A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 2. szám - A forma, mint az anyagi igazság megölője. (Adalék a B. P. 461. §-ához.)

Huszonharmadik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1904 január 10. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) RETIL1P U IGAZSÁGÜGY KRÍMÉINEK KÉPVISELETÉRE, i MAGYAR 06YTÍDI, BIROl, CGYKSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Ssámos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. djyvídek. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész « _ 18 c Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen ooatautalványn/al küldendők. TARTALOM: A forma, mint az anyagi igazság megölöje. Irta Gál Lajos, sátoraljaújhelyi tszéki biró. — Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta A d m e t o Géza dr. budapesti ügyvéd, volt jogtanár. — Kúriai gyakorlat kereskedelmi ügyekben. Irta Weiss Ignác dr., brassói ügyvéd. — Sajtóeljárá^unk és annak fejlődése. Irta Ö d ö n fi Miksa dr., budapesti ügyvéd. — Tarlózás. Irta ( —n— s) — Külföld (Törvény az idegen részvénytársaságokról Franciaországban) — Irodalom (Raffay F"erenc dr : A magyar magánjog kezikönyve. — R e i n e r János dr : Magyar házassági jog. — A Magyar Jogászujság judikatura-gyüjteménye. — Szigeti Gusztáv dr : A gyakorló orvos szerepe a jogszolgáltatásban.) — Vegyesek. TÁRCA: Jogbölcselkedés. Irta Bárány Gerő dr. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Jludapesti Közlöny-bői. • A forma, mint az anyagi igazság megölöje. X (Adalék a B. P. *61. §-ához.) Irta GÁL LAJOS, sátoraljaujhelyi kir. törvényszéki albiró. Sch . . . Berl galíciai születésű marhakupec 1901. évi január hó 30-án a szinnai vásárra ment, ahol két csendőr elfogta, mert Br. József józseftalvi lakos előttük azt a panaszt emelte, hogy Sch. . . . Berl oldalzsebéből 10 koronát kilopott. Az illetékes kir. jbiróság előtt Sch. . . . Berl határozottan tagadta a terhére rótt bűncselekményt. A sértett azonban megesküdött, hogy őt tényleg a vádlott lopta meg. Mire a kir. járásbíróság a vádlottat a lopás vétségében bűnösnek mondotta ki és őt a btkv. 339. és 341. §-ai alapján 7 napi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítélte. A járásbirósági ítéletnek a bűnösség beigazolására nézve felsorolt egyetlen indoka szórói-szóra ez volt: «Terhelt tagadásával szemben az eskü alatt kihallgatott Br. József sértet" vallomásával beigazolást nyert . . . stb. Ezt az; ítéletet a vádlott és a többi felek is megnyugvással fogadták, minélfo^a az jogerős lett és a vádlott a reá kiszabott 7 napi szabadságvesztés-büntetést ki is töltötte. A járásbíróság tehát a vádlottat határozott tagadása dacára csupán a sértett egyedüli vallomása alapján ítélte el, anélkül, hogy még csak az ellopott pénzt is megtalálták volna a vádlottnál. Vagyis a bűnösség kimondása egyetlen egy bizonyítékon alapult : a sértett vallomásán. A B. P. 324- §-ának első bekezdése a bíróságot arra kötelezi, hogy ítéletét csakis a főtárgyaláson fenforgott bizonyítékokra alapithatja. Ugyanezen szakasz harmadik bekezdése a bizonyítékoknak egyenkint és egybefüggésökben való gondos mérlegelését irja elő. Maga a perrendtartás is bizonyítékokról szól, tehát «több» bizonyítékról, amelyek egybevetéséből lehet csak a bűnösségre alapot találni. Több bizonyíték pedig a megállapodott birói gyakorlat szerint legalább is két bizonyíték, két adat, két biztos tény. tanúság, vagy több egymást kiegészítő fél bizonyíték. De sohasem egyetlen egy és különösen sohasem a sértett, mint nagyonis érdekelt egyén egyedüli vallomása. Ilyen bizonyítás nem bizonyítás. Egy tanú nem tanú, s különösen nem az a sértett. Nyilvánvaló tehát, hogy Sch. . . . Berl az anyagi igazság szempontjából — a B. P. 326. §-ának 2. pontja alapján a vád alól felmentendő lett volna, mert nem volt igazolva, hogy a vádbeli cselekményt ő követte el. Igaz, hogy ő tagadása dacára megnyugodott az Ítéletben ; de mit tehetett volna egyebet, ha az előzetes letartóztatás által úgyis kitöltöttnek vétetett