A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 41. szám - Viszontkereset a házassági perekben - Az orosz politikai börtönök

A JOÜ 287 denesetre határozottnak kell lennie, mert pl. feltételes viszont­kereset önálló elbírálásra nem alkalmas.8) Hogy a megtámadás viszontkeresettél történhetik, a H. T. 68. §-a kifejezetten mondja. A felbontásra irányuló viszontkeresetnél sajátságosan ala­kul a helyzet, ha ez a H. T. 77. §-ára van alapítva. Ugyanis I a kir. Kúria, jóllehet korábban megengedni látszott, hogy alperes a házassági életközösség visszaállítását elrendelő végzés kibocsátását a per folyamán joghatállyal kérje és nemteljesités esetén a szándékos és jogos ok nélküli elhagyás okából viszont­keresettél éljen,9) ujabban már többször kimondotta, hogy a bontási per folyama alatt a 77. $-ban körülirt eljárás felperes­sel szemben nem alkalmazható mindaddig, amíg a per jogerős eldöntést nem nyer, tehát ezt megelőzően a bontást szorgal­mazó felperes a házassági életközösség visszaállítására a meg­felelő jogkövetkezmények terhe alatt sikerrel nem kötelezhető és illetően, amennyiben arra tényleg köteleztetnék, az erre vonatkozó birói felhívásnak nem tulajdonitható az a joghatály, amelynél fogva alperes a bontást felperes hibájából szorgal­mazhatná. Ezen álláspont indoka az, hogy a kereset jogerős eldöntése előtt vitás az a kérdés, hogy vájjon felperes a házas­sági életközösség visszaállítását jogos okból megtámadhatja-e vagy sem, tehát felperest az a mulasztás nem terhelheti, hogy az arra kötelező felhívásnak igazolatlanul nem tett eleget; sőt a per folyama alatt az ágytól és asztaltól való különélés a H. T. 98. >j-a értelmében- bármelyik fél kérelmére el lévén rendelendő, az a képtelenség állhatna elő, hogy felperes kérel­mére a különélés, alperes kérelmére pedig az együttélés ren­deltetnék el.10) Ezek szerint tehát a perrel fellepett felperes ellen a ha vassági életközösség visszaállítását elrendelő végsés kibo­csájtásánctk és nem teljesítése folytán vi szontker esetnek helye nincsen és nem szenved kétséget, hogy ez akkor is áll, ha maga a kereset a H. T. 77. §-ára van alapítva, mert a fel­peres keresetének elbírálása előtt ugyanaz a bíróság, amely alperest kötelezte a házassági életközösségnek visszaállítására, felperes ellen ugyanilyen irányú felhívást ki nem bocsájthat, hogy továbbá, jóllehet az eset ritkán fordulhat elő, ugyanez mondható nemcsak a 77. §. a), hanem b) pontjára alapított viszontkeresetre is. Ki keil emelni azonban, hogy ha a kereset beadása előtt alperes kérelmére a végzés ki volt bocsájtva, >'i Kúria 1902. nov. 2S. 7,571. iM árkus i. m. 19,765. j Knorr i. m. u. o. 9' Kúria 1896. szept. 22. 4,123. (Márkus i. m. VII. 12,653.) a 77. !;. a' pontjára alapított viszontkeresetnek azért nem adott helyet, mert alperes az idézett §-ban előirt eljárásnak eleget nem tett és mert az ideiglenes elválasztást kimondó Ítélet a 77. §-ban emiitett birói felhí­vást nem pótolja. '•) Kúria 1900. jan. 16. 6,889. 1901. jan. 11. 6,317/1900. 1901. jan. 16. 5486 1900. 1901. márc. 6. 7,575. 1 01. máj. 22. 1,634. 1902. jun. 4 3,468. 1902. jul. 2. 4,348. (Márkus i. m. XII. 18,435., 18,441., 18,444.. 18,450. XIII. 19,747., 19,752.] Raffay: H. j. 241 242. 