A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 42. szám - Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. (Folytatás.)

29(5 A JOG és annak eredményét, saját közvetlen tapasztalatai alapján, saját szemeivel nézné, a helyett, hogy azt a szövetkezeti központtól másodkézből kapva, idegen nézőpontokból, esetleg érdekelt megvilágításban lássa. A cégbiróság valamely érdekelt fél indítványára is vizsgálat alá veheti a szövetkezet ügykezelését ; ezen része a felülvizsgálati hatáskör szervezetének nem egész világos a tervezetben. Nevezetesen a tervezet 713. §-a igy szól: a cégbiróság joga és kötelessége a kerületéhez tartozó szövetkezetek működését folytonos figyelemmel kisérni, a hozzá beterjesztett iratokat megvizsgálni, az előforduló panaszokat megvizsgálni, azok alapján vizsgálatot inditani, s ennek eredményéhez képest a közgyűlést összehivni, arra képviselőt küldeni s annak megtartásáig az igazgatóságot és felügyelő bizottságot felfüggeszteni ! ! Amint látjuk, a tervezet szerint a cégbiróság kötelessége «az előforduló panaszokat meghallgatni!)) Nem tudjuk határozottan, az indokolásban sem találunk támpontot semmiféle irányban sem, kit akar tulajdonképen a tervezet panaszjoggal felruházni, vájjon egy actio publicá-t akar e statuálni, mint pl. a K. T. 217. §-a, avagy csak a szövetkezeti tagoknak adja-e meg a panasz jogát, avagy pláne csak a szövetkezeti tagok bizonyos számának. A 71. szerkezetéből azt véljük kiolvasni, hogy a tervezet szerzője egy actio publica-ra gondol; ezt mi, mint a szövetkezetek ellenőrzésének nagyon hatályos és radicális eszközét szívesen látnók, de szükségesnek tartanok mégis az alaptalan panaszok ellen a szövetkezeteket és bíróságokat egyaránt azon cautelá-val megvédelmezni, hogy az alaptalan panasz folytán megejtett eljárás és vizsgálat költségeiben panaszos elmarasztaltassák és hogy a panaszos bizonyos mérsékelt vizsgálati költség előlegezésére köteleztessék. A 72. §. viszont arra látszik mutatni, hogy a vizsgálat csak a tagok egy tizedrészének kérelmére rendelhető el. Az utóbbi megszorító magyarázatot az látszik támogatni, hogy a 72. mely kifejezetten a tagok kérelmére elrendelt vizsgálatról intézkedik, a 71. t?-ban emiitett panaszszal szemben megszorításokat sőt kisebb hatáskört állapit meg. Nevezetesen a 71. a panaszra semmi alakszerűséget elő nem ír, a 72. tj. szerint írásbeli előterjesztés szükséges; a 71. a vizsgálat eredményéhez képest felhatalmazza a bíróságot, hogy közgyűlést hívjon egybe, arra képviselőt küldjön s annak megtartásáig az igazgatóságot és felügyelő bizottságot felfüggessze ; a 72. §. szerint csak a vizsgálat eredményét közlik a felügyelő bizottsággal és a bírósággal és ez határozathozatal végett a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő. Nem tudjuk elképzelni azon visszásságot, hogy a tervezet a szövetkezeti tag ellenőrzési jogát meg akarná szorítani a nem tagokkal szemben, akiknek még érdekeltséget sem kell kimutatniok, ha a 71. csakugyan egy actio publica; pedig ez a ferde állapot valósulna meg ha a tervezet 71. és 72. §-ai törvényerőre emelkednének. Részünkről, a már emiitett cautelákkal, az actio publica hívei vagyunk ; a tervezet homályát pedig akként oszlatnék el, hogy a 71. és 72. §-okat egybevonva, az utóbbiból a jelzett megszorításokat nyomban szándékunkban állott a többi társainkat is arra felhívni, hogy tagadjuk meg mindannyian a nekünk nyújtott táplálék elfogadását. Másnap Klctotsnikof Sokolofot föltett szándékáról értesítette, — ez azonban nyugodtan ezt válaszolá: «Jól van, akkor erőszakkal leszel táplálva». És tényleg, — midőn Sokolof látta, hogy Klctotsnikof nem nyúlt az ételéhez, meghagyta a börtönőröknek, hogy őt az evésre kényszerítsék, ha ezt rögtön ömaga nem cselekszi. Klctotsnikof lenyelt erre néhány kanálnyi ételt; de midőn az őrök távoztak, újból abbahagyta az evést. Ez tartott igy 3 napig. Negyednapon Orjcvszky — a belügyministerium osztályfőnöke -jelent meg és a parancsnok kíséretében látogatást tett a zárkákban. Távozása után Klctotsnikof nyomban kapott tejet és fehér kenyeret. És nemsokára mindnyájunkra nézve változott az étrend, és aránylag kielégítővé vált. Sőt mi több, az orvos is rendelhetett tej és fehér kenyér pótadagokat. Orjevszky nagyon jól megértette azt, hogy a dolgok megoldásuk felé közelednek és el kellett kerülnie azt a botrányt, hogy mind a fogoly egy év és néhány hó alatt a halál martalékává essék. Hiba volna azért más okát keresni a bánásmód megváltozásának. Ami a Sándor-erődben történt, az teljes pontossággal Schlüsselburgban is ismétlődött. Kezdetben oly elbánásban részesültünk, mely nékünk a skorbutot juttatott, — és csak akkor gondoskodtak változásokról, mikor a halál már