A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 5. szám - A biztosítási szerződésről szóló uj német törvény tervezete (Folytatás.)

40 A JOG Kérdés: Tartozik-e jelen esetben a zálogháztulajdonos az optkv. 922. §-ában körülirt szavatossági kötelezettséggel, vagy sem ? Schmidt József dr. medgyesi ügyvéd Irodalom. Megjelentek: Utóirat a Nemzeti könyvhöz. A nemzeti igények jogo­sultságáról és terjedelméről. Irta V e ö r e ö s Jenő, győri ügyvéd. Győr, 1904, Pannónia bizománya. Ára 2 korona. Törvénykezési iratminták. Gyakorlati kézikönyv birák és bírósági fogalmazók, továbbá ügyvédek és ügyvédjelöltek részére. Irta Fischer Gyula dr., ügyvéd. Budapest, Politzer Zsig­mond és fia, 1904. Ára 5 korona. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete és az élő jog. Irta Dómján Lajos, rimaszombati tszéki biró. Első füzet. A személy- és családjog első része. Rimaszombat, 1903. A nyomorékká-válás, mint minősített súlyos testi sértés. Irta Grósz Menyhért dr. A Nagyváradi Jogászegylet kiadása (13. szám.) Ára 50 fillér. 1903-ikévi országgyűlési törvénycikkek. Elsőrangú szakfér­fiak közreműködése mellett jegyzetekkel, utalásokkal és magyará­zattal ellátva. Az 1903. évi országgyűlési törvénycikkeket a ko­rábbi törvényekre vonatkozólag történt hatályon kivül helyezések, módosítások és kiegészítések és az 1903. évi törvénycikkek betüsoros tárgymutatója. Budapest, 1903. Rá t h Mór kiadása. Vegyesek. Az ügyvédvizsgáló bizottság megalakulása. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság jan 23-án tartotta megalakuló közgyű­lését Székely Ferenc koronaügyész elnöklésével. Az egyik: 5-ös bizottság elnöke Gottl Ágost, tagjai pedig Grecsák Kár jly, Antal Gyula, Papp József, Okolicsányi Géza lettek. A második: 7 es bizottság elnökének Székely Ferenc koronaügyészt választották meg, tagjai pedig: Ádám András, M e z e y Álbert, Havas Károly, Nagy Dezső, Darányi Gyula. Illetékességi összeütközés ügyvédi kamara és kir. törvény­szék között. A m. kir. Kúria (a gyulai kir. törvényszék és az aradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közt felmerült illetőségi össze­ütközés ügyében): A szalontai kir. járásbíróságnak Y. dr. ügyvéd ellen tett feljelentése felett való eljárásra az aradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága mondatik ki illetékesnek. Indokok: A szalontai kir. járásbíróság feljelentése azl tárgyazza, hogy Y. ügyvéd, ki a néhai X. ügyvéd irodája részére gondnokul neveztetett ki, a kir. járásbíróság ama meghagyásának eleget nem lett, hogy az X. dr.-nak mint kinevezett ügygondnok­nak kiadott 2,750 kor. értékű 82 drb. kötvényből azokat, amelyek iránt X. dr. a kereseteket meg nem indította, terjeszsze be a kir. járásbírósághoz, azokban pedig, melyek alapján a keresetet megindi­toltaaper folyamatárólés annak jelenlegi állásáról tegyen jelentést. Ezt a feljelentést nem lehet az 1874. évi XXXIV. t.-c. és 46. §§-aiban szabályozott azon esetek alá tartozónak tekinteni, melyek a megbízó fél jogát az ügyvéd ellen biztosítják, hanem a feljelentés olyan tartalmú, mely fegyelmi vétség jelenséged tünteti fel, melyre nézve pedig a bíráskodást a most idézett t.-c. 75. §-a értelmében az ügyvédi kamara fegvelmi bírósága van hivatva gyakorolni. (1903. november 20 án. 8,083. sz.) Megszűnt szakközlöny. A Bírósági Végrehajtók Országos Egyesületének hivatalos lapja, a Bírósági Végrehajtók Közlönye XIV. évi fennállás után a folyó év elején megszűnt. E lapot Somlyói V. Ignác bírósági végrehajtó alapította s alapításától kezdve alapos ügyismerettel, lelkesedéssel vezette is. Az ő agi­tacionalis szervező képessége alkotta meg az egyesületet is, mely­nek tagjai között szellemi kapcsot létesített. A «bucsuszó» nem említi ugyan, de az egyesület tagjai, sőt a jogász-közönség köré­ből azok, kik munkásai voltak a bírósági végrehajtók ügyének — nagyon jól tudják, hogy a vezetőség körében személyi ellentétek merültek fel s ennek intrikái vették el ambícióját az alapító szerkesztőnek, nagy kárára az egyesületnek s igaz sajnálkozására a komoly érdeklődőknek.