A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 45. szám - A XXVII. német jogászgyülés. Folytatás

324 A JOG A kartellek tulajdonképeni jogi kezelését illetőleg a jogász­gyülés szükségesnek tartja a kartellek jogszerű fönnállásának tör­vényes elismerését. Meg van győződve arról, hogy a kartell kö­rében is korlátlan uralomra juthatnak az uralkodó magánjog sza­bályai és szelleme és hogy mindenki itt is épugy élvezheti érde­keinek és egyéniségének teljes és egyenlő oltalmát, mint a többi jogi forgalomban. Hogy mennyire szükségesek e célból a fönnálló jognak mó­dosításai vagy kiegészítése, ez az egyes territoriális jogrendek különbözősége szerint lesz meghatározandó.» (Folytatása követk.) Irodalom. Megjelent: Jegyzék-napló ügyvédek, közjegyzők, birák és bírósági végrehajtók számára, 1905. Az Ügyvédi Rendtartásra vonatkozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteményével. Szerkeszti Fayer (iyula dr., ügyvéd. Negyvenegyedik évfolyam. Budapest, Légrády­testvérek. A naptári részen kivül tartalmazza az összes igazságügyi tudnivalókat. Pénzügyi Compass 1905-re. A Kormos Alfréd szerkesztésé­ben megjelenő Pénzügyi C ompass 1905-ik évre szóló kiadása a napokban jelent meg a könyvpiacon. A Pénzügyi Compass rész­letesen ismerteti a magyarországi pénz- és biztosító intézeteket, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatokat, különféle részvény­társaságokat, szövetkezeteket és szakegyesületeket és a könyv használhatóságát csak emeli az az uj beosztás, melyet Kormos Alfréd az idén honosított meg először. A Pénzügyi Compass a Magyar Pénzügv kiadóhivatalánál (VII., Almássy-tér 2.) kapható. Ára 10 k. Vegyesek. Kitüntetett kúriai biró. A király Vaszilicvics Vazul kúriai bírónak és törvényes utódainak, nyugalmaztatása alkalmából, a birói pályán szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet adományozta, temesrekási előnévvel. A királyi kitüntetés ötven­egyéves odaadó és fáradhatatlan munkásság elismerése s ezért osztatlan megelégedéssel fogadja az ősz biró minden kartársa és tisztelője. Vasziltevics 1834. június 8-án, Tcmesvárott született. 1859-ben tette le a birói, két évvel utóbb az ügyvédi vizsgát, de már 1853 óta folytatja birói működését. 1859-től 1872-ig a ré^i pesti váltótörvényszéknél tevékenykedett, később már jegyz >i minő­ségben. A birói szervezetnek a közigazgatástól való különválasz­tása után a belvárosba került járásbirónak. 1874-ben • törvény­széki biró lett és majdnem egy évtizedig volt a budapesti keres­kedelmi és váltótörvényszék dísze. 1882-ben került a budapesti ítélőtáblához és 1893-ban neveztetett ki kúriai biróvá. Tehát 51 évi szolgálatából 32 évet töltött a birói székben s ebből két évtizednél többet a felsőbíróságnál. Mindenkor bizonyságát adta éles ítéletének, a rábízott ügyekben való elmélyedésnek és köz­tiszteletet vivott ki magának. Megjegyzendő még, hogy husz éven át a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak is tagja volt. A Magyar Jogászegylet folyó évi november 6-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor az ügyvédi kamara dísztermében ! Szemere-utca 10. sz.) tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés napirendje: í, Elnöki megnyitó az egylet huszonötéves fennállásának évfor­dulója alkalmából; 2. az igazgató választmány évi jelentése ; 3. