A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 42. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. (Folytatás.)

29(5 A JOG és annak eredményét, saját közvetlen tapasztalatai alapján, saját szemeivel nézné, a helyett, hogy azt a szövetkezeti köz­ponttól másodkézből kapva, idegen nézőpontokból, esetleg érde­kelt megvilágításban lássa. A cégbiróság valamely érdekelt fél indítványára is vizs­gálat alá veheti a szövetkezet ügykezelését ; ezen része a felülvizsgálati hatáskör szervezetének nem egész világos a ter­vezetben. Nevezetesen a tervezet 713. §-a igy szól: a cégbi­róság joga és kötelessége a kerületéhez tartozó szövetkezetek működését folytonos figyelemmel kisérni, a hozzá beterjesztett iratokat megvizsgálni, az előforduló panaszokat megvizsgálni, azok alapján vizsgálatot inditani, s ennek eredményéhez képest a közgyűlést összehivni, arra képviselőt küldeni s annak meg­tartásáig az igazgatóságot és felügyelő bizottságot felfüggesz­teni ! ! Amint látjuk, a tervezet szerint a cégbiróság köteles­sége «az előforduló panaszokat meghallgatni!)) Nem tudjuk határozottan, az indokolásban sem találunk támpontot semmi­féle irányban sem, kit akar tulajdonképen a tervezet panasz­joggal felruházni, vájjon egy actio publicá-t akar e statuálni, mint pl. a K. T. 217. §-a, avagy csak a szövetkezeti tagok­nak adja-e meg a panasz jogát, avagy pláne csak a szövet­kezeti tagok bizonyos számának. A 71. szerkezetéből azt véljük kiolvasni, hogy a tervezet szerzője egy actio publica-ra gondol; ezt mi, mint a szövetkezetek ellenőrzésének nagyon hatályos és radicális eszközét szívesen látnók, de szükségesnek tartanok mégis az alaptalan panaszok ellen a szövetkezeteket és bíróságokat egyaránt azon cautelá-val megvédelmezni, hogy az alaptalan panasz folytán megejtett eljárás és vizsgálat költ­ségeiben panaszos elmarasztaltassák és hogy a panaszos bizo­nyos mérsékelt vizsgálati költség előlegezésére köteleztessék. A 72. §. viszont arra látszik mutatni, hogy a vizsgálat csak a tagok egy tizedrészének kérelmére rendelhető el. Az utóbbi megszorító magyarázatot az látszik támogatni, hogy a 72. mely kifejezetten a tagok kérelmére elrendelt vizsgálatról intéz­kedik, a 71. t?-ban emiitett panaszszal szemben megszorításokat sőt kisebb hatáskört állapit meg. Nevezetesen a 71. a panaszra semmi alakszerűséget elő nem ír, a 72. tj. szerint írás­beli előterjesztés szükséges; a 71. a vizsgálat eredményé­hez képest felhatalmazza a bíróságot, hogy közgyűlést hívjon egybe, arra képviselőt küldjön s annak megtartásáig az igaz­gatóságot és felügyelő bizottságot felfüggessze ; a 72. §. sze­rint csak a vizsgálat eredményét közlik a felügyelő bizottsággal és a bírósággal és ez határozathozatal végett a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő. Nem tudjuk elképzelni azon visszás­ságot, hogy a tervezet a szövetkezeti tag ellenőrzési jogát meg akarná szorítani a nem tagokkal szemben, akiknek még érdekeltséget sem kell kimutatniok, ha a 71. csakugyan egy actio publica; pedig ez a ferde állapot valósulna meg ha a tervezet 71. és 72. §-ai törvényerőre emelkednének. Részünk­ről, a már emiitett cautelákkal, az actio publica hívei vagyunk ; a tervezet homályát pedig akként oszlatnék el, hogy a 71. és 72. §-okat egybevonva, az utóbbiból a jelzett megszorításokat nyomban szándékunkban állott a többi társainkat is arra felhívni, hogy tagadjuk meg mindannyian a nekünk nyújtott táplálék elfoga­dását. Másnap Klctotsnikof Sokolofot föltett szándékáról értesí­tette, — ez azonban nyugodtan ezt válaszolá: «Jól van, akkor erőszakkal leszel táplálva». És tényleg, — midőn Sokolof látta, hogy Klctotsnikof nem nyúlt az ételéhez, meghagyta a börtönőröknek, hogy őt az evésre kényszerítsék, ha ezt rögtön ömaga nem cse­lekszi. Klctotsnikof lenyelt erre néhány kanálnyi ételt; de midőn az őrök távoztak, újból abbahagyta az evést. Ez tartott igy 3 napig. Negyednapon Orjcvszky — a belügyministerium osztályfőnöke -jelent meg és a parancsnok kíséretében látogatást tett a zárkákban. Távozása után Klctotsnikof nyomban kapott tejet és fehér kenyeret. És nemsokára mindnyájunkra nézve változott az étrend, és aránylag kielégítővé vált. Sőt mi több, az orvos is rendelhetett tej és fehér kenyér pótadagokat. Orjevszky nagyon jól megértette azt, hogy a dolgok megoldásuk felé közelednek és el kellett kerülnie azt a bot­rányt, hogy mind a fogoly egy év és néhány hó alatt a halál martalékává essék. Hiba volna azért más okát keresni a bá­násmód megváltozásának. Ami a Sándor-erődben történt, az teljes pontossággal Schlüsselburgban is ismétlődött. Kezdetben oly elbánásban részesültünk, mely nékünk a skorbutot jutta­tott, — és csak akkor gondoskodtak változásokról, mikor a halál már sorainkból tulsok áldozatot