1. Virág Gyula: A házasság felbontásának joga Magyarországon. (Bpest, Athenaeum 1904.1 45. L I leumlámpa. Az asztal előtt egy tölgyfaszék, jobbra egy faágy, matráccal, vánkossal, takaróval és egy nagyon kopott, fehér gyapotból szőtt ágyteritővel. Jobbra az ajtótól állott egy kis mosdó fehérre mázolt vasból és balra egy átlyukasztott szék, — az a bizonyos ürülék-csöbör. Aki Pétervárott valamikor látta a « Tarakanof hercegnő az árvíz idején» cimü képet, annak lesz egy hozzávető­leges fogalma a Sándor-erődről. E képen a hercegnő egész testével felemelkedik ágyából; a fészkükből kiöntözött és a zárkába a beözönlő és már az ágy magasságáig emelkedő árviz által erővel sodort patkányok ijedten húzódnak a hercegnő ruhájához. (Tudvalevőleg ezen orosz trónkövetelő nő grófi ba­rátja Orloff árulása folytán Olaszországból hazájába tért vissza és ÍJ, Katalin cárnő által a Sándor-erődbe bebörtönöztetve, ahol az árviz alkalmával a vízbe fuladt, — mert börtönőrei állí­tólag teljesen megfeledkeztek róla és idejekorán való meg­mentéséről Qí) Már késő este volt és le akartam feküdni. Eelemeltem tehát az ágyteritőt és takarót és megdermedve álltam meg a szemem elé táruló látvány előtt. A matrác kézzelfogható krónikája volt az emberi szenvedéseknek. Egyetlen egy helye sem volt érintet­len. A szövet — tarkítva minden csak lehetséges színű szenny­foJttól — száraz és ráncos volt, egy régi pergament módjára. Valóban e falak sok haldoklót láthattak, akit gyengesége sok napon, vagy héten át megakadályozta a felkelésben. * Másnap reggel pont 7-kor hozták a theát; ugyanakkor belépett Sokolof és ismétlé a fal kopogtatásának tilalmát. A nap fényénél észrevettem, hogy a falak egy arschjn nincs akadálya a viszontkeresetnek, valamint helyet foglal ez a megelőző eljárással együtt, ha felperes keresetétől elállott.11; Az eljárásban változást idéz elő az, hogy a H. T. 77. t;-ára alapított keresettel szemben valamely más bontó ok alap­ján van viszonkereset emelve12.) Ugyanis a birói gyakorlat sze­i rint a 77. § on alapuló bontóperben házasságvédő kirendelésé­nek niucsen helye ; a 77. §. b) pontja esetében a békéltetést általában nem rendelik el a bíróságok, az a] pont esetében pedig nem egyöntetű a gyakorlat, amennyiben némely bíróság megtarja a békéltetést, másik nem, anélkül, hogy a felsőbíró­ságok annak meg nem történte miatt az eljárást megsemmisí­tenék13. Itt megjegyzendő, hogy a polgári perrendtartás javas­lata a házasságvédői intézményt teljesen elejti, azonban a birói békéltetést, ha az előzetesen megkísérelve (649. §.) nem volt, vagy a sikertelen békéltető kísérlet óta több mint harminc nap telt el, minden házassági bontóperre kötelezőleg szabja elő és csak akkor jelenti ki mellőzhetőnek, ha az ellenfél külföl­dön tartózkodik vagy ha a békéltetés különben tetemes nehéz­ségbe ütközik (658. §.) Ha azonban viszontkereset van támasztva, akkor tekintettel arra, hogy a házasság esetleg ennek alapján, felperes keresetének elutasítása mellett lesz felbontva, a birói békéltetés és a házaszágvédö kirendelése minden esetre szük­séges és az eljárás folytatása előtt ezek iránt az intézkedések megteendők. A polgári perrendtartás javaslata 671. §-ának ut. bek. szerint viszontkereset indítása esetében előzetes békélte­tésnek nincs helye ; jóllehet tulajdonképeni «előzetes» békélte­tés az, amelyről a 649. §. szól, itt a 658. §. szerinti békéite­tetést kell érteni, mert a per már meg van indítva ; különben a 658. 