A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

A JOG 1893. július.-3-án küldött költségjegyzékében s mivel panaszos & költségjegyzék kiegyenlítését minden bővebb magvarázat nélkül megtagadta, azt ő 1903. július 23-án a nagybecskereki járásbíróságnál 1903. Sp. I. 484. sz. a beperelte. A hiteles másolatban szerzett 1903. Sp. L 484/1903. sz. alatti költségjegyzéket összehasonlítva a panaszokban foglalt összegekkel, megállapította a bíróság, hogy ezek az összegek a peres költségjegyzékekben mind a panaszos javára vannak irva. Az ügyvédnek joga van a kezéhez befolyt összegekből a bírói megállapítás vagy egyesség alapján neki járó összegeket visszatartani. Panaszlott az A) alatti megállapodásból kitetszőleg egy megbízás folytán elvállalt és vitt ügyekben elszámolást küldött meg a panaszos cégnek, amely szerint a némelyik ügyben jelentkező fölösleget a többi ügyekben fedezetlenül maradt költségeire tordította. És panaszos nem tette azt a kifogást, hogy az elszámolás nem felel meg az A) alatti megállapodásuknak, sem a befolyt összegek kiadására nem szólította fel panaszlottat, hanem egyszerűen megtagadta a befolyt összegeket meghaladó munkadíjkövetelés kiegyenlítését és az itt szóban forgó panaszokat csak azután indította meg, miután már a panaszlott az illetékes bíróság előtt pert indított ellene, melynek keretében az egész jogviszony bírái döntés tárgyát fogja képezni. . . Az A) a. megállapodásból kitetszik, de panaszos a panaszában kifejezetten is elismeri, hogy feljogosította panaszlottat, hogy a kezéhez befolyt összegekből az őt megállapodásszerüen megillető dijakat levonja és visszatartsa. A per során módjában áll panaszosnak érvényesíteni azt az álláspontját, hogy a panaszlott elszámolása nem felel meg az A) alatti szerint köztük létrejött megállapodásnak. . . . Éppen azért a már előbb megindult és folyamatban levő perrel párhuzamosan, e helyütt is bizonyító eljárást lefolytatni ugyanabban a tárgvban, a törvényszék nem tartotta helyén valónak. És pedig annál kevésbbé, mert ha a két eljárás eltérő eredményeket hozna létre, ismét csak ujabb perre vezetne. Ekképp a panasz alaptalannak bizonyulván, stb. (1903. dec. 12-én, 10,099. sz. a.) A szegedi kir. Ítélő tábla : Az elsőbiróság határozata feloldatik, ebben az ügyben a további eljárás panaszlott ügyvéd által ... a panaszos ellen a folyamatba tett sommás perekben jogérvényes befejezéséig felfüggesztetik. . . . Indokok: ... Az 1874: XXXIV. t.-c. 48. §-a értelmében az ügyvéd a fele. részére behajtott pénzt a fél kívánatára azonnal kiadni tartozik és ennélfogva egymagában az a körülmény, hogy a panaszlott ügyvéd a panaszos ellen a behajtott összegek által nem fedezett dijai és kiadásai iránt keresetet indított, nem szolgálhat ugyan alapul arra, hogy a panaszos panaszával elutasiltassék; minthog\ azonban az ügyvédnek joga van a behajtott összegből a .részére bíróilag megállapított dijakat és kiadásokat visszatartani és ez a visszatartási jog a más ügyekben felmerült dijaknak és költségeknek bíróilag megállapított összegére is kiterjed ; minthogy továbbá a vizsgálat adatai szerint a panaszlott ügyvéd a behajtott összegek által nem fedezett dijai és kiadásai iránti keresetét még ... a panaszok beadása előtt indította és az ott csatoit költségjegyzékében a behajtott összeget is elszámolta a panaszos javára; minthogy végül . . . egyik perben a panaszlottra nézve már kedvező ítélet is hozatott: . ennélfogva figyelemmel arra, hogy ugyanazon követelés iránt két külön eljárás nem folytatható, indokoltnak találtatott, hogy ebben a panaszügyben az eljárás felfüggesztessék