A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 6. szám - A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete - A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr egyetemi magántanár, eperjesi jogakadémiai tanár. Eperjes 1904. Sziklai Henrik kiadása [könyvismertetés]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog G. számához. Budapest, 1904 február 7. Köztörvényi ügyekben. A jelzálogos hitelező javára engedélyezett azon terhelési tilalom, mely a kölcsönügylet folytan nyújtott fedezet fentartasára szerzett igény biztosítására szolgál s a kölcsönügylettel egyidejűleg alapittatott, a hitelező kérelmére feljegyzendó. Az ilyen korlátozás feljegyzése nem tartozik azok köze, melyek a kir. Kúria 74. számú polg. döntvények értelmében joghatálylyal nem birnai;, söt éppen a döntvényben kifejtett jogelvek alapján azt hatályosnak kell elismerni. A budapesti kir. Ítélőtábla: a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének P. János elleni, a pestvidéki kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által 1903. évi május hó 12 ik napján 9,116. tk. 903. szám alatt kelt végzéssel elintézett tulajdoni korlátolás feljegyzése iránti telekkönyvi ügyét, kérelmezőnek 1903. évi június hó 26-ik napján 12,203/ik. 903. szám alatt beadott felíolyamodása folytán, az 1903. évi december hó 21 -ik napján tartolt nyilvános ülésén vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja és ac Öcsán 1902. évi május hó 20-án kelt kötelezvény 12. pontja alapján az alsó némedi 141. sz. tkvi betétben A. 1.1—16. sorsz. a. az ugyanottani 392. sz. tkvi betétben A. I. 1—8. sorsz. a. és az ugyanottani 1,412. sz. tkvi betétben A. [. 1—15. sorsz. a. felvett ingatlanokra, valamint az alsónémedi 860. sz. tkvi betétben A. I. 1—3. sorsz. a. felvett ingatlanból Ladányi János illetőségére, a Kisbirtokosok országos földhitelintézete javára 1,200 K. tőke és jár. erejéig a 6,395/tk. 903. sz. a. kelt végzés következtében bekebelezett zálogjog bejegyzésével kapcsolatosan azt a talajdonjogi korlátozást, hogy a hivatkozott tkvi betétekben foglalt ingatlanok, illetve birtokjutalék, vagy azok bármilyen része sem a Magyar Agrár és járadékbanktól, sem az 1896. évi V. t-c. értelmében esetleg más intézetből felveendő s a hivatkozott törvénycikkben aiapuló kiváltságos természetű szőllőfelujitási kölcsönnel a Kisbirtokosok országos fölohitelintézetének tudomása és előzetes engedélye nélkül meg nem terhelhetők, a fenti tkvi betétek B. lapján leijegyezni rendeli. Indokok: Az általános jogszabályokból következik, hogy a jelzálogos hitelezőnek joga van a zálogjog szerzése alkalmával gondoskodni arról is, hogy a követelés kielégítéséül szolgálandó s s. jelzálogban nyújtott fedezet oly későbbi bejegyzés által, mely a jelzálogul szolgáló ingatlanra, mint kielégítési alapra lényeges befolyással lehet, ne kockáztassák. Az 1866. évi V. t.-c. 12. és 13. §-aiból, melyek szerint a szőliőfelujitás céljára a hivatkozott t.-c. értelmében adott kölcsön az illető tljkönyv vagy tkvi betét A) lapjára jegyeztetik be, mely szerint továbbá az említett kölcsön bírói árverés esetében a szőllődézsma, úrbéri és más hasontermészetü váltsággal azonos elbánásban részesül és kimutatott hátratékai beszedésére és behajtására nézve az 1883. évi XL1V. t.