A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 1. szám - A newyorki jogi élet

4 A JOG elő, amit igazol az a köiülmény, hogy csupán a bűnösségére vonatkozó tényekre nem emlékezik vissza. Ami a büntetésnek a mértékét illeti, a kir. tszék enyhítő körülményül vette vádlottnak ittasságát, és azt, hogy hasonló cselekmény miatt büntetve nem volt, ellenben súlyosító körülményül fogadta el, hogy teljesen indok nélkül emberi élet kioltására is alkalmas eszközzel súlyosan sérelmezte meg a sértettet. Ezeknek a mérlegelésével a kiszabott büntetést találta megfelelőnek stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1903. febr. 9-én 1,942/902. sz. a.) a kir. tszék ítéletét a bp. 385. §. 1. e. alpontjában meghatározott semmiségi ok miatt a Bp. 423. §. 2. bek. érteim, megsemmisíti s a vádlottat a bp. 826. §. 3. p. s a btk. 76. §. alapján a vád és következményeinek terhe alól felmenti s a felmerült költséget az államkincstár terhére rója. I ndo kolás: Zs. Geraszinné sértett vallomásával, ki eskü alatt bizonyította, hogy vádlott őt az utcán menve arcul ütötte, azután a nyakát megszúrta, továbbá azon körülményből, hogy a vádlottal lett találkozása előtt a sértett sértetlenül volt, a találkozás után pedig a nyaka meg volt szúrva, még csak gyanú sem merült fel, hogy azt nem a vádlott, hanem más okozta, továbbá azzal a bizonyított ténnyel, hogy a csoport előtt a vádlott egymaga haladt és egy maga találkozott az asszonyokkal, kiket nyomban bántalmazott, bebizonyitottnak találta a kir. ítélőtábla, hogy a sértetten észlelt késszurást és az azzal előidézett súlyos t. sértést a vádlott okozta. A vádlott beszámithatóságát azonban a kir. it. tábla nem állapította meg; ugyanis a sértett azt vallja, hogy a vádlottal soha sem volt semmi baja, a tett elkövetése idején sem szólalkozott össze vele s nem tudja hogy a vádlott miért sértette meg, Zs. I-né tanú azt mondja, hogy a vádlottal neki sem volt semmi baja s hogy a vádlott minden ok és előzetes szóváltás nélkül megütötte és (elbuktatta; P. P. tanú vallja, hogy a cselekmény elkövetése napján tudomása szerint 8 liter vagy ennél is több pálinkát ittak s reggeltől délutánig ittak s megjelöli, hogy azalatt az idő alatt csak ittak, de nem ettek s azt állítja, hogy a vádlott bár menni tudott, azonban holtrészeg volt. B. P. tanú vallomása szerint a vádlott nagyon részeg volt, ugy hogy nem tudta mit csinál, B. I. korcsmáros azt bizonyítja, hogy akik akkor a korcsmában voltak, mindnyájan megittak előbb egy félliter pálinkát, azután megint rendeltek 8 litert és hogy a vádlott másnap 1 liter pálikánál többet fizetett ki és bár Z. Geraszimné sértett azt állítja, hogy a vádlott nem volt olyan részeg állapotban, hogy ne tudta volna mit csinál, de erre az állításra nem lehet súlyt fektetni, mert abban a pillanatban találkozott a vádlottal, mikor az a sértést elkövette és ily rövid ' idő alatt meg nem figyelhette, a vádlott pedig másnap azt mondta, hogy semmit sem tud a sértés elkövetéséről s a periratokból sem hozhat ki a kir. tábla oly eredményt, amelyből az öntudatos cselekvésre következtetést vonni lehetne; mindezek alapján a kir. it. tábla megállapította, hogy a vádlott a vádbeli cselekmény elkövetésekor teljesen részeg volt, akaratának szabad elhatározási képességével e miatt nem bírt s ekként a cselekmény neki be nem számitható és ezért a vádlottat a vád és következményei alól felmentette, stb. A m. kir. Kúria (1903 okt. 14-én 8,406/B. sz. a.) A közvádló sem. panaszának hely adatván, a kir. it. tábla Ítélete a bp. 385. §. 