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról; 4. három számvizsgáló választása a legköze­lebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 5. az évi költségvetés megállapítása ; 0. az igazgató-választ­mány tagjainak megválasztása; 7. esetleges indítványok. A német jogászság nevezetes évfordulót ünnepel. 1904. október 1-én mult huszonöt esztendeje annak, hogy a német pol­gári és bűnvádi perjog kódexei, a csődrendtartás, a birói szer­vezetről s az ügyvédi rendtartásról szóló törvény életbe lépett s az egész birodalom részére igazságot szolgáltató Reichsgericht fel­állíttatott. A birodalmi igazságügyi törvények meghozatala nem ment simán. A javaslatok második olvasása után jelentette ki a Bundesrat a Reichstagnak, hogy a birói szervezetről szóló javas­lat s a bűnvádi perrendtartás javaslata ellen jelentős kifogásai vannak. Ezek a kifogások különösen az esküdtszékeknek sajtó­ügyekben való bíráskodása, az ártatlanul letartóztatottak kár­talanítására vonatkozó intézkedések ellen irányultak s a felelős szerkesztő tanuskodási kényszerének kimondását s a hivatalnokok­nak a hivatali bűncselekményekre nézve a rendes bíróságok hatás­köre alól való kivonhatását célozták. A harmadik olvasásnál sike­rült a Bundesrat s Reichstag között compromissumot létrehozni. A birodalmi igazsági törvények fontossága abban rejlik, hogy a polgári és büntető alaki jogot az egész birodalomra nézve, leg­alább jórészben, egységessé tették. A polgári perjog a francia hatás alatt készült hannoveri javaslaton alapul. Nyilvánosság, szó­beliség, közvetlenség, bizonyítékok szabad mérlegelése a jellemző vonásai. A bűnvádi perrendtartás elvei közül kiemeljük az ügyész vádmonopoliumát, a felebbezés részbeni elejtését. A csódrend­tartás a csődöt a nem kereskedőkre is kiterjeszti s az egyes biró vezetésére bizza. A birói szervezetre vonatkozólag a Bundesratnak sikerült legtöbb követelését kivívnia. Sajtóügyekben esküdtszéki bíráskodás nem hozatott be, csak megmaradt azon országokban, hol eddig is megvolt. A német igazságszolgáltatás egységessé tétele terén nagy szerep jutott a Lipcsében felállított Reichs­gerichtnek. A Reichsgericht hatásköre nem terjed ki a polgári jog egész területére. A bajor és szász Landesrecht kérdései az illető államok Oberlandesgerichtjei elé utalvák. A Landesrecht szabályozta ügyek száma azonban 1900 január 1-je óta lényegesen megcsökkent, mert ezidőtől fogva csak bizonyos meghatározott ügyeket szabályozhat az országos jog. A Reichsgericht judikatu­rája a polgári jog terén általában elismeréssel találkozik, Erőscbb kritikával kellett megküzdeni a büntetőjogi Ítélkezés terén. Ugy a vitás dogmatikai kérdésekben (alkalmatlan eszközzel, alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet, elektromos áram lopása stb.), mint a politikai kihatású kérdésekben (a zsarolás fogalmának a munkás­egyesülésekre való kiterjesztése stb.) elfoglalt álláspontja számos támadásnak volt tárgya. A Reichsgerichtre vonatkozó kérdések közül legjobban a Reichsgericht túlterhelésének problémája fog­lalkoztatja a német jogász-köröket. A Reichsgerichtnek eredetileg 08 birája volt, számuk ugyan már 92-re emelkedett, de a nagy munka-teherrel igy is csak az ügyek lassú elintézése mellett tud­nak birkózni. A birodalmi igazságügyi törvényeken 1898-ig kevés változ­tatás történt. A polgári törvénykönyv életbeléptetése azonban erősen átalakította a polgári perrendtartást és a csődrendtartást. Kzekct a törvényeket újból kihirdették s a szakaszaik sorrendje is módosnlt. A birói szervezetről szóló törvényen az ipari