A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 49. szám - Zálogjog előjegyzése fizetési meghagyás alapján - Hagyatéki zárlatnál a felek meghallgatása

A JOG 351 hogy csak a mélyebb aknákban kívántatik meg a biztonságnak megfelelő személyszállitás. Tehát nem elég világos. Ezen kivül annak megállapítása, hogy mi értendő «mélyebb akna» alatt meglehetős határozatlan. Pedig semmi kétség, hogy a tervezet bizonyára minden, bármily mélységű aknában tartotta megkövetelendőnek a személyszállitás biztonságát, amint ezt valóban meg is kell követelni. Mindezt azonban a terezet szövege nem fejezi ki. Ajánlom tehát a következő szövegezést: a A személvek szállítására szolgáló bármily természetű berendezések biztonsága.* A 343. %-nál tekintettel a tervezetre tett általános megjegyzéseimben kifejtettekre, szükségesnek tartom utalni a tervezet 212. §-ára, melyben bizonyos veszélyek beállta esetére a bányahatóság csakis más és érdekelt hatóságokkal egyetértőié^ járhat el. A 333. S. szövegezése szerint azonban a bányahatóság kizárólag a saját hatáskörében intézkedik minden, a bányarendészet feladatát érintő veszélyes esemény előfordulta esetében. Hogy tehát kétely ne merüljön fel, és hogy illetékességi viszályok az egyes hatóságok közt ne támadjanak, mi által néha sürgősen szükséges intézkedések halasztást szenvednének, inditványozom, hogy hogy a 343. §. első mondata után hivatkozás történjék a 212. §. eseteire. Ezen pótlás szövege ilykép hangzanék: <aA 212. §. eseteiben a Bányahatóság az érdekelt hatóságokkal egyetértve jár el.% Lefejezése következik, i Zálogjog előjegyzése fizetési meghagyás alapján. Irta KUX ADOLF dr., liptó-szt.-miklósi ügyvéd. A pozsonyi kir. tábla egy concret eset alkalmából a tkvi hatóság elutasító végzésének megváltoztatása mellett, fizetési meghagyás alapján a zálogjog előjegyzését rendelte el, és annak megállapítása nélkül, vájjon az adós a fizetési meghagyást ellentmondással megtámadta-e vagy sem, kimondta, hogy a fizetési meghagyás oly birói határozatnak tekintendő, melynek alapján a tkvi rendt. 92. §. értelmében a zálogjog előjegyzésének helye van. Ezen felsőbb bírósági határozat, mely következményeiben beláthatatlan és kiszámíthatatlan, megérdemli, hogy azzal a nyilvánosság előtt behatóbban foglalkozzunk, különösen azért, mert a pozsonyi kir. tábla területén működő tkvi hatóságok ezen határozatot praejudiciumként elfogadták és mi most már az ily kaliberű előjegyzések víg korszakát éljük. A telekkönyvi, rendtartás 92. S. értelmében a jogerő bekövetkezte előtt oly birói határozatok folytán van zálogjog előjegyzésének helye, melyek által valamely meghatározott követelési összeg odaitéltetik. Ha a törvény eme rendelkezését a merev formálismus szabályai szerint akarnók magyarázni, akkor azt mondhatnók, hogy a zálogjog előjegyzésének a tkvi rendt. 92. §. alapján csak jogerőre nem emelkedett Ítélet alapján van helye, és bizonyos, hogy a törvényhozó csak ítéletre gondolt, mert a tkvi rendt. 1855. december 15-én történt kihirdetésekor, az akkor érvényben volt perrendtartás a fizetési meghagyás intézményét nem ismerte. Az általános birói gyakorlat a tkvi rendt. 92. S-át az analógiánál fogva, kiterjesztő magyarázat utján a váltóbiróságok által kibocsátott sommás váltóvégzésekre alkalmazza, de csak akkor, ha a sommás váltóvégzés mellett az annak alapját képező váltó, és a visszkereset fentartására szükséges óvás is felmutattatik. A kérdés most már az, vájjon a pozsonyi kir. tábla helyes nyomon járt-e, midőn a tkvi rendt. 92. §-át a fizetési meghagyásokra kiterjesztette és ezen kérdésre a leghatározottabb nemmel kell felelnem. Azt hiszem, hogy nem tévedek, ha a tkvi rendt. 92. íj-ában a ratio legist abban keresem, hogy a törvény a zálogjog előjegyzését oly birói határozatok alapján akarja megengedm, melyek alapján a végrehajtási törvény 224. S. értelmében az ott statuált feltételek mellett a biztosítási végrehajtást megengedi, és rendelkezése annál rationabilisabb, mert az ítélet hozatalát vagy contradictorius eljárás előzte meg, vagy pedig alperes meg nem jelenése miatt marasztaltatok, illegve váltókeresete mellett a hitelező az eredeti váltót felmutatta. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet azonban a bíróság nemcsak az ellenfél meghal'gatása nélkül intézi cl, de a követelésről kiállított okiratot felmutatni vagy csatolni nem kell. De eltekintve ettől, a fizetési meghagyás az adósra csak akkor bír hatálylyal, ha annak kézbesítése azon a területen foganatosirtatik, melyen az 1893: XIX. t.