A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 38. szám - Német jogászgyülés

268 A JOG és bűnvádi eljárási jog. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Büntetőjogi szeminárium és praktikum. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Magyar büntetőjog. (Általános rész.) Hetenkint 5 óra. Fayer László dr. ny. r. tanár. Büntetőjogi szeminárium. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. - Római jog. (A római jog rövid vázlata, majd a vagyonjog, gyakorlatokkal összekötve.) Hetenkint 8 óra. Szentmiklósi Márton dr., ny. r. tanár. —Európai jogtörténet. Hetenkint 5 óra és parallel órák. Király János dr., ny. r. tanár. Magyar közjog. Hetenkint 5 óra. Kmeti Károly dr. ny. r. tanár. Magyar közigazgatási jog. Hetenkint 4 óra. Ugyanazon tanár. Jogbölcselet: a jog keletkezésének és fejlődésének törvényei és visszavezetésük elemi okokra. Hetenkint 5 óra. Pikler GyJula dr. ny. r. tanár. - Jog- és államtudományi enciklopédia: a jogés államtudományok átnézete. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. - Jogbölcseleti es összehasonlító jogtudományi szeminárium. Hetenkint 2 óra. Később meghatározott helyen és időben. Bölcseleti jog. Hetenkint 5 óra. Csarada János dr. ny. r. tanár. Tételes nemzetközi jog. Hetenkint 3 óra. Ugyanazon tarjár. Magyar magánjog. (Kötelmi jog.) Hetenkint 5 óra. Katona Mfir dr. ny. r. tanár. — Jogesetek fejtegetése a dologjogok köréből. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. — Magyar polgári törvény, kezési jog. Hetenkint 5 óra. Magyary Géza dr. ny. rk. tanár. -» Végrehajtási eljárás. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. - - Közegészségtan, különös tekintettel a közegészségügyre vonatkozó magyar törvényekre. Heti 2 óra. Liebermann Leó dr., orvostudománykari ny. r. tanár. Kgyházjog. Heti 5 óra. Reiner János dr., címmel és jelleggel felruházott ny. rk. tanár. Polgári törvénykezés. (A perorvoslatokról. Az eljárás némely eltérő módjajraL) Különös tekintettel az uj polgári perrendtartás törvényjavaslatára. Hetenkint 5 óra. Pap József dr., cimmel és jelleggel felruházott ny. rk. tanár. - Telekkönyvi és örökösödési eljárás. Hetcnkinl 4 órá. Csillag Gyula dr., cimz. ny. rk. tanár. — Gyakorlati feladványok a perenkivüli eljárás köréből. Hetenkint 1 óra. Ugyanazon tanár. Egyházjog. Hetenkint 5 óra. Meliciiár, Kálmán d<"-, C. ny. rk. tanár. Magyarország statisztikája. Hetenkint 4 óra. Dobrdnszky Péter dr. magántanár. - Statisztika elmélete. Hetenkint 2 óra. Szeles* József dr. magántanár. Törvényszéki orvostan. Hetenkint 2 óra. Ciotáry Lajos dr. magántanár. Közgazdaságtan. A gazdasági élet általános jelenségei és törvényei. Hetenkint 5 óra. Kcnxíes Gyula dr. magántanár. Magyar közjog. Hetenkint 5 óra. Polner Ödön dr. magántanár. Magyarország közjoga. (Alkotmányjog.) Hetenkint 5 óra. Ferdimíndy Géza dr. magántanár. Politika. Hetenkint 5 óra. Balogh Arthur dr. magántanár. - Válogatott helyek a magyar pénzügyi jogból. Hetenkint 2 óra Exner Kornél dr. magántanár. - Társadalmi politika. Hetenkint 2 óra. Somogyi Manó dr. magántanár. Magyar közigazgatási jog. Hetenkint 4 óra. Kényt József dr. magántanár. — Magyar büntetőjog. (Általános rész.) Hetenkint ő óra. Dolesdiall Alfréd dr. magántanár. Magyar jogtörténet. Hetenkint 5 óra Illés József dr. magántanár. - - Börtönügy. (Általános tanok.) Hetenkint 3 óra. I'ámbéry Rusztem dr. magántanár. — Büntetőjog és tízparancsolat. Hetenkint 2 óra. Ugyanazon tanár. — Gyakorlatok a büntetőjog ujabb irányainak irodalmából. Hetenkint 2 óra. (Legfeljebb 15 hallgató részére.) Ugyanazon tanár. — A pénz és hitelviszonyok ismertetése elméleti és történeti szempontból. Hetenkint 2 óra. fankpvich Béla dr. magántanár. — Agrárpolitika. Hetenkint 2 óra. Fellner Frigyes dr. magántanár. — A jog és állam metafizikája. (Bevezetés a jog- és állambölcseletbe.) Hetenkint 1 óra. Tegze Gyula dr. magántanár. — Bevezetés a magyar közjog ismeretébe. (A magyar közjog alaptételei, fejlődésének főmozzanatai és forrásai.) Hetenkint 2 óra. Howdth János dr. magántanár. — Az 18H7:XII. t.