A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 49. szám - Kereskedelmi társaságok korlátolt felelősséggel Ausztriában

353 Belföld. A Kúria másodelnökének beiktatása. A Kúria dísztermében múlt hó 29-én iktatták hivatalába Oberschttll Adolf dr.-t, a Kúria uj másodelnökét A beiktatás teljes ülés keretében történt, a birák, a koronaügyészek s a jegyzői kar jelenlétében. Az uj másodelnök az üdvözlő beszédre adott vála­szában kitért a büntető jogtudomány által hirdetett uj tanokra, melyek mélyreható forrongást idéztek elő. Elismerte, hogy a reform mozgalomból egyes kérdések uj világításban kerültek ki s hogy az életrevalóknak elismert eszméket, amennyiben a tételes tör­vénybe nem ütköznek, más most is értékesíteni kell. Figyelemre méltó továbbá az uj elnöknek az a kijelentése, hogy az uj bűn­vádi perrendtartás sok esetben meddő munkára, nem ritkán a sértett anyagi igazsággal szemben tétlenségre kárhoztatta a Kúriát. Qberschall azt a reményét fejezte ki, hogy a törvényhozás ezen a tarthatatlan állapoton mielőbb segíteni fog. A beiktatás azzal kezdődött, hogy Szabó Miklós dr. elnök fölolvastatta a királyi kéziratot, amelyben Oberscluill Adolf dr.-t, a budapesti királyi tábla elnökét nevezte ki a Kúria másodelnö­kévé. A kézirat fölolvasása után Sebestyén Mihály biró vezetésével küldöttség ment az uj másodelnökért, aki letette az elnök kezébe a hivatalos esküt. Az eskütétel után az elnök a következő üdvözlő beszédet mondotta : Nagyméltóságú másodelnök ur ! .Mostan letett birói esküje után harmadszor lép nag\ méltóságod a Királyi Kúria kötelékébe. Elsőben is mint előadó biró, mélyreható alapossággal és kiváló szakértelemmel készített munkáit hagyta itt maradandó emlék gyanánt. Körünkből távozván, először is a marosvásárhelyi, később a kassai királyi ítélőtábla vezetését vette át és mindenütt széles­körű tudásának szövélnekével világította meg azt az utat, amelyen egy igaz bírónak haladnia kell. Majd ismét visszatért körünkbe, mint tanácselnök és mintaszerű szolgálatával keltett feltűnést. Az igazságügyi kormány azonban szükségét látta, hogy nagyméltósá­godat az ország legnagyobb király i táblájának élére állitsa, ahol megoldván feladatát, most már véglegesen visszatér a királyi Kúriához. Yá;.olt szolgálatai folytán, teljes bizalommal fogadja nagyméltóságod üdvözletünket és e bizalomnál fogva a Kúria nevében is szívesen üdvözlöm másodelnöki állásában. Részemre kérem bölcs támogatását, a Kúria minden egyes tagja részére pedig nagybecsű jóindulatát. Kérem, hogy elődje hatáskörében hivatalát azonnal elfoglalni és a szolgálat minden ágában mun­kásságát megkezdeni méltóztassék. Az egybegyűlt birák, ügyészek és jegyzők zajos éljenzéssel fogadták az elnök beszédét, amelyre Obcrschull Adolf dr. igy válaszolt : Nagyméltóságú elnök ur ! Mély hálára köteleznek hozzám intézett kegyelmes szavai. Fölismerem bennük országszerte ismert, fólülmulhatallan jóságát. Fölbátorító szavakra talán sohasem volt nagyobb szükségem, mint épp e pillanatban. U császári és királyi felsége, apostoli királyunk kegyelme és a magas kormány meg­tisztelő bizalma, a királyi Kúria bűnügyi osztálya élére állított. Az állam büntető halalmának kezelése napjainkban egyike a legké­nyesebb föladatoknak. .Mert a büntető jogtudomány egyik átme­neti korszakát, lehet mondani válságát éljük. A bün elleni küz­delem nagy részének sikertelensége számos uj eszmét vetett föl és ezek mélyreható forrongást idéztek elő. Megvannak támadva a büntető jog eddigi alapjai. Igaz, hogy aránylag kevés sikerrel, mert a nagy apparátussal folytatott eszmecserének, a főkérdesek­ben eddig megnyugtató eredménye nem volt. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy az uj iskolák küzdelme teljesen kárba veszett. Az uj tanok egyrésze téves, egyrésze túlzott; a viták tömkelegében azonban egyes|kérdések uj világításban kerültek ki. És az ezek tekin­tetében fölhozott érvek súlya elől el nem zárkózhatunk. ítélke­zésünk irányát a fönnálló tételes törvények szabják meg. Ezek szolgáltatják a vájudó eszmék közt a szilárd alapot, amelyen áll­nunk kell és alig szükséges megjegyezni, hogy a magyar biró, már alkotmányos érzeténei fogva is, visszautasítja az uj tanoknak azt a részét, amely végkövetkezményében a személyes szabadság biztositékának elkobzására vezet. Azt, amit a refoi mozgalmak meg­érleltek, létesíteni a törvényhozás föladata. Amennyiben azonban a fönnálló tételes törvényekbe nem ütköznek, az életrevalóknak elismert eszmék már most is értékesíthetők. Nehezíti uj felada­tunkat az uj bűnvádi perrendtartás jogorvoslati rendszere. Jog­fejlődésünkkel ellentétesen, a magyar királyi Kúria jogköre igen szük korlátok közzé szorult. A büntető pörök természetével ellen­kező, merev formalismus, sok esetben medeiő munkára, nem rit­kán a sértett anyagi igazsággal szemben tétlenségre kárhoztatja a királyi Kúriát. Remélnünk kell, hogy ezen a tarthatatlan álla­poton a törvényhozás a lehetőség határai között mielőbb segíteni fog, Addig is azonban, mig ez megtörténik, ugy hiszem, hogy a közvélemény joggal várhatja tőlünk, hogy azokban az esetekben, amelyekben a törvény különhöző magyarázatoknak enged teret, azt a fölfogást tegyük magunkévá, amely leginkább teszi lehetővé az anyagi igazság érvényesülését. (Éljenzés.j Nagyméltóságú elnök ur! Tisztelt biró társaim! A büntetőjogszolgáltatás célja oly ma­gasztos, hogy a civilizált nemzetek annyi kiváló elméje annak szentelte egész élete föladatát és tevékenységét. Én, megvallom, részemről szerény tőkét hozok magammal, de ennek fogyatkozá­sát buzgó igyekezetemmel akarom pótolni és erömhöz képest hozzá akarok járulni a büntető jogszolgáltatás eszményeinek meg­közelitéséhez. Ezzel a nagy föladattal azonban egyesek gyönge ereje csak igen keveset tehet. A legjobb akarattal áthatott törekvésemnek csak ugy lehet némi sikere, ha nagyméltóságod és tisztelt birótársaim támogatásban részesítenek. Engedje nagyméltó­ságod reménylenem, hogy jóakaratát, amelyet annyiszor éreztem és amelyért ezennel is legforóbb hálámat fejezem ki, a jövőben sem fogja tőlem megvonni. Kérem tisztelt birótársaim jóindulatát is. Azon leszek, hogy az a szives kartársi viszony, amely e magas testület kebelében mindig zavartalanul fönnállóit, és amely üdvös együttműködésünknek egyik föltétele, mindenkor fönmaradjon. (Éljenzés.) Azon leszek, hogy tisztelve egymásnak véleményét és meggyőződését, karöltve haladjunk utainkon, hogy megfeleljünk a kor fokozott igényeinek. Bizalommal fordulok a koronaügyész ur ő méltóságához és tisztelt helyetteseihez is és kérem jóindulatú támogatásukat. (Éljenzés.) A teljes ülés azután több folyóügyet intézett el, melynek befejezésével az első büntetőtanács Kelemen Mór vezetésével tisz­telgett uj vezetőjénél. A Magyar Jogászegylet mult hó 26-án tartott ülésében dr. Beck Hugó elnöklete alatt folytatta a szövetkezeti törvénytervezet megvitatását. Dr. Sugár Ignác a miskolci kereskedelmi kamara titkára a reformot nem tartja sem időszerűnek, sem szükségesnek. Hibáz­tatja azt is, hogy az 18 8. évi XXIII. t.