A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 48. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

A JOG 345 és ;i honij.jji; kamatozás megszüntetése az életképes szövetkezetek fennáHását nem érinti. Reá mutat arra, hogy a szövetkezeti bankok, melyek részvénytársaság módjára működnek, tulajdonképpen a tervezet szabályozásának körén kivül esnék, mely a falusi szövctkezeteket és az egy hivatásu szövetkezeteket tartja szem előtt. Az üzletmenet felett a tervezet oly módon őrködik, hogy ennek ellenőrzését biztosítja, az osztalék és az igazgatósági jutalék, valamint a kamat maximális nagyságát meghatározza. A cégbejegyzés kérdésében a 1'2-ik szakasz intézkedését, amely a bíróságnak -egyébként tudomására jutott tények* figyelembe vételét is lehetővé teszi, tulszigorunak tekinti. A szövetkezetből való kilépés kérdésében praktikus példákkal kapcsolatban rámutat azokra a veszélyekre, amelyekkel befektetésekkel járó szövetkezetek fennállását veszélyezteti. Kívánatosnak tartja, hogy a felügyelőbizottság jogai kibővittessenek és hogy a társaság igazgatója, vagy felügyelő-bizottsági tagja csakis szövetkezeti tag lehessen. Szerinte a szövetkezetek szabályozásának súlypontja nem az alapítás megnehezítésében, hanem a hatályos felügyeletben és ellenőrzésben rejlik. Erre a célra kívánatosnak tartja egy központi hivatal szervezését, amely a vizsgálatok megejtésére alkalmas, holott a vidéki kamarák e célra nem mindig megfelelőek Helyesli a tervezet KI. szakaszának intézkedését, mely a közvetítő ügynököket kizárja és kívánatosnak tartja, hogy a szövetkezeti reform a részvénytársaságok kebelében működő hitelcgyletre is kiterjesztessék. A tervezet alapelveit elfogadja és egyetért előadóval abban, hogy a törvényre emelkedése kívánatos. Horváth János dr., az Országos Központi Hitelszövetkezet ipari osztályának főnöke, kijelenti, hogy a törvényjavaslat a magvai szövetkezetek ügyét alkalmas előbbre vinni s a zűrzavarba rendet hozni. De nagy hiányai is vannak. Amint részletesen szabályozza a hitel-és fogyasztási és hitelszövetkezeteket ugykellene a munkás szövetkezetek részére is speciális rendelkezéseket felvenni, mert a szövetkezeti ügy az a tér, melyen az elvadult munkásokat a magyar társadalom magához fölemelgeti és kibékítheti. Azután ismerteti az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet által az ipari és mezőgazdasági szakcsoportrendszert, melyről a javaslat szintén nem vett tudomást. A fogyasztási szövetkezetekkel kapcsolatban kifejti a nemzeti kereskedelem lényegét és kiemeli, hogy a fogyasztási szövetkezetek inkább szolgálják a magyar kereskedelmet, mint a szatócsok, mert hazai árucikkek forgalomba hozatalával már eddig is nagy eredményeket értek el. A felügyelő bizottság részére az ügyvitel tekintetében több ingerenciát kiván, mint a javaslat. Követeli, hogv minden szövetkezet központi kötelékben álljon; ez teljesítse a revisiót és a törvényszék a felügyeletet; a járásbírósági rendszert és a javaslat büntető részét elvetendőnek tartja, mert az fölösleges, ez pedig az elrettentési elmélet alapján áll. Pap Dezső dr.: A szövetkezeti ügy jogi szabályozásának főnehézségét abban látja, hogy a legkülömbözőbb és ellentétesebb politikai és társadalmi irányzatok a szövetkezési intézményt saját fegyvertáruk számára iparkodnak megnyerni és értékesíteni, aminek következtében a szövetkezetek tulajdonképpeni gazdasági lényege veszendőbe megy. A gazdasági szempontok alapján álló jogi szabályozásnak első sorban oda keli tehát irányulni, hogy a szövetkezeti ügvet megtisztítsa azoktól a vonásoktól és elemektől, melyek helyükön lehetnek más célú egyletekben, de