2. bek.-ben a kereset beadása utáni békéltetés is előze­tesnek van nevezve. Ennek a mellőzésnek van is értelme, mert a békéltetés a keresetlevél elintézése nélkül mindig el lévén rendelendő, annak a viszontkereset indítása idején már meg kellett történnie, tehát ismételni nem szükséges. A viszontkeresetben ágytól és asztaltól való elválás is kérhető és az ez iránti kérelem a H. T. 104. §-ának 2. bek. alapján felbontásra irányulóra változtatható át mindaddig, amig az elsőfokú bíróság a perben nem ítélt; ugyanez áll meg­fordítva is, noha a törvény nem mondja ki.14) II. Említve volt, hogy a viszontkereset vagyonjogi igényekre is irányulhat. Ezek különfélék lehetnek : tartásra, ") Raffay: H. j. 242. 1. Virág i. m. 27. 1. la) Ha a 77. § aj pontján alapuló eljárás folyamán és annak jog­erős befejezése előtt a másik házastárs külön keresetet indit, ez viszont­keresetnek tekintendő. Kúria 1902. okt. 22. 5,377. (Márkus i. m. XIII. 19,741.) 13j Már a H. T. 99. §-ából kitünőleg a kibékülésre irányuló ágy­tól és asztaltól való különélés hivatalból nem rendelhető cl, ami az indokolás szerint (219. 1.) a hűtlen elhagyásnak mint bontó oknak ter­mészetében találja magyarázatát. A békéltetésre nézve 1. Sztejilo i. m. 43 p. Raffay H. p. 58. 1. A házasságvédő kirendelésének mellő­zését a 77. §-on alapuló perekben a Kúria 1897. szept. 7. 3.2V8. és szept. 9. 1,751. kimondotta. (Márkus i. m. IX. 15,066.) Tóth i. m. 160 1. Sz tehlo i. m. 61. p. 1. j. Raffay H. j. 283. 1. magasságban penészszel és helyenkint mohával vannak fedve: Fehérre mázolt vasból készült szellőztető készülék látható volt ugyan a felső ablaktáblán, — ez azonban nem volt működés­ben. A nedvesség következtében, valamint az egész éjen át égett petróleum és a szellőztetés hiánya folytán a levegő ért­hetőleg nagyon romlott volt. Ezenfelül hideg is volt a zárká­ban. Az ablakhoz közeledve, észrevettem egy átlátszó, gom­bostű nagyságú pontot. Arcomat az üveghez lapítva, e ponton keresztül láthattam egy sétáló őrt, aki ablakom előtt 100 lépését megtette. Tiz arschin-nal távolabb állott a börtönőrök kaszárnyája. Több tárgy nem volt látható. Az ablak párkányán egy kis Krisztus-kép csüngött ezen felirattal: «Jertek hozzám, akik fáradtak vagytok és én meg­adom nektek a nyugalmat!» A falak sárga lapján fehér foltok mutatkoztak, — azon feljegyzések nyomai melyeket szeren­csétlen zárka-elődeim ott hátrahagytak. A halálos csendet csupán az őrszem sarkantyújának zöreje szakította félbe, valahányszor az végigjárt a folyóson. Időről-időre felemelték az ajtóba vágott kis" nyílás (júdás) fedőjét, mely a foglyok megfigyelésére szolgál. Ezen megfigyelő nyilás egy 5 frank értékű pénzdarab nagyságú volt; embernyi magasságban volt elhelyezve és kívülről egy fafödél által elzárva. Az őrség al­tisztéinek feladata volt ezen judáson át a foglyokat éjjel-nap­pal megfigyelni. Ez a felügyelet természetesen a legnagyobb mértékben izgatja a foglyot, kinek idegzete az eljárás rém-rendszere foly­tán amúgy is fel van dúlva. Alig hogy pillanatra megfeledkezel mindarról, ami téged környékez, — nyomban közeledik a felügyelő zajtalanul és Vád

Next

/
Oldalképek
Tartalom