A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 49. szám - Oberschall székfoglalása - Az új bányatörvénytervezetnek a bányarendészetre és a büntetésekre (332-362. §-ai) vonatkozó része

Huszonharmadik évfolyam. Szerkesztőség: 49. szam. Budapest, 1904 december 4. V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Kudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok viss/a nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ ICJlZSiGCCY ÉRI»: k'ElXEIf KÉPVISELETÉRE. A SAGYAR CfiíííW. RIROI, COYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve. Negved évre H koro.ü Féi « .:. fi / Egész « 1-./ « Az előfizetési pénzek legcélszerűbbefT Bérmentesen postautal vá nynyal küldendők. ki TARTALOM: Obcrschall székfoglalása. Irta Révai Lajos dr. — Az aj bányátólvényteivezetnek a bányarendészetre és a büntetésekre (3:<2—262. R§.) vonatkozó része. Irta Stiller Mór dr., budapesti ügyvéd. — Zálogjog előjegyzése fizetési meghagyás alapján. Irta K u x Adolf dr., iiptószcntmiklósi ügyvéd. — Hagyatéki zárlatnál a felek meghallgatása. Irta Elek Béla dr., budapesti keresk. és váltót joggyakornok. — Belföld (A Kúria másodelnökének beiktatása. — A Magyar Jogászegylet ülése) — Külföld (Kereskedelmi társaságok korlátolt felelőssége Ausztriában. — A XXVII. német jogászgyülés. — Nyilt kérdések és feleletek (Tisztviselők és közeli rokonok lehetnek-e igazgatósági tagok ?) — Irodalom (Gallia Béla dr : Észrevételek a szövetkezetekről szóló törvénytervezetre. — Pázmány Jenő dr: A bűncsele kmények cél- és okszerű büntetéséről) — Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. í Oberschall székfoglalása. Végre-valahára a kellő ember a kellő helyre is jutott. A Kúria másodelnöki széke soha hivatottabb, kimagaslóbb egyénre nem szállt, mint most, midőn azt Oberschátt Adolf elfoglalja. Régóta várták őt ezen, őt egyedül megillető helyre és a közmegelégedés moraja hangzik fel székfoglalása alkalmából. Vele a legideálisabb selfmademan jutott érvényre, a klasszikus, — de nem pusztán doktrinair, hanem egyúttal céltudatos és tetterős — mintajogász. Mindjárt első felszólalása elnöki beiktatása alkalmából, — elsőrangú eseménynyé fejlődött. Conticuere omnes, intentique ora tenebant. Más helyen találják olvasóink az ünnepély lefolyását és az ez alkalommal tartott beszédek szövegét. Itt csak Obcrschall beszédében előforduló sarkalatos — és a helyre nézve, mélyről elhangzottak, kétszeres fontosságú tételekre utalunk. Sújtó kritikát mond Obcrschall a bp. jogorvoslati rendszeréről, a büntető per természetével ellenkező merev formalismusról, a sértett anyagi igazsággal szemben a Kúriára reá kényszeritett tétlenségről. Mindezen, lapidaris rövidséggel és klassikus egyszerűséggel elmondott szavak fejszecsapások a formalismusban megdermedt mai legfőbb itélőszéki büntetőjogszolgáltatás ellen és alkalmasak arra, hogy a még mindig babéraikon nyugvó codificatorainkat mély álmukból felriaszszák és üdvösebb tevékenységre serkentsék. Ami a Kúrián a semmisségi panaszok elintézésénél történik, — ez, valljuk be, a tiszta komédia és ezen magas, oly jó hirnévnek örvendő testülethez nem méltó. Jogvesztés csak azért, mert a felebbvitel módja és neme nem lett egész szabatosan megjelölve, — a jogállamot lényéből kivetkőzteti, a törvényszéki gyilkosságoknak ellenben tág kaput nyit. Ha máskép nem, pia fraus-szal kellett volna ezen áldatlan gyakorlatba rést ütni. Ennek helyébe Kúriánk mindmélyebben behatol a casuistikus jogfosztások vömkelegébe és határozatai túlnyomó részét sablonos el- és visszautasításokra fecséreli. Ide tartozik a tény- és jogkérdéssel űzött kecses játék, mely végtelen mulatságos volna, ha nem volna az élet, a szabadság, a becsület — tehát az emberiség legnemesebb javai a betét! Nem egy kúriai bírótól hallottuk a panaszt, hogy az ily ítélkezés a legfőbb ítélőszék méltóságával össze nem egyeztethető és valóságos nyűgöt képez az egyes birákra nézve. Ezen a tarthatatlan állapoton akar Obcrschall addig is segíteni, mig a törvényhozás ebbeli saját baklövéseit jóvá teszi. A mindhangosabban feljajduló közvéleménynyel egyetértően, a törvény oly magyarázatát követeli, mely leginkább teheti lehetővé az anyagi igazság érvényesülését. Ez az, amire szükségünk van, ami a Kúriát magasztos hivatásának visszaadja, — újból lehetővé teszi, hogy a törvény és az igazság őre legyen az alsóbiróságok szándékos vagy szándék nélküli, vétkes könynyelmüségből, tudatlanságból vagy gonosz indulatból származó jogtiprásaival szemben. íme látjuk, hogy csak tehetséges, elszánt emberre van szükség ugy a politikában, mint a jogszolgáltatásban, — hogy az állam és a társadalom haladását hínár módjára gátló akadályok kettévágassanak. Salus reipublicae suprema lex esto. Oberschallt pedig üdvözöljük. Itt a szándék is már tettszámba megy. Már pedig tőle jogosan—múltjánál fogva is — elvárhatjuk, hogy e szándék mielőbb tetté is válik és a Kúria — uj elnökének vezetése mellett — büntető osztályaiban is a tökély ama magas fokára fog visszatérni, mely határozatait a bp. életbelépte előtt a nemzet közkincsévé tette, — a személyes szabadság biztositékának fellegvárává. Révai Lajos dr. \ Az uj bányatörvénytervezetnek a bányarendészetre és a büntetésekre (33^—36#. S-ai) vonatkozó része. Irta STILLER MÓR dr., budapesti ügyvéd. (Két közlemény.) Altalános megjegyzések. A bányatörvényjavaslat rendszerének megállapításánál mindenütt azon törekvés jut érvényre, hogy nemcsak az ugyanazon joganyagra tartozó, de minden, csak hasonvonatkozásu intézkedés is lehetőleg összefoglaló csoportban egyesittessék. Kétségtelen, hogy ez által a törvény áttekinthetősége és igy annak gyakorlati használhatósága rendkívüli módon megkönnyittetik. Ez pedig első kelléke minden jó törvényszerkesztésnek. A törvényjavaslat ezen uralkodó vezérelvet alkalmazza szerencsésen a vbányarendészet és biintetcsek-n-xc vonatkozó intézkedéseiben is. Mig ugyanis az eddigi bányatörvényünkben a bányahatóságnak bányarendőri felügyeleti jogai és azoknak érvényesítése rendszertelenül, elszórtan, az illető egyes esetek alkalmából említtetnek fel, addig a törvényjavaslat azon helyes rendszert követi, hogy először nagy kathegoriák szerint elvileg megállapítja, hogy mire terjed ki a bányahatóságok bányarendőri felügyelete, és azután egyenként felsorolja és csoportosítja ezek alapján a bányaüzemben előfordulható legfontosabb bányarendőri szabályokat. E mellett megadja azonban a bányahatóságnak azt a jogot, hogy a törvényben megállapított fontosabb bányarendőri szabályokon kivül szükséghez képest részletes szabályokat is alkothasson. Megállapítván igy azon bányarendőri szabályokat, melyek a bányarendészet szempontjából szükségesek, áttér a tervezet azután azon intézkedésekre, melyek a bányahatóság felügyelett jogának miként való gyakorlására vonatkoznak. Ezeknek természetszerű kiegészítő részét képezik azután, egyrészt azon kényszerintézkedések, melyekkel a bányahatóságok felügyeletjoguknak érvényt szerezni hivatvák, és másrészt azon büntetések, melyekkel azok sujtandók, kik akár a törvény áltaV, akár az illetékes hatóságok által megállapított bányarendőri szabályokat megszegték. " . Ámbár a bányarendészetre vonatkozó intézkedések a bányajog nagy alapvető intézkedéseivel szemben alárendeltebb, jelentőségüeknek látszanak, azok fontossága semmi tekintetbén nem áll mögötte a bányajog többi részeinek. Ezen fontosságuk szembeszökővé válik, ha meggondoljuk, hogy első sorban a bányarendészet feladata a bányajog összes intézményeinek zavartalan működését lehetővé tenni, a bányaüzemnek és az azzal foglalkozó egyéneknek biztosságát és jólétét lehetőleg mindazon és előre nem látható számtalan veszélyek ellen megóvni, melyek a bányaüzem természetével járnak és melyek magát az üzemet, vagy harmadik egyéneket vagy az idegen vagyont érhetik. És feladatát képezi továbbá az, hogy a már beállt veszélyes események káros következményeit megszüntesse, és végül, hogy azokat az azokban vétkes egyéneken megtorolja. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.