangzott felolvasásban is kifejezésre jutott. Végül Rudnay főkapitány szólalt fel s köszönetet mondott a jogászegyletnek a rendőrségi intézmény iránt tanúsított érdeklődéséért. IrodalomTulajdonjog és szomszédjogok cimü munkájára hirdet előfizetést jeles munkatársunk: Csebi Pogány Virgil, lévai járásbiró. Előfizetési ára 4 korona és május haváig megjelenik. A szerző a polgári magánjog legfontosabb anyagát: a tulajdonjogot és kapcsolatosan a szomszédi jogokat teszi vizsgálódása tárgyává s különös figyelemmel kiséri a polgári törvénykönyv tervezetének idevágó intézkedéseit, melyekhez bíráló megjegyzéseit füzi. Arra iparkodik, hogy törvényeinknek szétszórt tételes intézkedéseit feltárja és összegyűjtse azokat a jogszabályokat, melyeket birói gyakorlatunk eddig megállapított és melyeket népünk jogi meggyőződése szokásaiban közvetlenül is megérlelt. Vegyeseit. Az ügyvédi kamarai tisztujitások küszöbén a pártok stratégiai felvonulása véghezment. Ugy az u. n. reformpárt, mint az egységes ügyvédi párt befejezték jelölésüket et fecerunt magnum áldomás. A hangulat után Ítélve a főharc az ügyészi állás körül fog folvni — ámbár nincs kizárva, hogy a legutóbb lefolyt országgyűlési választások a többi columnális tisztségekre és elsősorban az elnöki állásra is némi kihatással lehetnek. Ez utóbbit őszintén sajnálnók, — mert Szivák elnöki állásában teljesen bevált és többet buzgólkodott, többet tett karunk érdekében, mint elődeinek bármelyike. Ma a siker fáradozásait nem is koronázta az általa és általunk kívánt mértékben, ugy ennek csakis az áldatlan politikai visszonyok és a mindinkább elharapódzó ügyvédellenes irányzat az okai. Az ügyészi állás erőpróba akar lenni a két párt közt. A két jelölt mindegyik erős párttal rendelkezik, — de az agilitás, a céltudatosabb és tapasztaltabb korteskedés a reformpárton látható (nem csoda, mikor élén ások csatát látott generális áll). Majd ha mindkét párt jelöltjeinek listája készen fekszik előttünk, fogunk annak belértékéről is nyilatkozni. Addig reméljük a legjobbat. Az egységes ügyvédi párt március 3-án tartotta pártgyülését, melyben a candidálő bizottság jelentését előterjesztette. Az ülést pártvacsora követte. r. I. Mint értesülünk, az igazságügyminisztérium a kir. biióságok, a kir. közjegyzők és az ügyvédi kamarák figyelmét felhívta arra a munkálatra, amely a polgári törvénykönyv tervezetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag cimén készül és mely időközönként Grill K. budapesti könyvkereskedő kiadásában, valamint az Igazságügyi Közlöny melléklapját képező Igazságügyi Javaslatok Tárában jelenik meg és ez év őszéig előreláthatólag befejezést nyer. Minthogy a tervezetre vonatkozó további tárgyalások rendjén első sorban a Főelőadmányba felvett elvi kérdések lesznek megfontolás tárgyává teendők: e tárgyalások minél sikeresebb előkészítése végett mutatkozik szükségesnek, hogy a kir. bíróságok, a kir. közjegyzői és az ügyvédi kamarák szakvéleményeikben ezentúl főleg ezeket az elvi kérdéseket tartsák szem előtt, hogy ily módon az e kérdések kapcsán javasolt megoldások lehetőleg már az ország jogászi közvéleményének megnyilvánulásaival együtt legyenek döntés alá bocsáthatók. Kívánatos volna, ha a kritikának ezt a módszerét ugy a szaksajtó, valamint az érdekelt tudományos és egyéb szaktestületek is követnék. Mennyi gyaloglási dijat számithat a kiküldött? «Ha a kiküldetés olyan helyre történik, hova kocsival vagy lóháton eljutni nem lehet és a megtett ut hossza a hivatalos távolsági táblázatokból meg nem határozható, a gyaloglási idő tartama igazolandó és ez esetben az igazolt gyaloglási idő minden negyedórájára egy kilométernyi ut számitható. Egy napra azonban legfeljebb 24 kilométernyi gyaloglás után számitható fel a megfelelő fuvarpénz.. 21,224/1096. I. M.