A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 7. szám - A biztositási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.)

28 A JOG pedig a váltókat fizetés hiányában magaidejében alperesnél óvatoltatni elmulasztotta, s ez okból azokat váltóeljárás utján alperes ellen nem is érvényesíthette, ennélfogva alpsres a csödbeesett váltóelfogadók által nem fedezett váltókra nézve a felperestől kapott érték erejéig ennek kárával meggazdagodott. Ez a kereset tehát, mint amely a váltóügyletből kifolyó jogtalan vagyonszaporodáson alapszik, nem teKinthető egyébnek, mint a V. T. 90. §-ra alapított gazdagodási keresetnek. Alperesnek az a kifogása, hogy ő ellene, mint forgató ellen a gazdagodási kereset ki van zárva, tekintetbe vehető nem volt, mert ő a váltókban elsősorban mint kibocsátó szerepel, s csakis formailag mint forgató abból a célból, hogy felperes a váltó tulajdonához való jogát kimutathassa. A forgatmány tehát alperesnek kibocsátói minőségét meg nem szüntetvén: ő a forgatmány után is mint kibocsátó állott falperessel szemben váltói kötelezettségben. A váltó kibocsátója ellen pedig, a V. T. 90. §-a szerint, a gazdagodási kereset kizárva nincs. Az első bíróság által ítéletében felhozott peradatokkal bizonyítva van, hogy a felperes által a nála raktárba helyezett árukat az alperesnek adott pénzelőlegekből származott tartozásnak egy megfelelő összegét alperes a kereseti váltókkal törlesztette olykép, hogy ezeknek az értéke a f. számlába készpénzfizetés gyanánt lett javára beirva és tartozásának egy része ilyképp törlesztve. A számla tartozásnak ily módon történt megfizetése után most már nem a kiegyenlített zá-.n'a, hanem a fizetésül kapott váltóelfogadmányok képezték felperes követelésének az alapját. De mivel felperes követelését váltói eljárás utján az alperes ellen többé nem érvényesítheti, ő pedig az elszámolt pénzelőlegben, de a forgatmány tartalma szerint is azonban értéket kapott, s minthogy az alperes által a felperes ellen a 31,298 frt 61 kr. ir. indított perben hozott Ítéletekkel megállapítva lett, hogy a folyó számlái viszony felek között végleg befejeztetett, s a bemutatott végleges számlák szerint is alperes javára pénzfizetésképp vannak számítva a váltók, mindezekbői nyilvánvaló, hogy alperes a váltók értékét az azok által törlesztett, a felperes által előlegezett összegekben kapta meg, s hogy azt az elszámolt előlegekben birtokában tartja, végül miért felperes a váltóelfogadóktól mint az alperes utalványozott adósaitól fizetést csak részben kapott, amelyet követelésébe beszámított, alperes pedig az általa adott biztosítékot a felperestől per utján visszavette, ennélfogva felperes a csődbe esett váltóelfogadóktól fe! nem vehetett kereseti összeg erejéig megkárosodott, alperes pedig a neki előlegezett azzal az összeggel, amelyért felperesnek ellenértéket nem adott, meggazdagodott. Nem áll útjában a kereset megítélésének az a körülmény, hogy a fel- és alperes között í. számlán alapuló üzletviszony létezett éspedig azért nem, mert ez a viszony a fennebb id. perben megoldást nyert, s a f. számla a jelen perben csak annyiban szerepelt amennyiben felperes arra a kereseti követelés származásának a kimutatására mint bizonyítékra hivatkozik s amennyiben a gazdagodás fennforgásának megállapításánál vissza kell menni azokra a viszonyokra, amelyek a váltójogi követelésnek magánjogi alapját képezték. Az alperes által felhozott itélt dolog kifogása sem volt tekintetbe vehető, mert a hivatkozott négy pernek sem a váltójogból származó gazdagodásra alapított kártérítés, hanem