1. c. p. alapján megsemmisíttetik és a vádlott az általa elkövetett ama cselekmény miatt, hogy Zs. Geraszimnét késsel megszúrta, és rajta 20 napnál hosszabb idő a. gyógyult testi sértést okozott, a btk. 301. §-ba ütköző s. t. sértés bűntettében bűnösnek mondatik ki, és ezért a btk. 302. §-nál fogva 8 hónapi börtönbüntetésre ítéltetik; stb. Indokok: Valamely bűncselekmény elkövetőjével szemben a rendszerinti állapot, vagyis a beszámithatóság lévén eleve vélelmezendő, helyt nem foghat a btk. 76. §. szerinti beszámithatóság tekintetében a kir. itélő tábla által a jelen esetben felhozott az az indok, hogy a kir. it.tábla a periratokból sem hozhat ki oly eredményt, melyből az öntudatos cselekvésre következtetnie bhetne. A beszámilhatlanság bírói kimondása a vélelmezett beszámithatóság ellenében mindenkor fennforgó tényekből merített bírói következtetést kell hogy képezzen. Ámde a kir. Kűria felismerése szerint a jelen esetben a kir it. tábla Ítéletének indokolásában foglalt ténybeli megállapításokból, melyek a kir. Kúria határozatánál a bp. 437. §. 1. bek. szerint alapul veendők, nevezetesen, hogy a vádlott reggeltől délutánig sok | pálinkát ivott meg s eközben nem evett; és hogy a korcsmából jövet a vádlott egy csoport élén haladva többeket bántalmazott, és pedig minden ok nélkül, — sem külön-külön, sem egybevetve, nem következtethető kellő alapossággal, hogy a vádlott részegsége teljes, illetve oly fokú volt, hogy e miatt a vádlott szabad elhatározási képességgel nem bírt. Ezek szerint a kir. it. tábla tévesen alkalmazta a btk. 76. §-át;'s ehhez ítéletének megsemmisítésével a bp. 437. §. 3. bek. érteim, e helyütt a törvénynek megtelelő ítélet volt hozandó. Minthogy tehát az elsőbiróság ítélete nyomán a kir. it. tábla is való. nak fogadta el azt, hogy a vádlott késével oly testi sértéssei illette Zs. Geraszimnét, mely sérülés 20 napnál hosszabb idő alatt gyógyult meg, vádlott a s. t. sértés bűntettében bűnösnek kimondandó, s ittasságát enyhítő, ellenben a használt eszköz veszélyességét súlyosító körülményül véve megfelelően büntetendő stb. volt. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A soproni tszéknél Kohn Izidor csornai lakos ellen, bej. márc. 3, fsz. márc. 2G, csb. Thirung Béla, tg. Stricker Adolf dr. — A komáromi tszéknél Krausz Miksáné helybeli lakos ellen, bej. jan. 23, fsz. jan. 23, csb. Kéri Miklós dr., tg. Mihola Ferenc dr. — A nagyváradi tszéknél Végh Károly nagyszalontai lakos ellen, bej. jan. 30, fsz. febr. 12, csb. Bó'hm Jenő, tg. Podhraczky Rezső dr. — A debreceni tszéknél Némethy László helybeli iparos ellen, bej. febr. 24, fsz. marc. 18, csb. Kelemen Ernő, tg. Borzsovay Jenő dr. Pályázatok : A nyíregyházi tszéknél aljegyzői áll. jan. 8 (462) - A fiumei tszéknél aljegyzői áll. jan. 9 (294) — A dévai tszékanél aljegyzői áll. jan. 9 (294) — A soproni