-c. szabályai alkalmaztatnak, kétségtelen, hogy ily szőllőfelujiiási kölcsön a már előzőleg bejegyzett jelzálogos követelések fedezésére nyújtott kielégítési alapct lényegesen befolyásolja; ugyanazon t-c. 5. §-a értelmében pedig valamely a törvényben megjelölt szöllő birtokosa, ha az a szőllő felújításra nem alkalmas, azt más uj hegyi szőllő létesítésére alkalmas területtel helyettesitheti, miből ismét az következik, hogy -a jelzálogul lekötött ingatlan, mint fedezet az ily helyettesítés utján való megterhelés által a hitelező eiől egészben vagy részben eivonathatik. Mindezekre való tekintettel és figyelemmel arra is, hogy az 1896. évi V. t-c. a szőllőfelujitási kölcsön igénybevételét csak kedvezményül nyújtja, ellenben abból nem következik, hogy bárki is eme kedvezményről le ne mondhasson: az adós által az erre vonatkozólag adott engedély alapján az a tulajdoni korlátozás, hogy a jelzálogul lekötött ingatlanok az 1896. évi V. t-c-en alapuló szől.őfeiujitási köicsönnel a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének beleegyezése nélkül meg nem terhelhetők, a jelzálogos hitelező kérelmére feljegyzendó', mert ez mint szerződési feltétel, magában a kölcsönügyletfői szóló kötelezvényben mint a jogügylet alkotó része köttetett ki és a jelzálogos hitelező által a kölcsönügylet folytán megújított fedezet fentartására szerzett igény biztosítására szJgál s azzal egyidejűleg alapittatott. Az ily korlátozás feljegyzése nem tartozik azok közé, melyek a kir. Kúna^ 74. sz. polg. döntvénye értelmében joghatálylyal nem hirnak, sőt éppen a döntvényben kifejtett jogelvek alapján azt hatályosnak kell tekinteni. A hivatkozott döntvény ugyanis csak az oly elidegenítési és terhelési tilalmak feljegyzéséről szól, melyek által az ingatlan forgalmon kivül helyezése céloztatik; csak ezekre vonatkozólag áll az a jogszabály, hogy csak akkor birnak hatálylyal, ha azokat az átruházó a maga vagy harmadik személyek az átruházott ingatlanra vonatkozó igénye biztosítása végett alapítja, ellenben nem áll e szabály az oly tulajdon korlátozására, mely az ingatlannak forgalmon kivül helyezésére nem irányul s mely által az ingatlan tulajdonosa csak bizonyos kiváltságos természetű kölcsön felvételére való jogáról mond le annak a jelzálogos hitelezőnek a javára, aki ezt a kölcsönügylet kötésekor, tehát a zálogjog szerzésekor, azzal kapcsolatban és egyidejűleg feltételül kiköti abból a célból, hogy szerzett zálogjoga kellő érvényesithetésében az adós későbbi ténye által korlátolva ne legyen. Mindezeknél fogva az elsőbiróság végzése megváltoztatandó és a kért feljegyzés elrendelendő volt. (Budapest, 1901 december 21. 4,753. sz. a.) Az 1881. LX. t.-c. 1 §. k) p. esetében közigazgatási hatóságoknak birói végrehajtásokra utalt azok a végrehajtható határozatai alapján, melyek 5oo frtot meg nem haladó készpénzösszeget tárgyalnak, a végreh. elrendelése az id: törv.-cikk 2. S-a érteim. — akkor, ha külön törv. ellenkező intézkedést nem tartalmaz, vagyis ha a végreh. elrendelésére a marasztaló határozatot hozó közigazgatási hatóság nincsen felhatalmazva — az ' a kir. jbiróság illetékes, melynek területén az első folyamodásulag eljárt hatóságnak székhelye van. A m. kir. Kúria (1903. dec. 31-én 9,151. sz.) M. Ferencnek K. Gusztáv elleni végreh. ügyében a pestvidéki kir. jbiróság és a budapesti IV. ker. kir. jbiróság között felmerült illetőségi összeütközés felett következőleg h a t á r o z o 11: A beadott végreh. kérvény elintézésére a pestvidéki kir. jbiróság mondatik ki illetékesnek; — mert az 1881. LX. t.-c. 1. §. k) p. esetében közigazgatási hatóságoknak birói végrehajtásokra utalt azok a végrehajtható határozatai alapján, melyek 500 frtot meg nem haladó készpénzösszeget tárgyalnak, a végreh. elrendelésére az id. törv.cikk 2. §-a érteim, akkor, ha külön törv. ellenkező intézkedést nem tartalmaz, vagyis, ha a végreh. elrendelésére a marasztaló határozatot hozó közigazgatási hatóság nincsen felhatalmazva, az a kir. jbiróság illetékes, melynek területén az első folyamodásulag eljárt hatóságnak székhelye van. Minthogy pedig a végreh. kérvény alapjául bemutatott marasztaló határozatot a biai szolgabíró hozta meg, a marasztaló hatóság székkelye tehát a pestvidéki kir. jbiróság területén van: a pestvidéki kir. jbiróság a hozzá benyújtott végreh. kérvényt nem volt jogosítva elintézés végett a bpesti IV. ker. kir. jbirósághoz áttenni, mivel az idézett 2. §. 3. bek.-ben a bpesti IV. ker. kir. jbiróságra vonatkozólag tett kivételes intézkedés csak a Budapesten székelő kir. járásbíróságokra vonatkozik; a Bpest. főv. területén kivül székelő hatóságok által hozott marasztaló határozatok alapján kért végrehajtásokra azonban alkalmazást nem nyerhet, hanem a nevezett pestvidéki jbiróság köteles azt az idézett 1. §. k) p. és a 2. §. 2. bek.-nek szem előtt tartásával szab. szerűen, elintézni, stb. A kiskorú kölcsönügylete jogérvényes, ha azt célozza, hogy a kiskorú megélhetése, neveltetése, tanulmányainak folytatása a szükségesek megszerzésével biztosittassék. De nem elég, hogy a kiskorú ily célra kérte a kölcsönt, hanem döntő az, hogy tényleg ily cílra fordittatott-e a kölcsön ? A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: Habár az általánosan elfogadott joggyakorlat szerint, ha a kiskorú által megkötött köicsönjogügylet hatásában azt célozza, hogy a kiskorú megélhetése, neveltetése vagy megkezdett tanulmányának folytatása az e célokra szükségesek megszerzésével biztosittassék, az ily jogügylet az általános elfogadott joggyakorlat szerint teljes jogérvénynyel bir. Minthogy azonban a felebbezési biróság Ítéletének a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásban csak az nyert megállapítást, hogy a kereseti összegeket az akkor még kiskorú volt alperes felperestől lakás, élelmezés és ruházatra kérte kölcsön, de nem állapította meg egyúttal azt is, hogy a felvett kölcsönök tényleg a jelzett önfentartási célokra fordíttattak, ennek megállapítása nélkül pedig magában az a körülmény, hogy a kérdéses kölcsönök az emiitett célokra kérettek, a vonatkozó kölcsönügyleteket jogérvényesekké még nem minősiti, ez oknál fogva az ügy érdeme a felebbezési biróság Ítéleti tényállásának fogyatékosságánál fogva a felülvizsgálati eljárásban eldönthető nem iévén. a felebbezési biróság ítéletét a S. E. 204. §-a alapján fel kellett oldani s ugyanazt a bíróságot további eljárásra kellett utasítani. (1903. november 25-én, I. G. 363. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltóügyekben. Valamely részvénytársaság igazgatója, a saját jogellenes cselekményéből származó kárért a károsultnak abban az esetben is saját személyében felelős, ha a jogellenes cselekmény a társaság érdekében történt. A kereshetőséget nem zárja ki az, hogy a károsult követelését a részvénytársaság csődtömege ellen bejelentette s nem szükséges, hogy a vétkes igazgató cselekménye által jogtalanul gazdagodjék.