szedett. De akkor már késő volt; a gyengébbek szervezete már meg volt törve és azok többé nem voltak képesek egészségüket visszanyerni!. .. Körülbelül 10 nappal Orjevszky látogatása után Klctots­nikof meghalt. Azért mondom körülbelül, mert nehéz volt kiküszöbölnők. Szerkezeti hibának tartjuk a 71. és 72. S-okban azt is, hogy azoknak szoros értelmezése esetén a cégbiróság, ha hivatalból gyakorolja felülvizsgálati jogát, bárminő visszaélést találna is, nincs feljogosítva a közgyűlést egybehívni, arra kép­viselőt küldeni, vagy az igazgatóságot és felügyelőbizottságot felfüggeszteni; holott a panasz folytán megejtett vizsgálat alap­ján mindehhez joga van. Azt hisszük, hogy a tervezet nem szándékolta a bíróság felülvizsgálati hatáskörének ezen megszo­rítását s csakis a helytelen szövegezés adhat alkalmat ilyen félreértésre. A bíróságnak, felülvizsgálati hatáskörében hozott határo­zatai ellen, egyfokú felfolyamodásnak van helye. A szövetke­zetek felett a felülvizsgálati hatáskört az elsőfolyamodásu tör­vényszékek székhelyén ezen bíróság, minden más helyen a szövetkezet székhelyének illetékes járásbírósága fogja gyako­rolni. A járásbíróságoknak a cégbírósági hatáskörrel való felru­házását helyesnek tartjuk, de csak akkor, ha az összes cég­ügyek elintézése a járásbíróságok hatáskörébe utaltatnék. Ugy a hogy a tervezet contemplálja, a véletlen szeszélyétől függően, hol törvényszékre, hol járásbíróságra bizni e hatáskört, helyes nem lehet s csak zavarokra vezethet. (Folytatása következik) Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta ADMET0 GÉZA dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. Y (Folytatás.*^ Ha az ügyvédség eddig a szabadelvüség- és a demokra­tismusért folytatott küzdelmében ugyanannyi gyűlöletet szerzett is magának, mint amennyi dicsőséget, az 1848-iki eseménye­ket követő absolutismus mérte reá a halálos csapást. A cent­rálizáló absolut hatalom osztrák hivatalnokokkal és az absolu­tismus bérenceivel árasztotta el az országot és miután az ügyvéd­séget a legveszedelmesebb elemnek tekintette, annak megrend­szabályozásáról nemcsak az 18Ö2. július 24-iki császári pátens­sel kiadott, előbb már ismertetett ügyvédi rendtartásban gon­doskodott, melynél fogva az ügyvéd a bíróságoknak és ható­ságoknak teljesen alá volt rendelve, — hanem a perrendtartással, a különböző Reichs- és Landesgesetz-Verordnung-okkal, a Polizei-, Obergericht- és Staatsanwaltsverordnung-okkal az ügy­védség iránti bizalmatlanság magvát hintette el. Ügyvéd köz­hivatalra nem alkalmaztatott és a birói pálya előle légmen­tesen el volt zárva. Az ekként megrendszabályozott, hitelétől és a bizalomtól megfosztott ügyvédség természetesen nem lehe­tett az egyéni védelemnek és az egyén jogai s érdekei érvé­nyesítésének hathatós tényezője. Hozzájárult ehhez még a különféle törvények és rendeletek zavartsága és határozatlan­sága, mint minden gyors átmenetnek elmaradhatatlan követ­kezménye és az ebből folyó igazságszolgáltatási misériák, mely­*) Előző közleménv a 4:1-dik számban. halála napját pontosan megállapítani. Sokolof na k, — csak előtte ismert okokból — az volt a szokása, hogy ebéd idején az ajtókat csörtetve belépett, még azon zárkák ajtaját is be­csapva, melyekből a ben lakó fogoly, elhunyta után már el volt szállítva. Ezt 2—3 napnál tovább is igy cselekedte. Két héttel később Isajef került Klctotsnikof zárkájába. Hireket hozott a másik folyosón elhelyezett barátainkról. Ott is rosszul álltak a dolgok. Langans már nem is tudott ko­pogni és pár nappal Isajef beköltözése után meghalt. Mikhai­lof 'Sándor és Polivatiof zárkáival nem érintkezhettünk. De sétáink közben gyakran hallottuk az onnan kijövő orvos hangját! . . . És az ebéd idején szokásos ajtócsattanások száma nap­ról napra kevesbedett. Egyik a másik után : Mikhailof Sán­dor, Kolodkcvits, Baranikof Tcterka — mind elhunytak . . . 1883. telén a Troubetzkoi bástya átküldte Zlatopolski Savéit és Bogdánovics-ot. Az első Langans zárkájába került, és érkezése uj életre serkentette folyosónkat. Közvetlenül peré­nek letárgyalása után került ide és igy sok dolgot mesélhe­tett. Általa értesültünk a mienket követő perekről és azokról is, melyek még folyamatban voltak. Értesített Figner Vera, Korba Anna, Wolkenstein Ludmilla és sok más elvtársunk letar­tóztatásáról. Két héten át Zlatopolski 2 óra hosszáig kopogott a szomszédja falára, ki viszont a hireket tovább adta. Igy tud­tuk meg, hogy Schlüsselburgban egy uj börtön építkezése be fejeződött, ahová nemsokára mindannyian át leszünk helyezve. Jurkovskaja asszony engedély mellett láthatta a fiát és közölhette vele, hogy Schlüsselburgban sokkal jobb sors vár reánk ; ott meg lesz engedve a párosávál való séta is és könyv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom