A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

tések gyanánt korlátolt mérvű feddés, fogház és pedig rationális magánelzárás jöhet figyelembe. A feltételes büntetési haladéknak bőséges alkalmazása orvosi szempontból is ajánlatos, mert alkalmas arra, hogy a fiatalok labilis elmeállapota mellett, kívánatos gátul szolgáljon ujabb kísértések ellen. 12. A kényszer-nevelés szükséges, mert csakis a korlátlan idejű intensiv befolyásolás képes nevelöleg hatni; szorosan egyénesitönek kell lennie, előbb nem tulnagy intézetekben, később megfelelő családoknál. Orvosi állandó megfigyelés szükséges. 13. Kóborló fiatalok, valamint bűnös és kóbor, a büntethetőség korlátán alul levők is szorulnak a kényszernevelésre. Az erre megindított vitában elsőnek jelentkezett szóra Raschke. Mária dr. kisasszony, az egyetlen, szavazatra jogosult női iagja a jogászgyülésnek és a női és gyermekjogok ismert előharcosa. Indítványozza a határozathozatal elhalasztását, mert a nők szavát még meg nem hallgatták, néikülök pedig üdvös megoldás nem lehetséges. A férfivilág e problémával hosszú éveken át bajlódik és eddig még semmi megállapodásra sem jutott; adassék tehát a nőknek is alkalom a probléma tanulmányozására és véleményadásra. Nem az ő hibájuk, hogy ezt eddig nem tehették, mert csak rövid ideje, hogy a nők közül is jogászi képzettségű egyének fejlődtek, kik szakértelmükkel a nőviiágot immár informálni képesek. Kétévi haladékot kér. Ofner bécsi ügyvéd a büntethetőség korának kiterjesztését mellőzhetetlennek tekinti. Ausztriában 14 éves korában valakit elzárni lehet; 18 évvel végrendclkezhetik, 20 évvel felakasztható, de csak 24 éves korában képes jogszerűen 10 koronát kölcsön kapni. Emlékeztet az Omladina esetre, midőn gymnázisták lázadás és hűtlenségért hosszú évi súlyos börtönre ítéltettek, mig minden józan eszű ember azt látta, hogy ostoba fickók jártak el ebben; kik csupán a nevelő javító kezének lettek volna átadandók. Szóló a büntetést ehhez hasonló intézkedésekkel kívánja pótolni; mert a közérzülettel a legélesebb ellentétbe kerülünk, ha sértett egyéneket kemény büntetéssel sújtunk; ezek csakis őrizetbe veendők; de nem a büntetett előéletnek erkölcsi foltjával és a büntetésnek a jövőre nézve ártalmas egyéb következményeivel. Köhler müncheni magántanár szerint, e nézetek a büntetés teljes tartalmának megváltoztatására vezetnének. Nincs ok arra, hogy a büntetőjogi beszámításnak korhatára leszállittassék. Altalános jogelv, hogy tényleges vétkesség megbüntettessék; fentartandó tehát a fiatal bűnösök megbüntetésének postulatuma, habár bizonyos büntetési eszközök 18 éven alóli egyéneknél kizárandók volnának. Kényszernevelés nagy mérvben alkalmazandó; a büntetési nem is megváltoztatandó pl. a karcernek egy bizonyos neme által. Kaki berlini tanár J'uppe előadó vezéreszméinek csakis jegyzőkönyvbe vételét indítványozza, mert azok jogászilag nem eléggé precisirozottak és ig) szavazás alapjául nem szolgálhatnak. Lippmann berlini egészségügyi tanácsos legfontosabbnak találja a büntetési korhatárnak a 14-ik életévig való kiterjesztését és azon követelést, hogy a iM-ik évig a büntetés és az államilag ellenőrzött nevelés közt választhatni lehessen. Nemcsak orvosok, de mindenki, aki fiatalokkal érintkezik, azon tapasztalatra jut, hogy a törvény követelte érettség csak legfölebb a 14-ik életévnél áll be. Nem kell a jogászoknak attól tartaniok, hogy vizsgáló