*) — y z — Az ügyvédi munkadíj és a Kúria. Érdemes laptársunk a Jogt. Közlöny előszeretettel gyűjti a cimben foglalt ügyre vonat­kozó adatokat; közöljük a legutóbbi gyűjteményből e kirivó ada­*) A megszűnt lap helyett az egyesület BiróságiVégrehajtó címmel uj közlönyt ad ki, mely Iglón jelenik meg. Főszerkesztője Rad nőt i Adolf, segesvári bír. végrehajtó, felelős szerkesztője G á 1 Vilmos, iglói bir. végrehajtó. tokát. A kir. totta meg: 5,966/902. s 5,994/902. < 2,510/903. « 7,963/902. « 7,984/902. « 8,062/902. « 8,242 902. « 6,260 902. « 4,477 903. . 6,405/902. « 6,571/902. « 6,905/902. « 7,116/902. « 7,144/902. « 8,223/902. « 5,563/902. « 6,880/902. « 6,910/902. « 7,330/902. « 8,223/902. < Kúria perorvoslatokért a következő dijakat állapi­a. szerződés érvénytelenitése^ir. perben « végrendelet érvénytelenítése ír. perben € € < < örökösödési perben « visszavásárlás elismerése ir. perben « örökösödési perben « « « ingatlan tulajdona ir. perben öröködés iránti perben örökösödés iránti perben örökösödés iránti perben tulajdonjog bekebelezése ir. perben végreh. zálogjog törlése ir. perben 3,427 K ir. perben 9,000 « « 1,049 « « 2,000 « < 2,500 « « 3,427 « « 10 K 10 < 8 « 15 « 12 « 15 « 10 « 10 « 10 « 10 < 10 < 10 « 10 « 10 « 14 « 20 « 6 « 12 € 20 « 14 « Választott bíróság iránti szerződés. Választott bíróság ki­kötése iránt létrejött szerződésben elégséges, ha csak általános­ságban a választott bíróságnak a hatásköre a társtagok között fennálló viszonyból folyó bármely peres kérdés elintézésére köt­tetik ki. Felek a társasági szabályokban a társtagok között fenn­álló viszonyból származó peres kérdésekre választott bíróságot kötvén ki, az elsőbiróság a bírói tagok kijelölése iránti kérelem­nek helyt adott. — Az Ítélőtábla a kérelmet elutasította, mert az 1868 :LIV. t.-c. 496. §-a szerint abban a szerződésben, melyben a választott bíróság kiköttetik, a per tárgyának, valamint minden jogviszonynak, amelyre a választott bíróság hatásköre kiterjed, tüzetesen ki kell jelölve lenni, márpedig ezeknek a kellékek­nek a bemutatott szerződés, amelyben a választott bíróság ^álta­lánosságban bármely peres kérdés elintézésére van'kikötve, meg nem felel. — A Kúria a másodbiróság végzésének megváltozta­tásával az elsőbiróság végzését hagyta helyben, mert a kérvény­hez csatolt társasági szabályok 16. pontja értelmében^a társtagok a közöttük fennálló viszonyból folyó bármely peres kérdés elin­tézésére választott bíróságot kötöttek ki, a kérvényező által elő­adott vitás kérdés pedig kétségtelenül a jelzett társas viszonyból ered. (1903. évi 3,654. sz. a.) Kezdő ügyvédjelölt tételes szigorlattal ügyvédi iro­dában alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, dr. juris, ki a német és olasz nyel­vet tökéletesen birja, 21/2 évi teljes praxissal, vidéken irodavezetői vagy jelölti alkalmazást keres. Megkeresé­sek Kanzler Antal, Bonyhád (Tolna m.) kéretnek. Több éve működöm mint önálló helyettes, helyet óhajtanék változtatni. Igényeim szerények. Személyem felől információt adhat Rupp Zsigmond kamarai elnök, Polgár József hatvani kir. közjegyző, kinél ez idő szerint működöm. Kiss Mátyás, köz- és váltó ügyvéd közjegyző helyettes Hatvanban. Magyar vidéken nagy forgalmú járasbirósági szék­helyen régi és nagy gyakorlattal biró ügyvéd irodáját lakóházzal együtt kedvező feltételek mellett átadhatja. Cime a kiadó hivatalban. Hit Az p;gyesültBudapesti Fővárosi Takarékpénztár reetdes közgyűlését folyó 1904. évi február hó 6-án délután 4 órakor budai osztályában (II. «er. Fő-utca 2. szám, saját épületében) tartja, melyre a t. c. részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. §-ai értel­mében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat. 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása a nyereség felosztása s az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére a felmentveny megadása iránti határozathozatal. 2. Ót felügyelő-bizottsági tagnak három évreíleendő megválasztása. Budapest, 1904. évi január hó 21-én. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár igazgatósága. riíiM n*n7.v*«» TintMia I^OMOJU* IUM»*T7*<

Next

/
Oldalképek
Tartalom