sorainkból tulsok áldozatot szedett. De akkor már késő volt; a gyengébbek szervezete már meg volt törve és azok többé nem voltak képesek egészségüket visszanyerni!. .. Körülbelül 10 nappal Orjevszky látogatása után Klctotsnikof meghalt. Azért mondom körülbelül, mert nehéz volt kiküszöbölnők. Szerkezeti hibának tartjuk a 71. és 72. S-okban azt is, hogy azoknak szoros értelmezése esetén a cégbiróság, ha hivatalból gyakorolja felülvizsgálati jogát, bárminő visszaélést találna is, nincs feljogosítva a közgyűlést egybehívni, arra képviselőt küldeni, vagy az igazgatóságot és felügyelőbizottságot felfüggeszteni; holott a panasz folytán megejtett vizsgálat alapján mindehhez joga van. Azt hisszük, hogy a tervezet nem szándékolta a bíróság felülvizsgálati hatáskörének ezen megszorítását s csakis a helytelen szövegezés adhat alkalmat ilyen félreértésre. A bíróságnak, felülvizsgálati hatáskörében hozott határozatai ellen, egyfokú felfolyamodásnak van helye. A szövetkezetek felett a felülvizsgálati hatáskört az elsőfolyamodásu törvényszékek székhelyén ezen bíróság, minden más helyen a szövetkezet székhelyének illetékes járásbírósága fogja gyakorolni. A járásbíróságoknak a cégbírósági hatáskörrel való felruházását helyesnek tartjuk, de csak akkor, ha az összes cégügyek elintézése a járásbíróságok hatáskörébe utaltatnék. Ugy a hogy a tervezet contemplálja, a véletlen szeszélyétől függően, hol törvényszékre, hol járásbíróságra bizni e hatáskört, helyes nem lehet s csak zavarokra vezethet. (Folytatása következik) Széljegyzetek a modern ügyvédséghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta ADMET0 GÉZA dr., budapesti ügyvéd, volt jogtanár. Y (Folytatás.*^ Ha az ügyvédség eddig a szabadelvüség- és a demokratismusért folytatott küzdelmében ugyanannyi gyűlöletet szerzett is magának, mint amennyi dicsőséget, az 1848-iki eseményeket követő absolutismus mérte reá a halálos csapást. A centrálizáló absolut hatalom osztrák hivatalnokokkal és az absolutismus bérenceivel árasztotta el az országot és miután az ügyvédséget a legveszedelmesebb elemnek tekintette, annak megrendszabályozásáról nemcsak az 18Ö2. július 24-iki császári pátenssel kiadott, előbb már ismertetett ügyvédi rendtartásban gondoskodott, melynél fogva az ügyvéd a bíróságoknak és hatóságoknak teljesen alá volt rendelve, — hanem a perrendtartással, a különböző Reichs- és Landesgesetz-Verordnung-okkal, a Polizei-, Obergericht- és Staatsanwaltsverordnung-okkal az ügyvédség iránti bizalmatlanság magvát hintette el. Ügyvéd közhivatalra nem alkalmaztatott és a birói pálya előle légmentesen el volt zárva. Az ekként megrendszabályozott, hitelétől és a bizalomtól megfosztott ügyvédség természetesen nem lehetett az egyéni védelemnek és az egyén jogai s érdekei érvényesítésének hathatós tényezője. Hozzájárult ehhez még a különféle törvények és rendeletek zavartsága és határozatlansága, mint minden gyors átmenetnek elmaradhatatlan következménye és az ebből folyó igazságszolgáltatási misériák, mely*) Előző közleménv a 4:1-dik számban. halála napját pontosan megállapítani. Sokolof na k, — csak előtte ismert okokból — az volt a szokása, hogy ebéd idején az ajtókat csörtetve belépett, még azon zárkák ajtaját is becsapva, melyekből a ben lakó fogoly, elhunyta után már el volt szállítva. Ezt 2—3 napnál tovább is igy cselekedte. Két héttel később Isajef került Klctotsnikof zárkájába. Hireket hozott a másik folyosón elhelyezett barátainkról. Ott is rosszul álltak a dolgok. Langans már nem is tudott kopogni és pár nappal Isajef beköltözése után meghalt. Mikhailof 'Sándor és Polivatiof zárkáival nem érintkezhettünk. De sétáink közben gyakran hallottuk az onnan kijövő orvos hangját! . . . És az ebéd idején szokásos ajtócsattanások száma napról napra kevesbedett. Egyik a másik után : Mikhailof Sándor, Kolodkcvits, Baranikof Tcterka — mind elhunytak . . . 1883. telén a Troubetzkoi bástya átküldte Zlatopolski Savéit és Bogdánovics-ot. Az első Langans zárkájába került, és érkezése uj életre serkentette folyosónkat. Közvetlenül perének letárgyalása után került ide és igy sok dolgot mesélhetett. Általa értesültünk a mienket követő perekről és azokról is, melyek még folyamatban voltak. Értesített Figner Vera, Korba Anna, Wolkenstein Ludmilla és sok más elvtársunk letartóztatásáról. Két héten át Zlatopolski 2 óra hosszáig kopogott a szomszédja falára, ki viszont a hireket tovább adta. Igy tudtuk meg, hogy Schlüsselburgban egy uj börtön építkezése be fejeződött, ahová nemsokára mindannyian át leszünk helyezve. Jurkovskaja asszony engedély mellett láthatta a fiát és közölhette vele, hogy Schlüsselburgban sokkal jobb sors vár reánk ; ott meg lesz engedve a párosávál való séta is és könyv-