alp. által felperesnek adott váltóbiztositéknak a visszafizetése képezte a tárgyát. Ezekre való tekintettel, s mert alperes nem bizonyította, hogy a felperes saját hibájából károsodott meg, sőt felperes kimutatta, hogy ő váltóbeli követeléseit az elfogadók csődtömegei ellen maga rendjén érvényesítette, felperesnek kártérítési keresete az alperes ellen már ez okból is jogosult. A II. bíróság ítéletének a megváltoztatásával tehát az elsőbiróság ítélete volt az itt felhozott, ugy az elsőbiróságnak megfelelő indokaiból is helybenhagyandó, stb. Bűnügyekben. reá kiszabott pénzbüntetésen felül a B. T. K. 442. §-ának^ rendelkezéséhez képest a m. kir. államvasutaknál viselt pályaőri szolgálatából való elmozdításra is Ítéltetik. Indokok: A kir. ítélőtáblának másodfokban hozott ítélete ellen a közvádló a B. T. K. 442. §-ában előirt mellékbüntetés nem-alkalmazása miatt a B. P. 385. §-ának 2. pontja alapján jelentett be semmisségi panaszt. Minthogy K. Pál m. kir. államvasuti pályaőr a B. T. K. 438. §-ában meghatározott közveszélyü cselekmény vétségében nyilváníttatott bűnösnek, a B. T. K. 442. §-ának világos rendelkezése szerint a B. T. K. 438. §-ának világos rendelkezése szerint pedig a B. T. K. 438. §-ában megjelölt személyek, az eme törvényszakaszban megállapított és illetve a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával fogház helyet pénzbüntetésben kiszabott büntetésen felül hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozdítására itélendők; Minthogy továbbá a B. T. K. 58. íjának második bekezdésében meghatározott esetekben csak a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mellőzhető, a törvénynek ez a rendelkezése azonban a hivataltól vagy szolgálattól való elmozdítás mellőzésére ki nem terjed, K. Pál vádlott büntetésének kiszabásánál a vasúti pályaőri szolgálatából való elmozdítása nem mellőzhető. Minthogy a bíróság a vádlott büntetésének kiszabásánál a törvényben, jelesül a B. T. K. 442. §-ában megállapított^ büntetési tételeket — a szolgálattól való elmozdítás mellőzésével — nem tartotta meg, a B. P. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott semmisségi ok fennforog s annak alapján, tekintettel a Bp. 437. §-nak 3. bekezdésére, mindkét alsófoku bíróság ítéletének azt a részét, mely szerint a vádlottnak szolgálatától való elmozdítása mellőztetett, megsemmisíteni s K. Pál vádlottat a btk. 442. §-a alapján a m. kir. államvasutaknál viselt pályaőri szolgálatától való elmozdításra is Ítélni s a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. (1903 nov. 11-én 9,125.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A pestvidéki tszéknél Róna Ignác rákospalotai kereskedő ellen, bej. ápr. 1, fsz. ápr. 25, csb. Éder Hugó dr., tg. Adamis Lajos. -- A nagykanizsai tszéknél Büchler Mór perlaki kereskedő ellen, bej. márc. 19, fsz. ápr. 12, csb. Gyenes Sándor, tg. Grész Alajos. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Zeisler Izidor, helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc 26, csb. Gönczy Gyula, tg. Kármán Zoltán dr. — A pancsovai tszéknél Fischer Ferenc dolovai kereskedő ellen, bej. márc. 1, fsz. márc. 14, csb. Tengler Jakab, tg. Scsitinszky Adolf dr. — A pécsi tszéknél Hirschfeld Ármin nérnetmároki kereskedő ellen, bej. már. 5, fsz. márc. 14, csb. Gellér Ottó, tg. Berger Lajos dr. — A s»ékesfehérvári tszéknél Theodorovits és Csikós helybeli cég ellen, bej. márc. 16, fsz. ápr. 5, csb. Pohár Béla, tg. Szabady József dr. — A fiumei tszéknél Kamalich Cocstantino helybeli cég ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 