A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 3. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. (Folytatás.)

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 3. számához. Köztörvényi ügyekben. A telekkönyvi helyesbítésekről rendelkező 675 1888. és 36,309 1888. sz. L M. rendeletek helyes érteimezese. — A bírónak jogi nézete a törvényes rendeletek alkalmazására vonatkozó birói értelmezés kifolyása, e birói nézetnek törvények és törvényes rendeleteknek az esetekre való alkalmazása vagy nem-alkalma­zása : fegyelmi vétség alá nem vonható. A hajdúszoboszlói kir. járásbíróság mint telekkönyvi ható­ság (1902 évi junius hó 24-én 2,111/902. tk.) Kaba község bir­tokos közönségének tulajdonát képező közös legeló're vonatkozó telekkönyvi kiigazítási ügyben végzett: A hajdúszoboszlói kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, a kabai 1,305. számú telek­jegyzö'könyvben foglalt legelőre vonatkozólag a debreceni kir. ítélőtábla 1902 junius 17-én kelt 1902 El. 312/2. számú rendelete folytán megindított eljárást megszünteti. Kaba község határának eredeti telekkönyvezése alkalmával a helyszínelt közlegelő bir­tokosaként a kabai 1,305. számú telekjegyzőkönyvben «Kaba köz­ség* jegyeztetett be. Tehát az ingatlan nem ismeretlen, vagy egyébként határozatlan, meg nerc jelölt személy tulajdonául jegyez­tetett be. És így az 1886: XXIX. t-c. 76. §-ának 10. pontja alap­ján kibocsátott 675/1888. I. M. számú igazságügyminiszteri ren­deletben szabályozott eljárást e telekkönyvi hatóság nem indította meg, mert az 1886: XXII. t-c. 1-ső §-a meghatározza, hogy mely hatóságot kell a község megjelölés alatt érteni, és a kérdéses ingatlan, ilyen község, vagyis Kaba község tulajdonául volt beje­gyezve. Míg az 1,049/1902 tk. számú végzéssel a kiigazítás meg nem történt, semmi kétsége nem volt, de nemis lehetett e telekkönyvi hatóságnak aziránt, hogy a kabai 1,305. számú tjkv­ben foglalt legelő senki másé, mint a községé, mint erkölcsi tes­tületé, mint jogi személyé, tehát nem az egyes birtokosoké. Azon­ban Kaba közság képviselőtestülete az 1,049/1902. tk. számú kérvény mellékleteként csatolt közgyűlési határozatában az 1886: XXII. t-c.-ben megrendelt alakiságok megtartása mellett kinyilat­koztatta, hogy ez a legelő sohasem volt a községé, és így hibásan jegyezték be a község tulajdonául, mert ez a legelő Kaba község birtokos közönségének tulajdonát képezi. Kaba község kép­viselőtestületének most emiitett közgyűlési határozatát Hajdu­vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta, és igy törvény­szerűen megállapittatott, hogy a legelő nem a községé, hanem a birtokos közönségé. És igy, midőn a birtokos közönség kép­viselője e telekkönyvi hatóságtól az emiitett határozatok alapján a kiigazítást kérelmezte, semmi sem állott annak útjában, hogy a telekkönyvi hatóság az 1,049/1902. tk. számú végzésével a kére­lemnek helyt adjon és a kérelem értelmében a kérvényhez csa­tolt közokiratok szavaihoz híven a tulajdonos nevét <Kaba köz­ségiről <Kaba község közönségé'-re ki is igazította. Hogy szaba­tosabb lett volna a kiigazítás «Kaba község közbirtokossága* javára, azt a telekkönyvi hatóság is tudta, de mert a birtokos közönség is érthető, Kaba község képviselőtestülete és Hajdu­vármegye határozataitól, amennyiben semmi szabálytalanság fenn nem forgott, a telekkönyvi hatóság el nem térhetett. A helyszíne­lés alkalmával elkövetett szabálytalanságok esetét kimeríteni nem lehet, de a telekkönyvi hatóságok a L75/1888 I. M. számú igaz­ságügyi miniszteri rendelet életbeléptekor annyira különböző ki­igazításokat végeztek, hogy az igazságügyminisztérium indíttatva érezte magát a 36,309/1888. I. M. számú rendelet kibocsátására, amelyben ilyen példákkal <klenóci sajtos>, «falu kovácsa>, «járás­orvos> magyarázza a helyszínelésnél elkövetett azon szabálytalan­ságokat, amelyek kiigazításra várnak. A szoboszlói kir. telekkönyvi hatóság nem tartotta a «Kaba község> nevére történt helyszínelést ilyen <klenóci sajtos>-féle határozatlanságnak és az adminisztratív uton, hivatalból való eljárás megindítását mellőzte, . éppen a 675/1888. I. M. sz. igazságügyi miniszteri rendelet 1-ső §-ának figye­lembe vételével, Es amint az 1,049/1902. tk. számú végzéssel az emiitett kiigazítás jogerejüleg megtörtént, már többé nem a most idézett 1. §., hanem a 2. §. szerint való kiigazítás esete merül­hetne fel. De miután szabályellenesség nem mutatkozott, a hiva­talból való eljárás megindítása teljesen tárgytalan. A tegnap fel­vett jegyzőkönyvben a birtokos közönség törvényes képviselői által előterjesztetteket, különösen azon helyes megkülönbözteté­süket mérlegelve, hogy ami a községé, nem a birtokos közönségé, és ami a birtokos közönségé, az nem a községé, a jogosítottak beleegyezése Irányában, sőt ellenzésével szemben uj kiigazításnak helye nem lehet. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886 : XXIX. t-c. alapját tevő törvényjavaslat és ennek kiegészítő részét képező utasítások és rendeletek tervezője, készítője: Süteő Rudolf dr. kir. kúriai biró magyarázata szerint még akkor sincs kiigazításnak helye, ha szabálytalanság forogna is fenn az 1,049/1902 Budapest, 1904 január 17. tk. számú végzéssel történt bejegyzésnél. Ugyanis Kaba közság határát a debreceni kir. törvényszék most tagositotta és a tago­sitási és arányositási eljárást be is fejezte, és annak a kimutatás­nak az első lapján, mely a fent említett közös legelő arányosítá­sát magában foglalja, ez a felírás áll: <Kabai arányosított közlegeiö> és a kimutatásnak záradéka igy szól: <Kaba község határának tagositási ügyében, a közös legelő arányosításáról elkészített ezen kimutatás a mai napon felvett eljárási jegyzőkönyv alapján ezennel bíróilag hitelesíttetik. Kaba, 1900 március 28.» — Az egyességiieg keresztül ment tagosításnak, arányosításnak, a közös birtok elo-z­tásának kiigazítását a törvényben meghatározott egy év alatt senki sem felebbezéssel, sem kiigazítási keresettel meg nem támadván, éppen most következik el, hogy a kir. törvényszék |a határ uj kihasitási térképét, a birtokkönyvet, a kabai arányosított közlegelő­kimutatásával együtt e telekkvi hatósághoz áttegye. Minthogy tehát ezen áttétel rövid időn belül bekövetkezik, akkor nem általános meg­jelöléssel, nem a birtokos közönség nevén fog ezen legelő vezet­tetni, hanem minden egyes birtokosnak az egész legelőhöz viszo­nyított részesedési aránya fog a telekkönyvben kitüntettetni, éppen ugy, mint az arányosítás alkalmával már megállapittatott. Mir.d­ezek alapján a megindított eljárást megszüntetni kellett*. A kir. ítélőtábla elnöke megkeresésére a koronaügyész az 1871. évi VIII. t-c. 20. §. a) pontja alá eső fegyelmi vétség miatt eljárást indítványozott s ebben a