A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 44. szám - Törvény a tisztességtelen verseny ellen Svájcban

314 A JOG hatalmában van. Mert az elnök minősít titkon és kedve szerint. . . Ks a magyar birák nagy része szegény ember, családos ember, haladni szeretne! . . . Talán fölösleges még rikítóbb példákat felhozni a titkos minősítés veszedelmes voltára. Csemégi Károlyt idézem ismét a ki azt mondja: «Régi igazság, nogy a kinek hatalmában van a bírói szerkezet, annak hatalmában, annak rendelkezése alatt áll maga a bíróság is. Végeredményében ez annyi, mint magának az igazságnak lefoglalása, mint ennek alávetése a mindenkori hatalom szeszélyeinek, hajlamainak és követeléseinek.)) (Id. m. 69. !•) Az elnöki rokonszenvet megnyerni tehát igen előnyös a bírónak. Az ügyes élelmes bíró törekszik is ezután minden erejéből . Sőt van olyan, aki ezen törekvést még az elnöki «hozzátartozókra» is kiterjeszti. Már t. i. a hivatalbéli Hozzátartozókra. Mert az elnöki ellenőrzésnek: szervei, hogy ne mondjam szimatoló csápjai, magyarul «spionjai» vannak. Jha, a cél szentesíti az eszközöket Az elnök ugyanis nem láthat mindenhova a saját szemeivel, küldi tehát az irodaigazgatót, a melléje osztott írnokot, sőt a szolgát is. Ezek aztán referálnak O nagyságának és ezen referádák igen sokszor titkos jelek alakjában jönnek bele a minősítési táblázatba !. . Megdöbbentő gyalázatosság az ilyen eljárás! De igy van! . Tisztelet ismét a kivételnek. Képzelhetni, milyen garázelálkodást visznek véghez az ilyen szimatoló csápok az igazság dicső mezején. Milyen alávaló hazugságokat gyártanak különösen a nem kedvelt egyénekről 1 S milyen pökhendi szemtelenséggel viseltetnek az igy quasi alájuk rendelt bírói karral szemben, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy egyes birák (valószínűleg a kegyeltek osztályából) még brúdert is isznak a t. irodaigazgató úrral! Mert tetszik tudni, — ez hasznos dolog az alkalmazkodáshoz! Tanúja voltam egyszer. Egy törvényszéki biró | jeles, szorgalmas ember) kifáradva a napi munka után, a hivatalos szobájában levő díványra dőlt kissé pihenni. Ekkor az irodaigazgató szokása szerint minden kopogtatás és köszönés nélkül hirtelen benyit a szobába, mire a biró felugrott és egész meglepetve monda: «Bocsánat, csak most először történt, hogy egy percre lepihentem.» Es mit gondolnak az urak, mit szólt az igazgató ur.- Semmit. Tehát kegyesen fogadta a mentséget. En meghökkenve néztem a birófa, ő mentegetőzve mondta : — Jha, barátom ez a besúgó! Es én családos ember vagyok ! Azt hiszem, ehhez nem kell commentar. tételeit a forrásoknak páratlan ismeretével bizonyította is; nincs abban a munkában sovinismus, mert ha ez volna, csak ugy illenék erre Labfirid megjegyzése. Mi minden sovinismus nélkül tudjuk, mikép nálunk az alkotmány régibb a királyságnál, a korlátolt monarchia alaptételei a XIII. század folyamán kidomborodnak, a XVI. század első felében be\ égzett egészet képeznek, — ugyanakkor, midőn egész Európa a hűbériségből az absolutismusba megy át. Most már ezt a folyamatot érdemes-e magyar embernek tudni, — vagy az isiandi (irápást vagy a jeruzsálemi királyság jogfejleményeit, az szerintem oly eldöntött tény, mely fölött ma már minden vita meddő. A mozgalom, melyet Timon föllépése a tanszéken, majd tankönyvével, majd mostani tanulmányával megindított, — hasonló sói ban ahhoz, melynek Í817-ben Savigny adta meg Németországban az első lökemet, — vagyis szembe állította az akkor dívó általános s terjengő jogtudományi áramlattal a nemzeti irányt. Nálunk is a nemzeti irány sok tekintetben nem tud érvényesülni, nálunk is e mozgalom megindítása oly kockáztatott müvelet volt, mint annak idején Savigny-é. De ha majd a nemzeti iránynak nemcsak hangoztatott fontosságát a valóságban is fölismerendik, ha jogászaink szelleme föl fog az internationalismus és cosmopolitismus békóiból szabadulni, ha a jog tanításnak nemzetibb rendszere valóság lesz, akkor, ha a franciák e téren Gnizot, Laboulaye és Esfkeinről, ha a németek Savigny mellett Bethmann-Hollweg, főleg pedig Eichlwrn-ról emlékeznek, ugyanez az elismerés fogja illetni nálunk az első kezdeményezőt Barialt, — ma d Tiviont, ki mindennek a gyakorlatban érvényt tudott szerezni. Timon tanulmánya, ezeket tudva, megérdemli, hogy a szakkörök azzal behatóan foglalkozzanak, — minél részletesebben megvitassák, hogy ennek iránya a vajúdásban levő uj tantervben minél inkább érvényesüljön. Igenis, a szegény családos ember félt a titkosan minősítő hatali 'in s] (ionjától ! És ez a szegény ember nem egyedül áll a bírói karban. (Folytatása követk.i Belföld. A harmadik országos elmeorvosi congressus. F. hó 22-én gyűlt össze az országos elmeorvosi congressus Budapesten. Bennünket jogászokat első sorban két előadás érdekel, melyet a jogászvilág két kitűnősége : Balogli Jenő dr. és Márkus Dezső tartott. Balogh Jenő dr. egyetemi tanár előadása nyitotta meg a referátumok sorát, amelyben ő az elmebetegség és elmegyengeség kérdését jogi szempontból elemezte. Reámutatott a büntetőtikvény, a magánjog, továbbá a bűnvádi és perjog egyes rendelkezéseire, amelyek a mai haladottabb felfogással többé nem egyeztethetők össze, de egyúttal rámutatott az orvoslás módjaira is. Rendkívüli fontosságú volt az a közlése, hogy az uj polgári törvénykönyv tervezetében számos, az orvosok által rég sürgetett reform a gondnokság alá helyezés tekintetében keresztül van vive. ( isztja az orvosoknak azt a felfogását is, hogy az akarat szabad elhatározásának képességére vonatkozólag, ne kelljen az orvosnak nyilatkoznia, hanem csak arról, hogy elmebeteg-e a terhelt egyén, vagy nem. Fltörlendó'nek tartja az elmebetegség és elmegyengeség közti megkülönböztetést, valamint hogy nem helyesli a korlátolt beszámithatóság fogalmát sem. A hozzászólások közül kiemeljük Niedermann Gyula dr. miniszteri tanácsosét, aki a javítóintézeteknek orvosi felügyelet alá való helyezését sürgette s a birák hiányos psychiatriai ismereteire és annak káros következményeire is rámutatott. Márkus Dezső dr. kir. ítélőtáblai biró az elmebetegek gondnokság alá helyezésének és a gondnokság megszüntetésének szükséges reformjairól referált. Tudtára hozta az értekezletnek a tervbe vett uj és megfelelőbb eljárás főbb módozatait; egyebek közt azt is, hogy a korlátoltan cselekvőképes egyének nem fognak gondnokság alá helyeztetni, hanem csak gondőrzőt rendelnek ki melléje, aki annak nagyobb horderejű cselekményénél közreműködik. Szükségesnek tartaná, hogy minden gondnokság vagy gondőrzés alá helyezés az illetőnek születési anyakönyvében feljegyeztessék, hogy az ilyenek csak orvosi egészségi bizonyítvány alapján nősülhessenek, hogy a házasság felbontását kérhesse az a házasfél, akinek házastársa több mint három éve gondnokság alatt áll. Mindkét előadás a congressus tagjai által nagy tetszéssel fogadtatott. Külföld. Törvény a tisztességtelen verseny ellen Svájcban. A zürichi államtanács törvényjavaslatot dolgozott ki a tisztességtelen versenyről, amely mindössze öt szakaszra rug s igy szól: 1. Tisztességtelen verseny kihágását követi el; a) aki azon szándékkal, hogy rendkívüli jutányos ajánlatnak látszatát keltve, az áru származására és beszerzésére, előállítási módjára, különösen sajátságaira és értékérc nézve, vaiamint a készlet mennyiségére, értékére, árszabására, a beszerzés módjára nézve vagy szerzett kitüntetésekre való hivatkozással tudatosan valótlant, vagy megtévesztésre alkalmas adatokat vagy hirdetéseket tesz közzé ; bj aki a versenyben jobb tudomása ellenére valakinek kereseti üzletéről, áruiról és ipari képességéről, az üzlettulajdonosról, vag\ üzletvezetőjéről valótlan állításokat mond vagy terjeszt, amelyek alkalmasak arra, hogy az üzlet forgalmának vagy hitelének ártsanak vagy hogy rendelőit elriassza ; c) aki áruit nem adja el a vevőnek a hirdetett árért, vagy vonakodik azt a vevőnek átengedni; dj aki versengésből, vagy azon szándékkal, hogy valamely üzlettulajdonosnak kárt okozzon, alkalmazottaival, munkásaival, vagy tanulóinasaival oly célból érintkezik, hogy valami módon, aká ajándékozás, akár ígéretek, akár rábeszélés, vagy álnok hallgatódzás utján üzleti vagy forgalmi titkokat kicsaljon; ej aki valamely üzlet alkalmazottait, munkásait vagy tanulóinasait megajándékozza, hogy versenytársaival szemben előnyre tegyen szert: fj aki az u. n. szelvényeljárással (hólapdamódszer), árukat ad el, vagy adat el. 2. A tisztességtelen verseny előmozdításában vétkes az is, aki mint valamely üzlet alkalmazottja, hívatlan személyeknek üzleti titkokat árul el. 3. A detail-eladásnál az árak csakis az országban érvényes törvényes valutában fejezhetők kl és csakis teljes törvényes, vonatkozó méretekre vonatkozhatnak. 4. Az elkövetett kihágások, bűncselekmények büntetése feljelentés utján hozható a hatóság tudomására. A feljelentést bárki is megteheti, aki a feljelentettel hasonló árut hoz forgalomba, vagy hasonló árucikkekkel foglalkozik, valamint oly egyéb jogi személyek és szövetkeztek is, akiknek a feljelentett cselekményeiből káruk szárma .tik. ő. A kihágások v-agy büntettek rendesen pénzbeli büntetéssel sújtatnak és 20,000 frankig terjedhető pénzbírság szabható