30, csb. ifj. Keömley Pál, tg. | Brelich Ferenc. — A rimaszombati tszéknél Kiszely József szolnoki lakos (kereskedő) ellen, bej. márc. 21, fsz. ápr. 12, csb. Velesz.Ferenc, tg. Dienes Gyula dr. — A tordai tszéknél Hirsch Hermann marosludasi kereskedő ellen, bej. márc. íi., fsz. ápr. 5, csb. Szarka Jenő. tg. Frieder Mór dr. Pályázatok ; Az aradi kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 20 (27). — A székflykereszturi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 23 (29). — Az erzsébetvárosi kir. ügyészségnél ügyészi áll. febr. 24 (30). — A topánfalvi jbiróságnál birói áll. febr. 24 (30). A B. T. K. 58. S ának második bekezdésében meghatározott esetekben csak a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mellőzhető, a törvénynek ez a rendelkezése azonban a hivataltól vagy szolgálattól való elmozditás mellőzésére ki nem terjed. A kassai kir. Ítélőtábla: A kir. törvényszék ítéletének nem felebbezeit részét nern érintve, annak a B. T. K. 442. §-ának a hivatal vagy szolgálat elvesztésében előirt mellékbüntetés mellőzése miatt felebbezett részét a B. T. K. 54. §-a;alapján helybenhagyja: mert: tekintve, hogy a vádlottra a B T. K. 438. §-ában előirt fogház helyett a B. T. K. 92. §.-ának alkalmazásával pénzbüntetés szabatott ki, ameiy büntetés mellett mellékbüntetésül a hivatalvesztés kimondása a vádlott terhére rótt bűncselekménynek tulszigoru megtorlását képezné, amennyiben az által maga és családja fentartásának alapját, a m. kir. államvasutaknál viselt pályaőri állását vesztené el, ez esetben a B. T. K 442. § ában előirt mellékbüntetés alkalmazását a B. T. K. 54. §-ának megfelelően mellőzni kellett, (1903. május 5-én, 1256. sz.) A kir. Kúria: (A közvádló semmisségi panasza folytán:) A közvádló semmisségi panaszának hely adatik s a B. P. 385. §-ának 2. pontjában meghatározott semmisségi ok alapján s a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értelmében mindkét alsófoku bíróság Ítéletének az a része, mely szerint a vádlottnak szolgálatából való elmozdítása mellőztetett, megsemmisíttetik s K. Pál vádlott a Kúriai és táblai értesítések. Dárda N. K. dr. I. G. 528/903 előa. Danilovits. — Kassa N. V. dr. Kerekes—Csomó (634/903 p, előa. Staud) febr. 5. hh. — Mármarossziget G. J. dr. Orrhodox hitközség—Szefárd izr. hitközség érk. 534/904 sz. a. előa. Scherff. n. e. — Nagy-becskerek A. E. dr. Javurek-féle váltóperek érk. I,2a9—1,224/993 v. sz. a. élős. Tolnai, n. e. — Zombor G. I- dr. Hordósi—Major (2,406/901, előa. Debreczenyi) n. e. — Mack— Spieser (563/903, előa. Klimkó,) n. e. — Babó—Magos (2,602/903, előa. István(y) u. e. — Csonoplai—Árvaszék (1,352/903. előa. Vaszilievits) n. e. — Fieder — Fieder' (3,212/903, előa. Somcgyi) n. e. — Grünbaum—Dirnbach (2,549/903, előő. Staud) n. e. — Dirnbach—Grünbaum (1.356/903, Staud) n. e. Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a német és olasz nyelvet tökéletesen birja, S!1^ évi teljes praxissal, vidéken irodavezetői vagy jelölti alkalmazást keres. Megkeresések Kanzler Antal, Bonyhád (Tolna m.) kéretnek. Magyar vidéken, nagy forgalmú járasbirósági székhelyen, régi és nagy gyakorlattal biró ügyvéd irodáját lakóházzal együtt kedvező feltételek mellett átadhatja. Cime a kiadóhivatalban. tesi Közjegyzőhelyettes, családos ügyvéd, állandó helyetalkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PUXM BÉ8ZvéNYT<ÍB8«Aa NYOMDÁJA BUDAfíSTe/. Tételes szigorlattal biró ügyvédjelöltet — akár kezdőt is — keresek azonnali belépésre. Szerb és román nyelvekben jártasak előnyben. Cim a kiadóhivatalban.