bíró­ságok és a kereskedelmi bíróságok behozataláról szóló törvények változtattak. A bűnvádi perrendtartás anyagából az ujrafclvételre, s az ártatlanul vizsgálati fogságba helyezettek kártalanítására vonatkozó intézkedéseket szabályozták későbbi törvények. A jubi­leum idejében a birodalmi igazságügyi törvények reformja iránt erős mozgalom folyik minden oldalon. Különösen a polgári és bűnvádi perrendtartás reformja van előtérben. A polgári perrend­tartásban az eljárás gyorsítása, a járásbíróságok előtti eljárás egyszerűsítése, a végrehajtási eljárás ólcsóbbá és sociálisabbá tétele körül folyik a vita. A bűnvádi perrend intézményei közül az előkészítő eljárás és a perorvoslati rendszer reformját sürgetik hevesen. Az évfordulóhoz közel, október 4-én vette másodszor tárgyalás alá a bűnvádi per reformkérdéseit az e célra kiküldött bizottság s köztük először azokat a kérdéseket, melyek a birói szervezet reformját érintik. Vis major-e a sztrájk? A rotterdámi törvényszéknek e kér­désben hozott határozata annyiban bir érdekességgel, hogy külön­böztet a sztrájk neme szerint. A szóban forgó esetben a rotter­dámi bíróság a sztrájkra mint vis majorra történt hivatkozásnak nem adott helyt, mert a munkaadó engedhetett volna a munkások követelésének. Hogyha pedig a magasabb munkabér kockázatát nem akarta magára vállalni, ugy ezt szerződésileg ki kellett volna kötnie. Egyébiránt a sztrájk éppen nem ritka dolog és igy nem is minősíthető előre nem látható eseménynek. Ezt az Ítéletet a rotterdámi legfőbb törvényszék megsemmisítette és kimondotta, hogy — jóllehet a sztrájk nem tekinthető vis majornak — viszont azt sem lehet mondani, hogy sohasem voina az. A sztrájk vis major minősége annak természetétől és jelentőségétől függ. Ezért szabadságában áll felebbezőnek bebizonyítani, hogy a sztrájk, amelyre hivatkozik, általános jellegű volt, mert nem mondható, hogy való­ban általános jellegű sztrájk esetén a munkaadó módjában volna­hogy a munkásoknak engedjen, mert ily esetben a munka felvé, tele egyrészt a munkaadók csoportjának, másrészt a munkások csoportjának magatartásától függ. A lakhatási jogra a végrehajtás el nem rendelhető s az zár alá nem vehető. Az elsőbiróság végzésének nehesztelt az a része, mely sze­rint a végrehajtási alzálogjog a végrehajtást szenvedő javára beke­belezett lakási jogra, illetőleg annak hassonélvezetére bekebelez­tetni rendelteti, egyúttal a haszonélvezetnek végrehajtási zár alá vétele elrendeltetett, megváltoztattatik, a megkeresésnek e részben hely nem adatik s egyszersmind a neheztelt végzés alapján foga­natosított zár alá vétele hatályon kivül helyeztetik; mert a lakhatás személyes természetű és másra át nem ruházható szolgalmi jog lévén, arra a végrehajtás el nem rendelhető, illetőleg az elrendelt végrehajtás és zár alá vétel nem foganatosítható. (Kúria 5,074/904. sz.) Közjegyzőhelyettest keres Nagy Gyula munkácsi közjegyző azonnali belépésre. Szláv nyelv birása kivánatos. Ajánlatok közvetlenül hozzá intézendök. Kir. közjegyzői irodába ajánlkozik jelöltül, vagy ilyen állás üresedésének hiányában egyelőre akár Írnoki díjazásra is, szerény igényű, szorgalmas, ref. vallású, előkelő családból való, ezidöszerint más pályán elfoglalt, ügyvédi vizsgát tett, 28 éves, nőtlen fiatal ember. Ajánlatokat a Jog kiadóhivatala továbbit. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PAi^A.- RÉ8ZVÉ N, TÁJWAAÁO •"OMDÁ.'A nuOAPESTFN

Next

/
Oldalképek
Tartalom