fegyelmi ügyben a panaszlott nyilatkozata és a koronaügyész indítványa után: A m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, mint első fokú fegyelmi bíróság L J. kir. ítélőtáblai biró cimmel és jelleggel fel­ruházott h-i kir. járásbiró ellen indított fegyelmi ügyben (550/1903. k. fegy. szám alatt Budapesten, 1903. december 5-én következő határozatot hozott: A fegyelmi eljárás elrendelése mellőztetik. Indokok: A koronaügyész részéről emelt panasz egyik része az, hogy a kabai 1,305. számú tjkvben foglalt ingatlan k tulajdonosának megjelöléséül az eredeti telekkönyvezés alkalmá­val <Kaba község közös birtokában és használatában* elnevezés jegyeztetvén be, minthagy ez a szabálytalan bejegyzés, amelyből az ingatlanok tulajdonosai nem tudhatók, az 1888. március 4-én 675 sz. alatt, és 1888 november 3-án 36,309. sz. alatt kelt igaz­ságügyminiszteri rendeletek értelmében hivatalból volt volna ki­igazítandó, a panaszlott pedig e kiigazítás iránt nem intézkedett, annálfogva a panaszlott e mulasztással az 1871: VIII. t.-c. 20. §. a) pontja alá eső fegyelmi vétséget követte el. Minthogy azon­ban nem merült fel adat arra, hogy a panaszlott azt a hivatali kötelességét, hogy a szabálytalan bejegyzés kiigazítása iránti eljárás hivatalból volt volna megindítandó, vétkesen szegte volna meg és az eme, nemcsak a telekkönyvi heiyszinelési szabályokba ütköző, de a tulajdonos személyére nézve is hibásnak kitűnt bejegyzés kiigazítása Kaba község képviselő testületének határozata és a község ez irányú beadványa következtében eszközöltetett is, ennélfogva fegyelmi vétség jelensége fennforgónak nem mutat­hozik. A panasz másik része pedig az, hogy ugyanazon ingatla­nok tulajdonosának megjelöléséül Kaba község képviselőtestüle­tének határozata és kérvénye alapján <Kaba község közönsége használatában és birtokában* elnevezés jegyeztetvén be, minthogy ez a telekkönyvi rendelet II. része szerint elrendelt tulajdonjogi bejegyzés is, ugyanannál az oknál fogva szabályellenes és ugyan­azoknál a rendeleteknél fogva a teiekk. rend. 168. §-ában foglalt eljárás megfelelő alkalmazásával hivatalból kiigazítandó volt volna, a panaszlott azonban, bár az ez iránti eljárást a debreceni kir. Ítélőtábla elnökének utasítására megindította, azonban ezt az el­járást utóbb megszüntette, és ez intézkedése által szintén az 1871. évi VIII. t.-c. 20. §. a) pontja alá eső fegyelmi vétséget követte el. A panaszlott a kiigazítás iránt megindított eljárás megszün­tetését végzésében azzal is indokolta, hogy az 1,049/1902. számú végzéssel elrendelt tulajdonjogi bejegyzés a telekk. rendelet II. része szerint történt, és az emiitett végzés az érdekelt feleknek kézbesittetvén, jogerőre is emelkedett, az érdekeltek pedig a telekk. rend. 178. §-a értelmében megindított kiigazítási eljárásban meg­hallgattatván, a kiigazítást ellenezték, és ekként abban a jogi nézet­ben volt, hogy ily elnézéssel szemben uj kiigazításnak hivatalból helye nem lehet. A panaszlott bírónak ez a jógi nézete azonban a törvényes rendeletek alkalmazására vonatkozó birói értelmezés kifolyása, és a törvényes rendeleteknek, az esetekre való alkalmaz­hatása vagy nemalkalmazhatása iránti birói nézet a fegyelmi vétség fogalma alá nem vonható. Ez indokokból a panaszlott biró ellen a fegyelmi eljárás elrendelése mellőztetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom