A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 39. szám - A német jogászgyülés

156 A JOG kiszabott egy évi börtönbüntetést azonban tul szigorúnak találván, azt vádlott bűnösségéhez mérten leszállította. A m. kir. Kúria (1904. aug. 30-án 7,347/904. B. sz. a.) végzett: A semmiségi panasznak ama része, mely a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjára alapíttatott, visszautasittatik; a 385. §. 1. b) pontja alapján emelt része pedig elutasittatik. Indokok : A kir. ítélőtábla ítéletének kihirdetése alkalmával az ellen a vádlott a B. P. 385. §. 1. a) és b) pontjai alapján jelentett semmiségi panaszt azért, mert nem bűnös és mert a hordónak a cigányoktól a megállapított körülmények között történt megszerzése tévesen minősíttetett orgazdaság vétségének. Minthogy azonban a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja azt a semmiségi okot tartalmazza, hogy a bíróság a büntető törvény megfelelő részét nem alkalmazta, vagy tévesen alkalmazta abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett valamely büntetendő cselekmény tényálladékát megállapitja-e r a bűnösség megállapítására vonatkozó nyilatkozat pedig a törvényben tüzetesen felsorolt semmiségi okok egyike alá sem vonható s inkább a bizonyítás kérdésére vonatkozik, mely pedig anyagi semmiségi ok cimén semmiségi panasz tárgyává nem tehető: ezeknél fogva a semmiségi panaszt amennyiben az a B. P. 385. Jvának 1. a) pontjára alapíttatott, a B. P. 430. és 390. §-okra való tekintettel, mint a semmiségi ok világos megjelölése nélkül használtat, a 434. §. 3. bekezdése szerint visszautasítani kellett. A semmisségi panasznak a B. P. 385. 1(5. pontjára alapított részét azonban, mint alaptalant, a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése szerint elutasítani kellett; mert a kir. ítélőtábla azt fogadta el valónak, hogy vádlott Püspökbogád községben 1902. jul. hónap végén cigányoktól egy 53 literes, 11 kor. értékű hordót, bár tudta azt, hogy annak birtokába a cigányok jogtalan elsajátítás vétsége utján jutottak, vagyoni haszon végett megszerzett, és ezen valónak elfogadott tényállással szemben a kir. ítélőtábla a btő. törvény megfelelő rendelkezését helyesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló e tettet, mint büntetendő cselekményt, orgazdaság vétségének minősitette. Minthogy a vádlottnak büntetését a kir. itélő tábla a B. T. K. 92. i;-ának alkalmazásával szabta ki, az idézett szakasz alkalmazásának mértéke miatt, illetve ama szakasznak fokozottabb mértékben való alkalmazása végett, semmisségi panasz nem használható. Az aradi kir. törvényszék (1903. évi március 24-én 3,164/1903. B. sz. a.) lopás büntette miatt vádolt S. Mária elleni ügyben következőleg ítélt : Vádlott bűnösnek mondatik ki a btk. 333. §-ba ütköző s a 336. §. 7. p. szerint minősülő lopás bűntettét képező, azonban a btk. 92. §. alkalmazása s a 20. §. felhívásával vétséggé minősülő lopásban, mit az által követett el, hogy Aradon 1902. június havában szolgálatadója T. Istvántól, illetve ennek nejétől 1 inget nyitott helyről jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvett és ezért a btk. 340. 341. §§-ai alapján 8 (nyolc) napi fogházra és egy évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére ítéltetik. Elmarasztaltatik a rabtartási költségekben, melyek azonban egyelőre behajthatatlanoknak nyilváníttatnak. Indokok: Vádlott a főtárgyalás folyamán is beismerte a jelen ítélet rendelkező részében foglalt tényállás szerinti cselekmény elkövetését s miután e cselekmény a btk. 333. §-ba ütköző s a 336. §. 7. p. szerint minősülő lopás bűntettének ismérveit tünteti fel, őt e bűntettben kellett volna bűnösnek kimondani. A kir. tszék. azonban, tekintettel fiatal kora, beismerése, büntetlen előélete, az ellopott tárgy csekély értéke, s a kár megterültére, vádlottal szemben a btk. 92. §-t. alkalmazta mint enyhítő körülményt, cselekményét vétséggé minősítette s ezért a rendelkező rész szerinti büntetéssel büntette. Az ítélet rendelkező részének egyéb intézkedései az ott felhívott §-okon alapulnak. A nvá'radi kir. Ítélőtábla (1903. évi jul. 28-án 1,543/1903. B. sz. a.) következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének a büntetésről rendelkező felebbezett részét helybenhagyja. Indokok: A kir. főügyész, a btk. 92. §-ának alkalmazása miatt a főtárgyaláson, vádlott terhére a kir. ügyész által bejelentett felebbezést visszavonván és csupán a büntetés súlyosbítása végett bejelentett felebbezést tartván fenn, a vádlott pedig csupán a büntetés enyhítése végett jelentvén be felebbezést, a megállapított tényállás ellen kifogás nem emeltetett, s vádlott bűnösségének megállapítása és a cselekmény minősítése nincs felebbezve s miután a kir. itélő tábla hivatalból figyelembe veendő semmiségi okot nem észlelt, az első bíróság ítéletét csak a büntetés mérve tekintetében vette felülbirálat alá. Tekintettel azonban az első bíróság által felhozott enyhítő körülményekre, úgymint a vádlott fiatal korára, beismerésére, az ellopott tárgy csekély értékére, s hogy a kár megtérült, mely számos és nyomatékos enyhítő körülmény a büntetés súlyosbítását nem teszi indokolhatóvá; más részről tekintve a minősítő körülményre, a kiszabott büntetést arányosnak s helybenhagyandónak találta. A m. kir. Kúria (1904. aug. 30-án 4,917/1904. B. sz. a.) végzett * A semmisségi panasz visszautasittatik. Indokok: A kir. Ítélőtáblának másodfokú Ítélete ellen, ennek a kir. törvényszéknél eszközölt kihirdetésekor a vádlott a B P. 385. §. 