tszéknél bírói áll. jan. 15 (294) ____=== Kúriai és táblai értesítések. Brassó W. J. dr. Erdélyi erdőipar r. t. — Szentkereszthy érk. 9,427/903 p. sz. a. előa. Somogyi, n. e. — Dárda N. K. dr. IzsákBognár nem érk. — Devecser Gy. G. Körmendy — Háczky érk. 2,81)9/903 sz. a. előa. Klimkó, n. e. — Eger U. J, dr. Károlyi—Grósz érk. 9,524 903 p. sz. a. előa. Oefl'ner, n. e. — A másik ügyről-jövőre. — Kassa N. V. dr. Fényes—Weisz (8,318/092, előa. Frink) dec. 24 hh. Mohács V. A. Kis—Dózsa (405/903 p. sz. a. előa Istvánffy) dec. 29, hh. — Nagyszeben K. H. dr. Schun—Sehun (8,515/904, előa. Wirtt) dec 23 hh. — Sátoraljaújhely Sz. G. Führer—Abaházy érk. 8,032/903 p. sz. a. előa. Egry, n. e. — Sátoraljaújhely Sz. G. Séra—Séra (274/903, előa. Uhlyarik, dec. 22 hh. — Sátoraljaújhely H B. dr. Burger—Burger (361/902 v. előa. Végh) dec. 29 hh. — Szabadka V. S. dr. A kérdett ügyekből egy sincsen elintézve. — Szekszárd S. L. dr. Ujfalussy—Piepp (774/903 előa. Tolnai) dec. 23 rendelv. — Versec S. K. dr. Büchler—Klevetay, érk 9,538/903 e. sz. a. k. előa. Istvánffy, n. e. — Polgári tp.—Spatarin érk. 641/903 v. sz. a. előa. Végh. n. e. — Stefanovits —Obradovits nem érk. — Turőc-Szentmárton F. B. dr. Dubha!—b. ü. (7,021/903, előa. Mészölyi term. jan. 19. Román-német vidéken jóforgalmu ügyvédi iroda előnyös föltételek mellett átadandó. Ajánlatokat Átadás cimen a kiadóhivatalba kérek. Magyar-német vidéken jóforgalmu ügyvédi irodát átveszek vagy abba társként belépek. Ajánlatokat Átadás cimen a kiadóhivatalba kérek. ügyvédjelölt, doktor juris. január 1-től budapesti ügyvédi irodába óhajt belépni. Ugy fővárosi, mint vidéki irodában dolgozott s igy van gyakorlata. Leveleket fizetés megjelölésével U g yv é dj e 1 ö 1 t cim alatt a kiadóhivatal továbbit. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nagy praxissal biró ügyvédjelölt, ügyvédi irodában alkalmazást keres. Leveleket Praxis jelige alatt a kiadóhivatal továbbit. A német nyelvben teljesen jártas, románul is beszélő ügyvédjelölt, két jogtudományi szigorlattal, de még semmi joggyakorlattal, magyar városi ügvvédi irodában állást keres. Az állást február elsején elfoglalhatja. Cime a kiadóhivatalban. Alulírott zsolnai kir. közjegyzőnél irnoki (segédi) állás megüresedvén, felszólítom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtanák, hogy nálam okmányaikkal és működési bizonyítványukkal azonnal jelentkezzenek, az állás rögtön elfoglalható. A jelentkezők közül csak azt fogadom fel. aki teljesen megbízható, önállóan fogalmazni tud s kivált hagyatéki és telekkönyvi ügyekben jártassággal bir. A tót nyelvet biró elsőbbségben részesül. Javadalmazás a megállapodáshoz mérten biztosíttatik. Ring Mór dr., kir. közjegyző Zsolnán. Most jelent meg A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr., ügyvéd, egyetemi magántanár és jogakadémiai nyilv. r. tanár Eperjesen. Ara 16 korona. — Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen. — A pénz előleges beküldése esetén franko küldi meg az alulirt kiadó. Eperjes, 1903 december hó. Sziklai Henrik, könyvkereskedő. A szerkesztésért íelelösek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAÜAS HÍeZVÉNYT*IWA*lo NYOWOÁJA BUOAP£8TEN