A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 5. szám - A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete (Folytatás.)

A JOG az által, hogy elhallgatja a kockázat valódf nagyságát, a biztosított köteles a biztositónak azon összegeket visszatéríteni, melyeket ez a biztosított ipari üzemében előfordult belesetek cimén kártérítés miatt kifizetett. A biztosító jogosan követelheti e pont alkalmazását, ha a biztosított, alkalmazottainak számát és azok bérének nagyságát helytelenül vallotta be, még akkor is, ha a biztosított teljes jóhiszeműséggel járt el. (Cour d' d'appel de Paris. Gazette des Tnbunaux 1904 jan. 16.) 5. Ha a házmester a volt bérlő levelezését ennek uj címére nem továbbítja, noha az uj cím előtte ismeretes, — felelős az ez állal okozott kárért. A házmesterrel egyetemlegesen felelős a háztulajdonos is. (Tribunal civi! de la Seine. Gazette des Tribunaux. 1904 jan. 17.) 6. A törvényes zálogjogot gyakorló bérbeadó a visszatartott | ingóságokat a jó családapa gondosságával tartozik megőrizni, , következőképpen felelős mindazon romlásért, mely a visszatartott bútoron történik, valamint azon tárgyak elvesztéért, amelyek a bútorokban voltak elhelyezve. (Tribunal civil de la Seine. Gazette des Tribunaux. 1904 jan. 17.) 7. Ha valaki harmadik személy javára köt életbiztosítási szerződést, a kedvezményezési záradékot mindaddig megváltoztathatja, mig a kedvezményezett azt határozottan el nem fogadta. A hallgatólagos elfogadás bizonyításának terhe a kedvezményezettre hárul. (Tribunal civil d'Angers. Gazette des Tribunaux 1904. jan 18.) Közli: Szász János dr. Párizsban. A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete. (Folytatás.*) ELSŐ FEJEZET. Második cim. A veszélyk'órulmények bejelentése. Veszélyemelkedés. 14. §. Aki biztosítási szerződést köt, köteles mindazon, a megkötésnél előtte ismert körülményeket, melyek a veszély elvállalása tekintetében fontosak, a biztositóval közölni. Ha a szerződés meghatalmazott, vagy megbízás nélküli ügyvivő által köttetik, akkor a képviselt előtt ismeretes \ .körülmények is közlendők. A képviselt előtt is ismeretes körülmények be nem jelentése azonban következménynyel nem jár, ha a szerződés ennek tudta nélkül köttetett, vagy ha a megbízottját kellő időben már nem értesíthette. 15. §. A biztosító a szerződéstői elállhat, ha a 14. §. ellenére valamely fontos körülmény közlése elmulasztatott. Ugyanezen jog megilleti őt akkor is, ha valamely fontos körülmény közlése azért maradt el, mert a biztosított, vagy megbízottja a kérdéses körülményről való értesülésüket rosszhiszemüleg meghiúsították. A biztosító a szerződéstől el nem állhat, ha a nem közölt körülményt ismerte, vagy ha a közlés a biztosított hibáján kivül maradt el. 16. §. A biztosító a szerződéstől elállhat, ha vele valamely fontos körülmény helytelenül közöltetett. El nem állhat azonban attól, ha a közlés helytelensége előtte ismeretes volt, vagy ha a közlés a biztosított hibáján kivül történt helytelenül. 17. § Oly körülmény, melyre vonatkozólag a biztosító kifejezetten és irásbelileg kérdést intézett, kétség esetén fontosnak tekintendő. Ha a biztosított a veszélykörülményeket a biztosító irásbelileg feltett kérdései alapján tartozott közölni, akkor a biztosító oly körülmény közlésének elmulasztása miatt, melyre vonatkozólag kifejezetten kérdést nem intézett, csak rosszhiszemű elhallgatás esetén állhat el a szerződéstől. 18. § A szerződéstói való elállás csak egy hónapon belül történhetik. Ezen határidő azon időpontban kezdődik, melyben a biztosító a közlési kötelesség megsértéséről tudomást szerez. Az elállás a biztosítotthoz intézendő nyilatkozat utján történik. Elállás esetén, amennyiben ezen törvény a dijra vonatkozólag máskép nem intézkedik, mindkét fél köteles az egymásnak teljesített szolgáltatásokat Visszatéríteni; pénz az átvétel idejétől kezdve kamatoztatandó. 19. §. A szerződés megkötése után a biztosított a biztosító engedélye nélkül a veszélyt nem fokozhatja, vagy ennek harmadik személy által való fokozását nem engedheti meg. 20. §. A 19. §-ban foglalt rendelkezésnek megsértése esetén a biztosító a biztosítási viszonyt felmondási határidő nélkül felmondhatja. Ha ezen sértés nem a biztosított hibáján alapszik, a biztosított a felmondást csak egy hónap eltelte után tartozik hatályosnak elfogadni. A felmondáshoz való jog elenyészik, ha nem gyakoroltatik egy hónapon belül azon időtől kezdve, melyben a biztosító a *) Előző közlemény a 3. számban. veszély emelkedéséről tudomást szerez, vagy akkor midőn azon állapot ismét helyreállt, mely a veszély emelkedése előtt létezett. 