orvosok bevonásával az igazságszolgáltatástól bármely áldozat eh onassék, Raschke M. kisasszonyai szemben kiemeli, hogy habár a női mozgalomtól annak nagy jelentőségét elvitatni nem lehet, t'ien kérdés mégis sem férfi, sem női, hanem általános kérdés, és a tapasztalatokat, melyeket a nők egyesülete még csak szerezni akar. azokat mi már rég megszereztük, a nők közreműködése mellett. Sckercs lipcsei ügyvéd megpendíti, hogy bizonyos idő leteltével és bizonyos előfeltételek mellett a bűntettes részére rehabilitatio volna életbe léptetendő, ugy hogy a bűntettesek lajstromából kitör<":11ctnék és nem volna többé köteles kihallgatásánál rovott múltját is felemlíteni. Finger hallei tanár helyesli Krohne tételeit; csak a 2-ik tétel ellen vrnnak kifogásai. Az orvos szeret általános benyomások nyomán ítéletet mondani, melyeket azonban már indokolni nem tud. A jogász ezt a tételt el nem fogadhatja, mert a büntetőbírónak törvényileg szabályozottaknak kell látnia a büntethetőség előfeltételeit. Nem járja, hogy büntetések csak akkor legyenek szabhatók, ha az orvos ehhez hozzájárul. Ez áthárítás volna a biró válláról az orvoséra, amit elfogadni nem lehet. E helyett a 2-ik tételt ekképp formulázza: A 14-ik és ]8-ik életévben "álló személyek ellen büntetés csak akkor alkalmazandó, ha azok szellemileg annyira kifejletlek, hogy a büntetés célja elérhető. Galand jenai magántanár helytelennek tartja, hogy a jogászok és kiváltképp a birák, bizalmatlansággal viseltetnek az orvosok iránt. Szükséges, hogy a fiatalok beszámithatósága kellően ké; zelt orvos közreműködése mellett megvizsgáltassák; és hogy a .1 ényszer-növendékek állandóan orvosilag megfigyeltessenek. Raschke M. kisasszony hangsúlyozza, hogy a gyermek lelkét legjobban az anya ismeri és ítéli meg és habár a törvények az atyának itélik oda a nevelés jogát, tényleg mégis az anya látja el a nevelést. A férfi ítélete mellé tehát a nő ítéletét is állítaná és azért az egész kérdés megítélésénél a nők ítélete nélkülözhetetlen. (krland, Löffler tanár hozzájárulásával indítványozza, hogy a fiat 'ok büntetése a büntetések jegyzékéből kitörlendő, ha az elévülésnek megfelelő időközben is legalább 2, legfölebb 10 év alatt, kifogástalanul viselkedtek. Ez nem zárja ki, hogy hasonintézkedés a felnőttekre is kiterjesztessék*. Levis pforzheimi tszéki biró indítványozza, hogy a fiatalok feletti hatalmat gyakorlók szavatossága az amazok által elkövetett bűntettekért szemügyre veendő. Indokolja ezt avval, hogy ha a szülőknek a dolgot tuíkönnyüvé teszik, azok csakhamar belenyugodnának a gyermekeknek intézeti nevelésbe való átutalásába, miáltal ugy "felelősségtől mint munkától is szabadulnak. A szakbizottság erre Krohne tételeit némi, a tett indítványok folytán módosított alakban elfogadta. A büntetőjogi 2-ik tétel oda módosul: 14—18. életévben álló egyéneknél büntetés csak akkor lesz kiszabva, ha az illető annyira fejlődött, hogy a büntetés célja elérhető. Az ő-ik pont ekkép módosul: A szabadságvesztésbüntetések közül alkalmazhatók a fiatalokra: fogház 15 évi leghosszabb tartamban és elzárás. T-ik pont: Szemügyre veendő a fiatalok fölötti hatalmat gyakorlók (Gewalthaber) szavatosságának kiterjesztése az amazok által elkövetett bűntettekért. A büntető eljárásnál a 3. tétel oda módosul: A fiatalok szellemi és erkölcsi érettségének megállapithatására alkalmas értesítést nyújtó személyek (Auskunftspersonen) igénybevétele. A beszámithatóság, kellően képzett orvosok közreműködésével megvizsgálandó. A büntetés végrehajtásánál egy uj 5-ik pont hozzáillesztetett, mely ekkép szól: «A fiatalok büntetése a büntetések jegyzékéből törlendő, ha a törvényes elévülési időnek megfelelő és legalább 2, legfölebb 10 évig terjedő időben kifogástalanul viselkedtek. Ez azonban nem zárja ki, hogy hason intézkedések felnőttekre is ne alkalmaztassanak. Kohlé tanár indítványára még a Puppe tanár tételei is tudomásul vétettek és jegyzőkönyvbe iktattattak. (Befejezése következik.) Sérelem. A pozsonyi ügyvédi kamara elnökétől. i Felelet, i Tekintetes Szerkesztőség! Becses lapja 40-dik számában a Sérelem rovatban egy panasz foglaltatik a pozsonyi ügyvédi kamara elllenében. Mint a kamara elnöke nyomban kutattam az ügyet és azt találtam, hogy a panasz a milyen indokolatlan, ép oly alaptalan is. Herz Leó késmárki lakosnak Nittnausz Ármin puchói ügyvéd elleni ügyéről van a szó. A panasz érkezett 1903. március hó 4-én és iktatva lett 118 903. fegy. sz. a. E panasz a fegy. bíróságnak 19Ö3> ápril fió -23-án tartott ülésében oda intéztetett cl, hogy panaszlolt ügyvéd igazoló nyilatkozatának 15 nap alatti beadására utasíttatott, erről panaszos Herz Leó is értesíttetett és a kézbesítési vevénye előfekszik. Miután panaszlott ügyvéd igazoló nyilatkozatát a záros határidőben be nem adta, a nyilvántartó jelentése folytán ő, az 1903. május hó 28-án 223/903. fegy. sz. határozattal utasíttatott, hogy azt záros 8 nap alatt annál inkább terjessze be, mivel ellenkezőleg az iratok a kamarai ügyésznek indítványtétel végett kiadatni fognak. Erre panaszlott 1903. június 17-én 244 903. fegy. sz. a. beadta igazoló nyilatkozatát. Az igazoló nyilatkozat az 1903. évi augusztus hó 20-án 244 fegy. sz. a. hozott határozattal kiadatott a kam. ügyésznek indítványának 15 nap alatt leendő beterjesztése végett; e határozat panaszos Herz Leónak is kézbesittetett, kézbesítési vevénye előfekszik. Mivel a panszos ügyvéd azzal védekezett, hogy ő a pert lefolytatta, a végrehajtást is foganatosította, ámde az ügy azért nem intéztetett el, mivel a per- és végrehajtási iratok az "adós és perbeli alperes Jankovics Gyula ellen a budapesti büntető bíróság által csalás miatt indított bűnvádi ügybeni használat végett oda átkérettek és áttétettek, ugy a kam. ügyész indítványozta, miszerint panaszlott felhivassék, hogy jelentse, «hogy Herz Leó képviseletében mikor, mily szám alatt és mely bíróság előtt indított pert illetőleg foganatosított végrehajtást,' továbbá, hogv mely bíróság, mikor, mily szám alatt küldötte meg a budapesti büntető törvényszéknek az iratokat ?> Ezen 1903. szeptember 18-án 385 fegy. sz. a. beérkezett ügyészi indítvány az 1903. évi október hó 18-án kelt határozattal el lett intézve és és panaszlott ügyvéd a bejelentés lő nap alatti megtételére kötelezve. Panaszlolt jelentése 1903 novemb. 30-án 520 fegy. sz. a. érkezett be, melyben előadja, hogy Herz Leónak Jankovics Gyula elleni 345 frt 57 kr. és jár. iránti ügvében a kereset 1893. évi október 4-én 2,301. sz. a. lett a puchói kir. jbság előtt kiadva, 2,361/893. sz. a. a biztosítási végrehajtás elrendelve és október 18-án Puchón foganatosítva. Azt, hogy az iratokat a puchóikir. járásbíróság mikor, mily sz- a- küldötte át a budapesti btő bírósághoz, a járásbíróságnál előfekvő iratokból megállapítani nem lehetett, de igenis azt, hogy