-c. intézkedéseit, melyek a gyakorlatban be nem váltak és melyeknek hatását az idő rövid­sége miatt meg sem ítélhetjük, ime egész szövetkezeti jogunkra kívánják kiterjeszteni. Az adókedvezmény ily körülmények közt indokolatlan. A tervezet részleteivel foglalkozva, hibáztatja, hogy az alapításhoz hét tag elegendő, hogy a tervezet 21. §-a értelmében üzletrész nélkül is alakulhat szövetkezet és hogy az ügyvitel nem ta­gokra is kiterjeszthető. Indokolatlan az is, hogy a felügyelő-bizottság csakis egyhangú határozatokat hozhat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ellenőrzési tevékenysége csak egész kivételes esetek­í ben érvényesülhet. Kívánatosnak tartja a cégjog reformját és különösen a szövetkezeti vállalkozás kötelező megnevezését. Végül utal a vidéki viszonyokra, melyek a reform óvatos megvalósítását teszik szükségessé. Dr. Dömötör László az ellentétes álláspontot képviselte és a tervezet intézkedéseit és intencióit helyesli, mert ezek kifeje­zésre juttatják a szövetkezet kereskedelmi társasági jellegét, de egyúttal különleges sajátosságait. A részletekre áttérve, helyesli az alapítók felelősségének fokozását, bár a tervezet erre csak elvi útmutatást ad. Az osztalékkoriátolást csak a distributiv szövet­kezetekre kívánná kimondani, a produttiv szövetkezetekre azon­ban ez nem alkalmazandó. A nyereségfelosztás rendszerével egyetért, de ennek kiterjesztését a veszteségfelosztásra (25. §•) igazságtalannak tartja. Helyesli, hogy a cégben az üzem is kife­jezést nyerjen, de nem kívánná megtiltani az összetartozás kifeje­zését jelző céget, amely a cégazonosság elvének is eleget tesz. Üzletrész nélküli szövetkezetet megengedhetőnek, sőt kívánatos­nak is tart akkor, ha annak tagjai külső hitelre nem szorulnak. Igazgatók csak a szövetkezet tagjai lehessenek. Legsikerültebb része a javaslatnak a felügyelet megoldása és különösen a bíró­ság által kiküldött szakértők vizsgálata. Az ügyvitel kérdésében a hitelszövetkezeteket csakis tagjaira kellene korlátolni, ellenben a fogyasztási szövetkezeteknek megengedendő a nem tagoknak való eladás, mert az forgalmukat növeli és igy áruikat olcsóbbá teszi; különösen nélkülözhetetlen e kiterjesztés a romlékony áruk­nál. A tervezet a szövetkezeti intézmény továbbképzését hatható­san fogja előmozdítani és különösen a szövetkezeti központok fejlesztése az, amely intézkedéseitől várható. A kereskedelmi ka­marákhoz tartozó szövetkezetek ügyében azonban kívánatos volna az autonóm érdekszervezet létesítése, mert a kereskedelmi kama­rák, melyek alá a szövetkezetek jelenleg tartoznak, nem elég ob­jectivek a hatáskör pártatlan betöltésére. Végül szembeszáll azok­kal a támadásokkal, melyeket a kiskereskedés érdekében a szö­vetkezetek ellen intéznek, rámutat azokra az érdemekre, melyeket a szövetkezetek a magyarosodás terén szereztek és kívánja, hogy a szövetkezetek teljesen egyenjoguaknak tekintessenek az egyéb kereskedelmi társaságokkal. A szövetkezeti vitát a jogászegylet december 3-án fejezi be. Külföld. . Kereskedelmi társaságok korlátolt felelősséggel Ausztriában. Régi óhaja az osztrák kereskedelmi köröknek lett kielégítve az osztrák kormány által. Az osztrák képviselőház november 21-én tartott ülésén a kormány benyújtott egy, a korlátolt felelősséggel működő keres­kedelmi társaságokról szóló törvényjavaslatot. A javaslat a német birodalmi mintára a «()esellschaften mit beschránkter Haftung>, mintájára van kidolgozva. A fennálló társasági alakzatok egynémely gazdasági célok elérésére elégteleneknek bizonyultak. A szigorúan egyéni közke­reseti és betéti társaság, valamint a tisztán kapitalistikus aiapon nyugvó részvénytársaság sok esetben alkalmatlan az üzleti élet némely feladatainak teljesítésére. A közkereseti társaságok kor­látlan felelőssége sok vállalatnál, melynek sikere és üzleti térje-

Next

/
Oldalképek
Tartalom