3. pontja alapján a B. T. K. 92. §-ának nem kellő mértékben alkalmazása miatt jelentett be semmiségi panaszt. Minthogy azonban a vádlottnak büntetését a kir. ítélő tábla a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával szabta ki, az idézett szakasz alkalmazásának mértéke miatt, illetve ama szakasznak fokozottabb mértékben való alkalmazása végett semmiségi panasz nem használható : ezeknélfogva a semmiségi panasz, mint a törvényben kizárt, a B. P. 43. §-ának 3. bekezdése értelmében visszautasítandó volt. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Több személy egézségi állapotáról szóló bizonyítvány ivenkint csak 1 koronás bélyegilleték alá esik. (16,786/903. P. sz.) Midőn a zálogjogi bejegyzés a telekkönyvi hatóság részéről a peres eljárás folyamán a polgári bírósághoz benyújtott végreliajtási kérvény alapján a polgári biróság megkeresésére eszközöltetik, a felek a bejegyzési illetéket magán a kielégítési végrehajtási kérvényen bélyegjegyekben is leróhatják. (29,368/903: P. sz.) A haszonélvezet tartamáig egyedül az ingatla?i haszonélvezője tartozik a II-od osztályú kereseti adót fizetni. (3,760/904. P. sz.) Megszűnt zálogjog törlése iránt indított, per tárgya meg nem becsülhető. (18,623'903. P. sz.) Ingóknak okirat nélkül alapítványképp való átadása illeték alá nem esik. (20,853/903. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A nyitrai tszéknél Grünzweig József farkasdi lakos ellén, bej. okt. 21, fsz. nov. 11, csb. Névery Ignác, tg. Magyar Izidor dr. — A pancsovai tszéknél Wichmann M. perlaszi cég ellen, bej. okt. 12, fsz. okt. 26, csb. Furdek Miksa, tg. Török Lajos. — A lőcsei tszékncl Kohn Dávid helybeli cég ellen, bej. nov. 16, fsz. dee. 14, csb. Putz Mátyás, tg. Lenner Kálmán. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Mayer Benedek helybeli vendéglős ellen, bej. okt. 18, fsz. nov. 17, csb. Szabó Árpád dr., tg. Spett Ferenc dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Frommer A. Hermann utóda helybeli cég ellen. bej. okt. 17, fsz. nov. 17, csb. Schermann István dr., tg. Szentkirályi Kálmán dr. Pályázatok: A dévai kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 2. (212). — A móri jbiróságnál albirói áll. szept. 6. (215). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. . előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Bakabánya Sch. J. dr. Branek-Pacher (5,569/903, előa. Popu) szept. 13. mv. — Brassó B. D. Ferenczi—Widitsher (9,045/903, előa. Egry) szept. 11 mv. — Brassó W. I. dr. Judig b. ü. nem érk. — Dárda B. B. Gruies-Stojkovits (7,747/903, előa. Oeffner) szept. 14 hh. — Hódmezővásárhely M. B. László—Tóth (6,398/90-!, előa. Witt) szept. 12. mv. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Bajka—Pál 16,773 903, előa. Lallosevits) szept. lö hh. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Takarékpénztár—Pusaricu érk. 2,828/904. sz. a. előa. Kovács Antal, n. e. — Takarékpénztár—Kölönte érk. 1,501/904. sz. a. előa. Kovács Antal. n. e. — Miskolc H. G. dr. 2.361/90Í. és 4,611/904. sz. n. e. — Nagybecskerek A. E. dr. Scheirich—Annau és Wingler érk. 1,244/904 v. sz. a. előa. Szalacsy, n. e. — Pécs K. M. dr. Flórián—Biringer érk. 3,436/903 p. sz. a. szept. 21. hh. — Fábián—Hajdú érk. 354/904 sz. a. előa. Witt, n. e. — Pozsony L. F. dr. Wertheimer—Rezsucha (4,034/903, előa. Horváth) szept. 20 hh. — Temesvár M. M. dr. Buibár—Sztoia (6,409/903. előa. Somogyi) szept. 13, hh. — Újvidék V. I. dr. Szlankemenacz—Sztankovics 5,340/903. előa. Avedik) szept. 15, mv. — Zsolna S. I. dr. Szukenik—Gáspár 5,141/904.) n. e. — Szilágyi—Zsolnai érk. 8,086/903. p. sz. a. előa. Uhlyarik, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Ügyvédjelölt, aki gyakorlattal bir, a német nyelvben teljesen jártas, jó irásu, Rósa Ferenc dr. ügyvédi irodájába. (V., Lipót körút 16.) Közjegyzőhelyettes teljes gyakorlottsággal, f. évi november 15-ére, — de csak városi székhelyre — belépésre ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. Egy vidéki nagyobbforgalmu takarékpénztár ügyésze keres október l-re bejegyzett jelöltet, aki önállóan fogalmaz, tárgyal s a telekkönyvi ügyekben kellő jártassággal bir; fizetés megállapodás szerint. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 BÉ82VÉNYTÁR8A8ÁG NYOMDÁJA BUOAPE8TEN.