nem a szövetkezetekben. Ebből a szempontból a tervezet nem egészen kielégítő. Utal annak különösen a nyereség-felosztásról intézkedő 24. §-ára, mely kifejezetten megengedi a szövetkezeteknek, hogy tiszta nyereségük egy részét Jótékonysági, és <közhasznu» célokra fordíthassák. Miután pedig a szövetkezet kifejezetten csak gazdasági céllal alakul és éppen erre való tekintettel vonatik el az egyesületi ügy ellenőrzésére hivatott politikai hatóságok felügyelete alól, ha már megengedjük is, hogy a szövetkezet a gazdasági céloktól eltérő célokra is áldozzon, meg kell adni a politikai hatóságnak, a kormánynak azt a jogot, hogy ellenőrizhesse, miféle célokra áldoz a szövetkezet, illetőleg akár az alapszabályok, akár közgyűlési határozat alapján torditja tiszta jövedelmének egy részét tulajdonképeni céljától eltérő célra a szövetkezet, ez mindig csak a szövetkezel által támogatni kívánt idegen ügy felügyeletére hivatott kormányhatóság engedélyével történhessék. Ugyanebből a szempontból feltétlenül érvényesíteni kívánja a teljesen független állami revisio jogát oly szövetkezetekkel szemben, melyeknek rendszeres revisióját valamely kötelék végzi. A kereskedelmi társasági minősége tekintetében pedig élesen el kell választani a szövetkezetet a részvénytársaságtól, E különbség lényege abban foglalható össze, hogy mig a részvénytársaság Önálló gazdasági céllal alakul, addig a szövetkezet nem önálló keresetre irányul, hanem a tagok fogyatatékos gazdasági erejének a pótlására ez utóbbiak saját gasdasági céljaikért folytatott munkálódásának bizonyos mozzanataiban. Ebből a megkülönböztetésből azt következteti, hogy a szövetkezet működése csupán saját tagjaira korlátozandó, mert mihelyt a szövetkezet ezen a határon túllép, már önálló keresetet folytat és így a részvénytársaság gazdasági alapjára helyezkedik. A Jogászegylet legközelebbi, e hó 20-diki teljes ülésében folytatja a vitát és már eddig is számosan jelentkeztek a felszólalásra. Külföld. Á XXVII. német jogászgyülés. -wC, ('Folytatás.*; 2. A büntethetőség felismerésére szükséges belátásnak | eriteriuma eltörlendő. 3. A relatív büntethetőségnek felső korI határa a betöltött 18. életév. 4. A mai büntető eszközök közül | fiatalokkal szemben nem alkalmazhatók: aj halálbüntetés, bj a fegyház, cj az átutalás a rendörséghez, dologházban levő elhelyezés céljából, d) a polgári jogok elvesztése, e) a rendőri felügyelet, ö. Szabadságbü rtetés gyanánt alkalmazható: a) fogház és letartóztatás lö évi legmagasabb tartamban, b) mellőzendő a büntetés tartamának mérlegelésénél az ifjúkornak, mint enyhitő körülménynek figyelembe véteie. 6. Kibővitendő a feddés és a pénzbírság alkalmazásának területe, korbüntetésnemek tartamának és végrehajtásának törvényes kialakítása mellett. 7. Kiterjesztendő a fiatalok felett hatalmat gyakorló egyének (Gewalthaber) szavatossága a bűntett által okozott kárért, a kiszabott pénzbírságok és felmerült perköltségekért. 8. A büntetés helyébe vagy mellé elrendelheti a büntető biró a fiatalok államilag ellenőrzött nevelését. A kivitel a hivatott közegek hatáskörébe tartozik; az idő előtti beszüntetés ellen az ügyészség tiltakozhatik és a gyámbiróság e fölött dönt. II. A büntető eljárás tekintetében : 1. korlátozandó az ügyészségnek vádkötelezettsége; a vád helyébe léphet a gyámbirósághoz intézendő felhívás a megfelelő intézkedések elrendelésére. 2. Az eljárás gyorsítása. 3. A fiatalok szellemi és erkölcsi érettségének megállapítására alkalmas szakavatott egyének közreműködése. 4. Szükségszerű védelem, ö. Az eljárás nyilvánosságának korlátozása, ö. A vizsgálati fogságnak oly módoni szabályozása, hogy a fiatal vizsgálati fogoly rendszerint egyedül, soha felnőttekkel ne őriztessék. III. A büntetés végrehajtása tekintetében: 1. A fiatalok szabadságvesztés büntetése csak külön, nekik szánt osztályok, vagy intézetekben foganatosítandó. 2. Ezeknek berendezése és vezetése, valamint a fiatalokkal szemben alkalmazandó bánásmód akképp szabályozandó, hogy a büntetés komolysága mellett azok szellemi, erkölcsi és testi nevelése is teljes érvényre jusson. 3. A büntetés megkezdésének elhalasztása és az előleges elbocsátás a fiataloknál kiterjedtebb mérvben alkalmazandó és ne legyen kötve a felnőttekre nézve fennálló korlátozásokhoz. 4. A letartóztatásból ideiglenesen, vagy végleg elbocsátott vagy megkegyelmezésrc igényt tartó, esetleg feltételesen elitélt fiatalokról való gondoskodás törvényesen oly módon szabályozandó, hogy ennél az állam gyámközegei által közreműködik. Krohne előadó ellenzi a büntetési korhatár leszállítását és azt, hogy a cselekedet büntethetőségének belátása, vagy más clausula. kiváltképp olyan, mely az egyénnek érettségét hangsúlyozza, a fiatalokkal való bánásmódnak előfeltétele gyanánt felállíttassák. Nem csupán a fiatalokra való kényszerről, a büntetőjoggal szembeni alávetésükről, hanem arról van itt első sorban a szó, hogy komoly, szigorú nevelésbe vétessenek, hogy cl ne veszszenek. Grossz javaslatait nem tartja kivihetöknek és csak a mellett lép sorompóba, ami közel időben megvalósítható és a most uralkodó közvéleménynek megfelel. A második előadó Puppe königsbergi tanár a kérdésben forgó problémáknak egészségügyi alapon álló, felette érdekes fejtegetését adja. Szerinte 3 kategória különböztetendő: a) fiatal elmebeteg jogtiprók, b) szellemileg korlátoltabb fokú fiatal bűnösök, c) szellemileg ép és büntetőjogilag beszámítható fiatal bűnösök. Fiatal jogtipróknál a büntetés célja csakis javítás és nevelés lehet. Orvosi megfigyelésük mellőzhetlen, alapos ítélet e nélkül lehetetlen. Vezérelvei a következők : 1. A pubertás ideje a büntetőjogilag üldözhető fiatalok kora. 2. a férfinemhez tartozóknál, a betöltött lö. életév a nemi érettség kezdete; nőneműeknél az időhatár valamivel korábbi. Egyéni, területi és fajkülönbségek megfelelően változtatják ezen határokat, •'i. A pubertasi kornak vége a második évtized felé esik. 4. Ez okból orvosi szempontból felette ajánlható a reiativ büntethetlenségi kor alsó határának kiterjesztése a betöltött 14-ik életévre; aggály támaszható ugyan a felső határnak a betöltött 18-ik életévig való fentartása ellen is, de ezen aggályok jelentéktelenek. '). A nemi érettség beálltával kezdődnek az egyén lel| kében mutatkozó karakteristikus átalakulások (íellengzöség, öntulbecsülés, könnyíi befolyásolhatás.) Ezek szellemáílapotál jellemzi a hiányzó érettség; beszámithatóságuk enyhébb azon egyénekkel szemben, kiknek fejlődése már be van fejezve, ö. A beszámithatóság ezenfelül minden egyes esetben megvizsgálandó, mert csak fiatal bűnös, hiányzó szellemi érettségétől eltekintve is, elmebeteg, vagy szellemileg korlátolt. A vizsgálat szakképzett orvos közreműködését igényli. 7. Elmebetegek a tébolydának, vagy idióták intézetének átadandók. 8. Korlátolt elméjű fiatal bűnösök, akik a szellemi épség és betegség határainak egyikén állanak, a kénys/er-nevelésbe átutalandók és büntetés alá ne vonassanak. !t Olyanok viszont, kiknek fejI ló'dése pathológikus tüneteket nem mutat, büntetendők és büntetésük ! kiállása után kényszer-nevelésbe átutalandók, — ha a körülmények j azt követelik, azaz ha eddigi milieu-jükben való maradásuk nem nyújt garanciát az illetőnek javítására és áthangolására. ll.Rünte*) Előző közlemény a M. számban.