A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 38. szám - Német jogászgyülés

267 lemileg ós erkölcsileg crösittcssék s ez által az igazságszolgáltatás javittassék. Különösen kiemeljük a hivatkozott határozatok közül azokat, amelyeknek célja biztosítani azt, hogy az úgynevezett álbejcgyzések lehetetlenné tétessenek, illetve megnehezittessenek s hogy, biztosittassék, miszerint az ügyvédjelölt a joggyakorlatra szánt idejét tisztán és kizárólag csakugyan a joggyakorlatnak szentelje. E cél elérésére szolgál teljes ülési határozatunk ü-ik pontjának az a rendelkezése, hogy az ügyvédjelölt bejegyzése iránti kérvényben a főnök köteles sajátkezű aláírásával ellátva kinyilatkoztatni azt, hogy a felvétetni kérelmezett jelölt tényleg és állandóan Budapesten lakik, egész idejét a szokásos irodai órák alatt a joggyakorlatnak szenteli s hogy se állami, se más közszolgálatban nem áll. Továbbá a 4-ik pont is, mely szerint budapesti ügyvédek, vagy budapesti hatóságok mellett első ízben bejegyzett ügyvédjelölteknek a bejegyzést jelentő határozat, illetve igazolvány ezentúl az eddigi kézbesítés helyett a titkár által személycsen adandó át a kamara hivatalos helyiségében. Kzcn intézkedéssel elejét lehet venni annak, hogy közszolgálatban álló vagy pedig a fő- és székvárostól távol levő egyének ügyvédjelölti bejegvzésért folyamodni nem fognak. Törekvéseinkben a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszter ur is támogat, mert az idézett határozat 7. pontjához képest 1N,443 IV. 1904. I. M. sz. rendeletében meghagyta, hogy ha olyan jogvégzett egyén neveztetik ki valamely, az ügyvédjelölti állással össze nem férő állásba, aki pályázati kérvénye adatai szerint bejegyzett ügyvédjelölt, a kinevezésről az illető kamara a hivatalból való törlés végett külön értesítendő, sőt az igazságügyi miniszter ur hasonló eljárás követése céljából megkereste a többi minisztereket is. Mindezen intézkedésekkel azt óhajtjuk elérni, hogy az 1H74. évi XWIY. t.-c. 5. §-a harmadik bekezdésének hatály szereztessék, t. i. hogy biztosittassék, miszerint csak kizárólag a jogyakoriatban töltött idő fog az illető ügyvédjelöltnek gyakorlati idejébe beszámiUatani. A törvényhozás 1874-ben szükségesnek látta azt, hogy az, ügyvédjelölt 3 évi joggyakorlatát kizárólag és állandóan a joggyakorlatnak szentelje, mert csak betegség, katonai szolgálat és évi szabadság cimén csupán 2 hónapot lehet évenként a joggyakorlati időbe beszámítani. 1874. év óta nagy fellendülést tapasztalunk a jogtudomány terén, ugy az anyagi jog, mint pedig az eljárási jog sok irányban kodifikálva lett. Ezen törvényeknek és az azokba lefektetett elveknek elsajátítása tüzetes elméleti tanulmányozást és kitartó gyakorlati alkalmazást igényel és ép azért ma sokkal nagyobb suly fektetendő arra, hogv a gvakorlat kizárólagos és állandó legyen, mint 1874-ben. A Nagyméltóságú m. kir. Kúriának figyelmét bizonyosan nem kerülte el az, hogy a m. kir. igazságügyminiszter ur az ügvvédi és birói vizsgálatról törvényjavaslatot dolgoztatott ki (L Ügvvédi Kamarai Közlöny, I. évfolyam tj-ik számának 2'j-ik lapján.) Ezen törvén}javaslat 7. szintén a gyakorlatnak kizárólagosságát akkarja biztosítani, amidőn ugy intézkedik, hogy a betegség, katonai szolgálat és szabadság ideje, amely alatt a jelölt joggyakorlatot tényleg nem folytatott, a joggyakorlat idejébe beszámítandó, amennyiben együttesen 2 hónapot meg nem halad. A gyakorlatnak kizárólagosságáról beszélhetünk tehát ugy, de lege lata, mint de lege ferenda. S dacára annak a Nagyméltóságú m. kir. Kúria ítélkezéseiben, amidőn az ügyvédi kamarák határozatait felülbírálja, mégis oly álláspontot