21. §. A biztosító a 19. §-ban foglalt rendelkezésnek megsértése esetén a teljesítési kötelezettsége alól felszabadul, ha a biztositolt esemény a veszély emelkedése után áll be. A biztosító kötelezettsége azonban fennáll, ha a sértés nem a biztosított hibáján alapszik. Ugyanaz a rendelkezés irányadó akkor is, ha a biztosított esemény beállásának ideje, a biztositónak felmondási joga gyakorlására engedett határidő már lejárt és ő ezen jogával nem élt, vagy ha a veszély emelkedése nem birt befolyással a biztosított esemény bekövetkezésére és a biztosító által teljesítendő szolgáltatás nagyságára. 22. §. A 19—21. §§. rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ha a veszélynek a biztosított által való fokozása a biztosító érdekében vagy oly esemény folytán történt, melyért a biztosító szavatol vagy ha ezt az emberszeretet parancsolta. 23. §. Ha a szerződés megkötése után a biztosított akaratától függetlenül emelkedik a veszély, akkor a biztosítónak jogában áll a szerződést egy havi felmondási idő mellett felmondani. A 20. §. második bekezdésének rendelkezései itt megfelelően alkamazandók. A biztosított, mihelyt a veszély emelkedéséről tudomást szerez, köteles ezt a biztosítóval haladéktalanul közölni. 24. §. Ha a 23. §. 2. bekezdésében foglalt közlés nem történik kellő időben, akkor a biztosító, ha a biztosított esemény egy hónapnál későbbi időben következik be azon időpont után, midőn a bejelentésnek meg kellett, volna történnie, teljesítési kötelezettsége alól szabadul. A biztosító kötelezettsége azonban fennáll, ha azon időpontban, melyben a bejelentésnek megjkellett volna történnie, a veszélyemelkedést ismerte. Ugyanez a rendelkezés irányadó akkor is, ha a biztosított esemény beállásának idején a biztositónak felmondási joga gyakorlására engedett határidő már lejárt és e jogával ő nem élt, vagy a veszély fokozása nem volt befolyással az esemény bekövetkezésére és a biztosító által teljesítendő szolgáltatás nagyságára. 25. §. Veszélyemelkedésről ezen törvény értelmében csak akkor lehet szó, ha a fokozás oly körülmény változásán alapszik, melynek változatlan fennmaradását a biztosító a szerződés megkötésekor feltételezhette. Oly változás, mely által a veszély jelentéktelenül fokoztatik, figyelembe nem jön. Amennyiben valamely körülmény változatlan fennmaradása egy biztosított által kiállított írásbeli nyilatkozatban kifejezetten kiköttetett, ugy ha ezen körülmény változása bekövetkezik, kétség esetén föl kell tenni, hogy a'változás jelentékeny veszélyemelkedéssel jár. 26. §. Ha azon előfeltételek, melyek miatt a biztosító ezen cim rendelkezései folytán a szerződéstől való elállásra vagy a felbontására van jogosítva, a biztosítás tárgyát képező dolgok vagy személyek egy része tekintetében forognak fenn, akkor a biztosítónak azoknak többi része tekintében a szerződéstől való elálláshoz vagy a felmondáshoz csak akkor van joga, ha a biztosító csupán erre vonatkozólag szerződést, azonos feltételek mellett nem kötött volna. Ha a biztosító a dolgok vagy személyek egy része tekintetében elállási vagy felmondási jogával él, akkor a biztosított a biztosítási viszonyt a másik részre nézve felmondási határidőbetartás néikül felmondhatja. A biztosítottnak ezen felmondáshoz való joga elenyészik, ha nem érvényesíttetik a folyó biztosítási időszak végéig. Azon esetekben, melyekben a biztosító a 21., 24. §§-ok értelmében teljesitési kötelezettsége alól szabadul, az 1. bekezdés rendelkezése megfelelő alkalmazást nyer. 27. §. Oly megállapodásra, melyben a 14—15. §§-ok rendelkezéseitől a biztosított hátrányára való^eltérés foglaltatik, a biztosító nem hivatkozhatik. A közlések alakja tekintetében, melyeket biztosított a szerződés megkötésekor vagy valamely veszélyemelkedés esetén teljesíteni köteles, az írásbeli forma is kiköthető. (Folytatása következik.) Nyílt Kérdése*, és feleletek. Tartozik-e a zálogház tulajdonosa szavatossággal az általa nyilvános árverésen eladott tárgyak minemüségeért ? B. J. itteni zálogháztulajdonos a mult év végén — az illetékes hatóság szabályszerű közreműködése mellett — nyilvános árverésen eladta a nála elzálogosított, de ki nem váltott értéktárgyakat. A tárgyak minemüségét B. J. fia kiáltotta ki, többek közt egy arany gyűrűt is ajánlva megvételre. Ezen gyűrűnek tényleg vevője is akadt egy S. K. nevü iparossegéd személyében, kinek a gyűrű 9 koronába leütve is lett. 2 vagy 3 nappal az árverés után, nevezett vevő a gyürüt el akarta adni, de ekkor kisült, hogy a gyürü nem valódi arany, hanem közönséges fémből készült. Erre a vevő beperelte a zálogháztulajdonost, kinél a gyürü 4 korona erejéig el volt zálogosítva, a községi bíróság előtt. A községi bíróság felperest egy semmitmondó indok alapján keresetével elutasitotta, ki ezen Ítéletét megfelebbezte, ugy hogy a kir. járásbíróság eldöntése alá került.