-c. hatályban van, hatálya és végrehajthatósága a törvény 11. §-ában meghatározott esetekben megszűnik; - a fizetési meghagyásnak az adós kezéhez történt szabályszerű kézbesítése, a törvény 7. Ő-ának végbekezdése értelmében, a kereset kézbesítésének hatályával bír, vagyis megszakítja az elévülést, végül ha az adós a fizetési meghagyást ellentmondással támadta meg, a törvény 17. §. értelmében a fizetési meghagyás által a per tekintendő meginditottnak. Jogerejü ítélet erejével a fizetési meghagyást a törvény 12. §. csak akkor ruházza fel. ha az adós a fizetési meghagyás alapján a törvény 10. §. értelmében kielégítési végrehajtást rendelő végzés kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt ellentmondással nem élt. Az 1893: XIX. t.-c. fent idézett rendelkezései tehát fogalmilag kizárják azt a lehetőséget, hogy a fizetési meghagyás az eljárás bármely szakában a tkvi rendt. 92. £-ában említett azon még nem jogerős birói határozatok közzé volna sorolható, melyek alapján zálogjog előjegyzésének helye volna; mert addig, míg a fizetési meghagyás az adósnak nem kézbesittetett, valamint a kézbesítéstől számított 15 nap, vagyis az első ellentmondási határidő elmultáig lehetséges egyrészt, hogy a fizetési meghagyás a törvény 11. §. értelmében, hatályát fogja veszíteni, másrészt, hogy a beadandó ellentmondás folytán a per lesz meginditot'nak tekintendő. Ha az adós a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított lő nap alatt ellentmondással nem él, a törvény 10. §. értelmében ingó és ingatlan vagyonára a kielégítési végrehajtás a 13. §-ban foglalt korlátozással elrendelhető, s így ebben az esetben az ezt tanúsító záradékkal ellátott fizetési meghagyás alapján nem a zálogjog előjegyzését, hanem a tkvi rendt. 84. §-ának c\ pontja alapján ugyanannak bekebelezését kérheti a hitelező, s ugyanez áll abban az esetben, midőn a fizetési meghagyás jogerejü Ítélet erejével bír, mely ellen csak perújításnak és semmisségi keresetnek van helye. Az értekezésem elején említett concrét esetben az illető hitelező a tkvi hatósághoz beadott kérvényében meg sem említette, hogy a zálogjog előjegyzését a fizetési meghagyásos eljárás mely stádiumában kéri, a kir. tábla sem érdeklődött ezen kérdés iránt, hanem minden megszorítás nélkül sans phrase rendelte el az előjegyzést. Hát ez egy borzasztó álláspont, mely mellett akár herceg Eszterházynak a latifundiumait megterhelhetem egy tetszésemtől függő összeggel, habár nekem egy fillérrel sem tartozik, kibocsáttatok ellene akárhány egyenkint 1,000 koronáról szóló fizetési meghagyást és meg van a zálogjogi előjegyzés. — Hány embernek hitelét és vagyoni existentiáját lehet ily módon rosszhiszemüleg tönkre tenni? és m:t ér a nyüvánkönyv közhitelessége, ha bárki ellen zálogjogi bejegyzést lehet nyerni mindazon alaki cautelák nélkül, melyek a dolog természeténél fogva minden tkvi bejegyzésnek előfeltételei kell hogy legyenek. A pozsonyi kir. tábla bizonyára nem gondolt fent emlitett határozatának hozatalánál, annak végzetes következményeire. De tudtommal a Kúriának még nem volt alkalma a felvetett kérdésben állást foglalnia. Hagyatéki zárlatnál a felek meghallgatása. Irta ELEK BÉLA dr., budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéki joggyakornok. A zárlatok körül a vitás kérdéseknek valóságos légiói tanyáznak. L'gy a szaksajtóban, mint a gyakorlati életben szinte napról-napra uj esetek, uj felfogások bukkannak fölszinre, amelyek a zárlatok kényes természetű világát még komplikáltabbá teszik. A birói gyakorlat kevés téren produkált annyi elvítázhatlan jó alkotást, mint éppen itt. Természetes azonban, hogy a kérdések és jogesetek sokasága, sokfélesége miatt a téves utakon kalandozás, a helytelen praxis sem ritka. A hagyatéki zárlat speciális eseteinél is — éppen a törvényben jelentkező hézagok miatt1) — bő az anyag vitatkozásra. Az apróbb kérdésektől eltekintve, legfontosabbnak tartom itt annak helyes eldöntését, hogy a zárlati kérelem előterjesztésekor kinek — kir. közjegyzőnek vagy a hagyatéki bíróságnak kell eszközölni a felek meghallgatását? A törvény rendelkezése csak annyiban határozott, hogy a meghallgatásnak föltétlenül, minden esetben meg kell történni (T. 90. §. 1. pont.) Nem oszthatom Marschalkó János dr.nak azt a felfogását, hogy a meghallgatás nem föltétlen.81 Kétségtelenül ezt a nézetet lehet kiolvasni a hagyatéki zárlatról adott definiciójából. «A zárlat — mondja Marschalkó — oly módon foganatosirtatik, hogy a biróság a zár alá vett hagyatéki vagyontárgyak sértetlenül való fenntartása céljából, esetleg a felek meghallgatása után zárgondnokot rendel és azt kezelési ') 1894. XVI. t.-c. 90-93. §-ai. i) Marschalkó : Örökösödési eljárás (Grill-féle jogi könwtár IV füzete; 17, oldal,