azí egész büntetése. És aztán : megnyugvás az ítélet után, bizonyítékot soha sem képezhet az ítélethozatal előtt. A kir. ügyészség a járásbirósági ítélet után bejelentette, hogy Sch. . . Berl lopás miatt már előzetesen a szombatLapunk mai száma helyi kir. törvényszék ítéletével 2 évi börtönre, továbbá a rózsahegyi kir. törvényszéknek B. 98. sz., a pozsonyi kir. ítélőtáblának és a Kúriának B. 98. sz. Ítéletével 2 évi és hat havi fegyházra, ezt megelőzőleg pedig a stanislaui cs. kir. jbr. ítéletével 2 havi nehéz börtönre lett elitélve, mely büntetéseket el is szenvedte. Kétségtelen tehát, hogy a vádlott akkor, amidőn a homonnai kir. jbiróság által lopás miatt elitéltetett, ezt megelőzően 10 éven belül hasonló cselekményért már két izben volt büntetve, s így a jbiróság által nem lett volna elitélhető, hanem mint visszaeső a törvényszék vált volna illetékessé az ítélkezésre. Ennélfogva az újrafelvételi eljárást a kir. ügyész az elitélt terhére a B. P. 449. §-ának 3. pontja alapján indítványozta. A kir. törvényszék helyt adott az indítványnak s mivel a bizonyítékok is be lettek szerezve, a B. P. 455. §-ának 5-ik bekezdése értelmében azonnal nyilvános tárgyalásra is lett határidő kitűzve. Az ujrafelvétel érdemleges elrendelése után, a B. P. 475. §-ának 1. bekezdése alapján megtartott főtárgyaláson a bizonyítékok konstatáltattak s vádlott beösmerte, hogy 10 éven belül a járásbirósági ítélet előtt — lopásért büntetve volt. Ilyen körülmények között a védő hasztalan kérte, hogy a jbiróság Ítélete hatályában fentartassék. A törvényszék kötve a perrendtartáshoz — a jbiróság ítéletének a B. P. 462. §-ának első bek. alapján a bűnügyi költség iránti rendelkezés érintése nélkül való hatályon kivül helyezése mellett, a vádlottat a btkv. 340., 341. §-ai alapján a 91. §. alkalmazásával 2 évi fegyházra és megfelelő mellékbüntetésre ítélte: A 7 napot a B. P. 462. §-ának negyedik bekezdése alapján kitöltöttnek vette a bíróság A törvényszéki ítélet indokolása ez volt: A vádlott beismeri és a mai főtárgyaláson ismertetett adatokkal igazolva lett, hogy a vádlott a homonnai kir. járásbíróságnak 1901. febr. 7-én kelt sz. ítéletével lopás vétsége miatt az ítéletben kifejtett tényállás folytán 7 napi fogházra lett elitélve, amelyet kitöltött, miután azonban ezen ítélet alapját képező bűncselekmény elkövetése előtt 10 éven belül lopásért már két izben volt büntetve; s miután a kir. ügyész ezen előző adatok birtokában a B. P. 449. §-ának 3. pontja alapján újrafelvételi eljárás folyamatbatétele iránt tett indítványt, amelynek következtében az ujrafelvétel jogerősen elrendeltetvén, a főtárgyaláson a fenti bizonyító adatok megcáfolást nem nyertek; miután a B. P. 461. §-ának első bekezdése értelmében a jelen esetben csak az a bizonyítás volt felvehető, mely az újra felvétel iránt tett indítványnak és az ítélet megtámadott részének alapjául szolgált, öt a rendelkező rész szerint bűnösnek kellett kimondani. A védő és vádlott a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be felebbezést, mert a vádlott bűnösnek mondatott ki. A kir. tábla indokai alapján helybenhagyta az első bíróság ítéletét. A védő és vádlott a B. P. 385. §-ánál 1. a) pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be atábla ítélete ellen, mert: «a két alsó bíróság az Ítélet alapjául a kir. jbiróság által megállapított tényállást vette s illetve a tényállás kérdésébe nemis bocsátkozva állapította meg, hogy a vádlott bünös» stb. A kir. Kúria a semmisségi panaszokat (8,986/B. 1903 sz.) visszautasította, mert «az újra felvétel a vádlott terhére csupán a vád tárgyául szolgáló tett helytelen minősítése miatt rendeltetvén el. a B. P. 461. §. első bekezdése szerint az ujrafelvétel folytán a bizonyítás is csupán a minősítés kérdésére szorítkozhatott és így a bíróság a tényállás ujabb megállapítására ki sem terjeszkedh etett.» Kronologikus sorrendben tártam fel az adatokat a Sch ... Berl esetének bő megvilágítása végett. Mert az «igazolt tény12 oldalra terjed.