foglalt el, amelv nézetünk szerint ellentétben áll a mi törekvéseinkkel Tisztelettel fogadjuk mindig az ország legfelsőbb törvényszékének a határozatait, de kötelességet vélünk teljesíteni akkor, amidőn a Nagyméltóságú m. kir. Kúria figyelmét felhívjuk arra, hogy nézetünk szerint nem helyes, hogy Ítélkezéseiben oly irányt követ, amely lehetővé teszi azt, hogy az ügyvédi rendtartás által kötelezően előirt kizárólagossági gyakorlat kisebb vagy nagvobb mértékben illuzóriussá válhatik. Az utolsó időben két esetre tudunk rámutatni. A pozsonyi ügyvédi kamara folyamodót az ügyvédjelöltek lajstromába való) bejegyzési kérelmevei elutasította az 1874. évi XXXIV. t.-c. ő. ós 12. íjij-aira való hivatkozással azon indokolással, nog7 a joggyakorlatnak állandónak és kizárólagosnak kell lenni. Akik más állásban vannak, joggyakorlatra tehát nem léphetnek. Folyamodó az 1903—1904. évi tanévben a pozsonyi kir. jogakadémián a magyar magánjognak tanításával lett megbízva és ennek folytán szolgálati viszonyban van, s valamiképen ezen szolgálati viszonya lehetetlenné tenné azt, hogv az illető a kir. bírósághoz joggyakornoknak kineveztessék, ép ugy összeférhetetlen azzal, hogy ügyvéd melletti működése esetén is az ügy védjelöltek lajstromába felvehető legyen. A Nagyméltóságú m. kir. Kúria 1904. évi március hó lő-ón 9,4H2. szám alatt a kamara választmányának határozatát megváltoztatta annak a kimondásával, hogy összeférhetetlenség esete fenn nem forog, folyamodónak az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételét elrendelte, mert az a körülmény, hogy folyamodó ideiglenes megbízás folytán a kir. jogakadémián hetenként néhány órában a magyar magánjogból előadást tart, nem akadályozza őt abban, hogy ügyvédi gyakorlatot szerezzen és nem szolgálhat j okúi arra, hogy az ügyvédjelöltek lajstromába való felvétele megI tagadtassék. Egy más konkrét eset alkalmával a soproni ügyvédi kamara választmánya folyamodót az ügyvédjelöltek lajstromába leendő bejegyzése iránti kérelmével elutasította azon indokolással, mert köztudomású, hogy folyamodó egy hercegi hitbizomány szolgálatában áll, mint annak főszámvevője és igy nem csak' nem bir azzal a függetlenséggel, amely az ügyvédségi gyakorlatnak és az ügyvédi hivatás teljesítésének még ügyvédjelölti minőségében is mellőzhetlen előfeltétele, de ezen hivatali elfoglaltság folyamodó idejét teljesen igénybe veszi és igy magánhivatalnoki állással egybekötött teendői miatt előre láthatólag nem szentelheti magát oly kizárólagossággal az ügyvédjelölti teendőknek, hogy a törvény által előirt három év alatt az ügyvédi vizsgálatra bocsátáshoz megkívántató gyakorlatot megszerezhesse. A Nagyméltóságú m. kir. Kúria 1904. év március hó 24-én 2,151. sz. alatt az ügyvédi kamara választmányának végzését magváltoztatta ' és folyamodót az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendelte, mert az a körülmény, hogy folyamodó egy hercegi hitbizománynál mint főszámvevő alkalmazva van, sem folyamodót az ügyvédi gyakorlat, sem az ügyvédi kamarát fegyelmi hatóságának érvényesítésében nem gátolja. Minthogy rövid időn belül a Nagyméltóságú m. kir. Kúria két hasonló esetben hozott az ügyvédi kamarák választmányával ellentétes határozatot, azt kell feltételeznünk, hogy a Nagyméltóságú m. kir. Kúria a judikaturának ezt az irányát kívánja a jövőben érvényre juttatni, hogy a most idézett határozatokban kifejtett elveket helyesnek ismeri fel és hogy az ügyvédi rendtartásnak vonatkozó §-ait ugy értelmezi, hogy ezek nem kívánják meg az ügyvédjelölttől a joggyakorlati időnek a kizárólagosságát. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 19. §-a kötelességünkké teszi, hogy a jogszolgáltatás és az ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása iránt véleményeket adjunk. A törvény által reánk ruházott ezen kötelességünknél fogva bátorkodunk a Nagyméltóságú m. kir. .Kúriának figyelmét felhívni arra, hogy nem oszthatjuk a Nagyméltóságú m. kir. Kúriának a fenti határozatokban kifejezésre jutott felfogását, s hogy nézetünk szerint végzetessé fog válni, ha joggyakornokoknak és ügyvédjelölteknek lehetővé teszszük, hogy még a mostaninál is kevesebb gyakorlati készültséggel és ennék folytán tudással és gyakorlattal lépjenek az ügyvédi pályára ós ez által lehetővé teszszük, hogy az a pálya, amely különben is a tulzsufolás folytán egészségtelen tulprodukcióban szenved, hívatlan elemek által még jobban elárasztassék. Arra kérjük tehát a Nagyméltóságú Kúriát, méltóztassék bölcsességében rckonsideráció tárgyává tenni azon elveket, a melyek körül a hozott határozatok forognak, az ügyvédjelöltek kiképzése iránti törekvésünket pártolni, bennünket működésünkben előmozdítani és a mennyiben a rekonsideráció folytán e magas legfelsőbb bíróság meggyőződésével nem ellenkezik, jövőre a felvetett kérdésben az Ítélkezésnek oly irányt adni, hogy minden körülmények között biztosittassék a joggyakorlati időnek kizárólagossága és állandósága. Budapesten, 1904. május 19-ón. A budapesti ugyvétli kamara. A budapesti kir. magyar tudományegyetem jog- és államtudományi karának tanrendje az 1904 1905. tanév első felére. .Magyar polgári töryénykczési rendtartás. (Bíróságok. Ügyfelek. Kijárás. Bizonyítás.) Hetenkint ö óra. Herczegh Mihály dr. ny. r. tanár. — Magyar öröklési jog, tekintettel a hazai öröklési jog történeti fejlődésére. Hetenkint 3 óra. Ugyanazon tanár. Ausztriai általános magánjog. Hetenkint 5 óra. Sdg/iy Gyula dr., nyugalmazott rendes tanár. Római jog. (Bevezetés a jogi tanulmányokba. Források. Altalános tanok az Institúciókból.) Heti 8 óra. Vécsey Tamás dr. ny. r. tanár. Magyarország statisztikája. (I. rész. Népesség.) Hetenkint 4 óra. Láng Lajos dr. ny. r. tanár. — Vámpolitika. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. Egyházjog. Hetenkint ő óra Antal Gyula dr. ny. r. tanár. Ausztriai magánjogból az öröklési jogról. Hetenkint 3 óra. Ugyanazon tanár. - Egyházjog. Hetenkint 5 óra. A". Kovdts Gyula dr. ny. r. tanár. — A hazai protestáns és görögkeleti egyházak szervezetei. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. Államszámviteltan (Gazdasági rendtartás.) Tekintettel a törvényhatósági és községi háztartásra. Hetenkint ő óra. Bochkor Károly dr. ny. r. tanár. Nemzetgazdaságtan. (Elméleti nemzetgazdaságtan.) Hetenkint ő óra Földes Béla dr. ny. r. tanár. — Magyar magánjog. (Altalános rész. Hetenkint 5 óra. Grossclunid Béni dr. ny. r. tanár — Kereskedelmi és váltójog. Hetenkint ő óra. Nagy Ferenc dr. ny. r. tanár. — Magyar büntetőjog. (Általános rész.) Hetenkint 5 óra. Wlassics Gyula dr. ny. r. tanár. - Magyar alkotmány és jogtörténet. Hetenkint 5 óra. Timon Ákos dr. ny. r. tanár. — Magyar pénzügyi jog. Hetenkint 4 óra. Mariska Vilmos dr. ny. r. tanár. Repetitorium a magyar pénzügyi jogból. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. - Politika. (Alkotmánytan.) Hetenkint ő óra. Concfia Győző dr. ny. r. tanár. — Államtud. szeminárium. (( Hyanok részére, kik politikát már hallgattak. Fölvehető 30.) Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — Kereskedelmi és váltójog. Hetenkint ö óra; Schwarz Gusztáv ny. r. tanár. — Római jogi praktikum. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Bűnvádi eljárási jog. Hetenkint 5 óra. Balogh Jenő dr. ny. r. tanár. — Katonai büntetőjog