addig stb. (19IÍ4. április 20-án, 404. sz.) A m. kir. Kúria: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1904. szeptember 15-én, 4,974. sz.) Megállapittatván az, hogy alperes felperest házassági Ígérettel hitegette s hogy ekként azt tartási igényének előbb érvényesítésében gátolta, az állandó bírói gyakorlatnak megfelel az, hogy alperes a születés napjától kezdődően marasztaltatott a tartásban, de a tényállás szerint felperes a közösülésre is házassági ígérettel biratván, a csábítás esete is fennforog, s ekként megfelel az anyagi jog szabályainak a felebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése is, amelyly el alperes a szülési költségben marasztaltatott. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (190 i. évi ápril hó 9. L G. 6881903. p. sz.) Az osztályegyezség érvényéhez nem kívántatik meg, hogy az irásba, illetőleg hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvbe foglaltc.ssék. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1904, évi április hó i% f. G. 700/1903. p. sz.) Végrehajtást szenvedett adóssal kötött szerződés a végrenajtást szenvedők hitelezőjével szemben hatálytalannak csak akkor tekinthető, ha mindkét szerződő félnél a kijátszásra irányuló szándék fennforog, erről pedig csak akkor lehet szó, ha az adóssal szerződő fél az adósnak a hitelezőt kijátszó szándékáról tudomással birt és a vagyonátruházással a hitelező elöl a fedezeti alap elvonatott. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1901. évi április hó 21. G. 723/1903. sz.) A provisio, mint az alkalmazott munkájának díjazása olyan megítélés alá esik, mint a határozott összegben megállapított fizetés és ebből folyólag a fizetésre vezetett végrehajtás hatálya a provisiora is kiterjed. A szolgálatadónak beszámítási joga van az alkalmazottja járandóságaira még a foglaltatóval szemben is, az alkalmazottnak a letiltás előtt adott előlegek összege erejéig. (A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa 1904. május 30 D. m sz. a.) A szerzeményt, valamint a közszerzeményt csakis a házasfél, vagy feleknek gazdálkodásából származó eredmény képezhet, ingatlanban a tulajdonos minden hozzájárulása nélkül előállott érték emelkedése ily gazdálkodási eredménynek nem tekinthető. (A m. kir. Kúria 190-t. január 14. 8,487/1903. sz. a.) Való ugyan, hogy abban az esetben, ha az ideiglenes nő) tartás a peres feiek társadalmi állásának s vagyoni visszo.nyainak mérlegelésével itéletileg állapittatik meg, akkor a nő nincs elzárva attól, hogy a törvényes feltételek fennforgása mellett a megállapított tartásdíj felemelését utóbb keresetileg érvényesíthesse; olyan esetben azonban, midőn egy előző perben az eiváltan élő házasfelek közös akarattal, kölcsönös beleegyezéssel az ideiglenes nőtartás összegét bíróság előtt kötött egyezséggel határozzák meg, a nő nincsen jogosítva arra, hogy az ekképp egyezségileg megállapított tartásdíj felemelését kérhesse, mert az ilyen egyezség azon felül, hogy bírói ítélet hatályával is bír, magánjogi hatályát ssm veszti el, s annak birói uton való megváltoztatását, kivéve a tévedést vagy megtévesztést, egyik fél sem kérheti. A m. kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa (1904. április hó 1G. I. G. 708/1903. p. sz.) Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, olyan esetben, mikor a szerződő felek szerződési megállapodásukat okiratba foglalták, a szerződő felek jogainak és kötelezettségeinek megállapítására első sorban maga az okirat tartalma az irányadó ; az pedig, hogy az okirat tartalmának, mi a jelentősége és hatálya, jogkérdés és mint ilyen, a felülvizsgálat alól elvonva nincs. A m. kir. Kúria polgári felülvizsgálati tanácsa il Oi-. évi április hó 20. G. 702/1903. sz. i Kereskedelmi, csöd- és vaiíó-ügyekben. Felperes az alperes részvénytársaságnak igazgatója volt, a részvénytársaság igazgatója pedig állásánál fogva a keresk. törv. I-sö rész hatodik címében említett segédszemélyzet közzé nem tartozván, reá az 1884. évi XVII. t.-c. 176. ij-a alkalmazást men nyerhet, következésképp felperes az alkalmaztatásából származtatott igényét első sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni nem is tartozott. A lőcsei kir. törvénvszék mint keresk. törvényszék. (1'.)()'•>. nov. 7-én 6,344. p. sz. a.) R. Eötvös Károly ügyvéd által képviselt T. G. felperesnek, Kulmann János ügyvéd által képviselt E. sz. r. t. alperes ellen 7,800 kor. s jár ir. ügyében következő íteletet hozott: Felperes keresetével eluttasittatik és köteles alperes részére perköltséget 15 nap alatt, végrehajtás mellett megfizetni. Indokok: Felperes keresetét arra alapítja, hogy alperesi részv. társ. őt igazgatóvá választotta, 1900. évi júJL 18-án végleg elbocsátotta a nélkül, hogy neki bármit fizetett volna. Kéri ezért alperest kötelezni, hogy fizesse ki egy évi illetményeit és pedig fizetés cimén 1,500 frtot, 2 évi jutalék cimén 600 frtot. egyévi lakáskárpotlásui 300 frtot és végül azon a cimen, hogy 5 éven keresztül könyvvezetési s levelezési szolgálatot teljesített, 1,509 frtot. Alperes a kereset ellenében kifogásul felhozza, hogy felperes köteles lett volna igényeit első sorban az iparhatóság előtt érvényesíteni, mit nem tett. De érdemben is kéri a keresetet elutasítani, mert felperes maga mondta fel a szolgálatot; a felmondási határidő lejárta előtt szolgálatát elhagyta és egy más sörgyárban alkalmazást kapott és mert alperes különben is jogosítva lett volna felperest felmondás nélkül és azonnal elbocsátani, a mennyiben felperes az elleniratilag felsorolt több esetben az alperesi cég vevőivel összejátszva, ezeknek az igazgatóság által engedélyezett összegnél jóval nagyobb hitelt nyújtott és alperesi cég követelését behajtani nem tudván, ez által az alperest érzékenyen megkárosította, valamint az által is, hogy egyes vevőknek saját számlájára küldött sört és a komlókereskedők számláit csak cassa-scontóval egyenlítette ki annélkül, hogy az ekként levont összeget az alperes javára elkönyvelte volna, Feltéve, ha felperes javára valamely összeg meg is ítélhető volna, kén abba beszámítani felperesnek, a 10 számla szerinti 633 kor. 85 fill. tartozását. Ami alperes alaki kifogását illeti, az figyelembe vehető nem volt, mert alperesnek kitejezett beismerése szerint is felperes üzletvezetőnek, illetve igazgatónak lévén felfogadva., az állás fontosabb voltánál fogva reá az 1KH4. XVII. t.-c. 176. S-anak intézkedései alkalmazást nem nyerhetnek. Alperesnek azon állítása, hogy felperes önkényt hagyta el szolgálatát, a valóságnak meg nem felel; ezt megcáfolja a valódiasságára kétségbe nem vont C.) alatti jkönyvi kivonat, melyből kitűnik, hogy felperes az átadást még 1900. jul. havában tartozik teljesíteni s igy állásától is még e hó folyamán lett szükségképen felmentve. A kihallgatott tanuk vallomása s részben a beszerzett ügyiratok tartalma által beigazoltnak vehető ugyan, hogy felperes szolgálati ideje alatt alperesnek vagyoni érdekeit sérlő oly viszszaéléseket követett el, a melyek miatt alperes az ipari törv. 92. §-a értelmében felperest felmondás nélkül is elbocsáthatta volna. Ámde alperes ezen jogára nem hivatkozhatik, mivel azzal nem élt. Alperes a B. alatti szerint felperesnek felmondott, de őt nem