-c. közjogi előzményei. Hetenkint 2 ói g. Ugyanazon tanár. — Adópolitika. Hetenkint 2 óra. Hegedús Lóránt dr.'magántanár. — Államszámviteltan. Hetenkint 5 óra. Wallon I )ezső dr., megbízott előadó. — Előadást nem hirdettek : Neumann Ármin dr. c. ny. rk. tanár, Csiky Kálmán dr. magántanár, Jdszi Viktor dr. magántanár. Az ügyvédek megadóztatása. A budapesti ügyvédi kamara felterjesztést intézett a m. kir. igazságügyi miniszterhez, méhben állást foglal az ellen, hogy ügyvédek csődtömeg-, hagyatéki s zárgondnoki jövedelmek után utólagosan adóztatnak meg III. oszt. kereseti adóval. A felterjesztés következőkép szól: Nagyméltóságú Miniszter ur! Egyik kartársunk részéről panasz tétetett nálunk amiatt, hogy habár ő a budapesti VII. ker. adókivető bizottság által az ]<l02—1904. évig terjedő időtartamra annak idején jogerősen meg lett adóztatva ügyvédi jövedelme alapján III. oszt. kereseti adóval, mégis az emiitett adókivető bizottság őt f. hó 13-án megidézte s tudtára adta, hogy az adófelügyelőség utólagosan III. oait. kereseti adó kivetését hozta vele szemben javaslatba azon zárgondnoki dijak alapján, melyeket a budapesti kir. törvényszék telekkönyvi hatósága a 3 évi ciklus folyamán javára kiutalt. Az egyik zárlati ügyben félévi zárgondnoki dij cimén .'1110 kor., a másik ügyben pedig 2 évi zárgondnoki dij cimén 251»I Klett kartársunk részére megállapítva. Ehhez képest a kir. kincstárnak képviselője mint előadó, ezen zárgondnoki jövedelmek alapján 280 kor. külön III. osjt. kereseti adó kivetését javasolta. Minthogy a 2,500 kor.-ás zárgondnoki díjmegállapítás még nem jogerös.&énnélfogy^_ag_ezen_alap utáni utólagos megadó* tatás függőben tartani rendeltetett, ellenben a .'Kid kor. zárgondnokdij után kartársunk a VII. ker. adókivető bizottság által 30 kor. III. oszt. kereseti adóval rovatott meg pótlólag. Minthogy az adófelügyclő uraknak, illegve az adókivető bizottságnak ez az eljárása szabályellenes és törvénybe ütközik és minthogy kartársaink azt panaszolják, hogy a főváros többi kerületeiben is folytattatik hasonló eljárás az adófelügyelőség és adókivető bizottság részéről a csődtömeggondnoki, hagyatéki gondnoki és zárgondnoki minőségben működő kartársainkkal szemben: kartársaink jogos érdekeinek megóvása céljából, bátorkodunk Nagyméltóságodhoz fordulni ezen ügyben s arra kérni Nagyméltóságodat, méltóztassék a pénzügyminiszter urnái közbenjárni az iránt, hogy utasítsa a neki alárendelt pénzügyi közegeket és hatóságokat arra nézve, hogy jövőben az ilyen és hasonló eljárásoktól tartózkodjanak. A III. oszt. kereseti adónak alapját képezi az adó-évet megelőző 3 évi tiszta kereset vagy üzlet-nyeremény átlagos összege. Egy rendeli ezt az 1875. évi XXIX. t.-c. 15. i;-a. Az 1893, évi XLIY. t.-c. 11. i?-ának 3. pontja szerint a III. oszt. kereseti adó 3 év tartamára való érvénynycl lesz kivetve. A 3 évi adókivetési időszakra jogerősen megállapított III. oszt. kereseti adó változatlan, vagyis a netáni üzletjövedelem csökkenése cimén az adó nem törölhető, illetve üzletjövedelem emelkedése cimén utólagos adókivetés sem eszközölhető. Ezen körülmények csak a jövő kivetési időszakra leendő adó megállapításnál vétethetnek figyelembe. Kzen elvek önként folynak a hivatkozott 1875. évi XXIX. t.-c. rendelkezéseiből. Állandó gyakorlata ez különben a közigazgatási bíróságnak is (lásd a pénzügyi bíróság elvi jelentőségű határozatait: 464/85, <1H4 '86. és 1,354/89.) Minthogy a kereseti adóról szóló törvényünk és ennek alapján a pénzügyi közigazgatási bíróságnak gyakorlata kétséget nem hagy fenn az iránt, hogy a panaszolt esetben a VII. ker. adókivető bizottság szabálytalanul járt el, utána jártunk a dolognak, hogy mi az oka ezen szabálytalan ujabbi gyakorlatnak és azt az értesítést vettük, hogy a fő- és székváros területén működő egyes adókivető bizottságok és illetve azok mellé beosztott adófelügyelőségi közegek félremagyarázzák és helytelenül értelmezik Nag\méltóságodnak a csődtömeggondnoki, hagyatéki gondnoki és zárgondnoki dijakra vonatkozó birói határozatoknak a pénzügyigazgatósággal való közlése tárgyában kiadott 1902. évi 35,364. I. M. számú rendeletét. Ezen rendeletnek célja az - amint az az idézett rendelet szövegéből verbis expressis megállapítható - hogy a kir. bíróságok a tömeggondnoki dijakra vonatkozó végzéseket, illetve egyezségi másolatokat, továbbá a zárgondnokok és hagyatéki gondnokok dijainak megállapítására vonatkozó birói határozatokat csupán azért kötelesek esetről esetre közölni a kir. pénzügyigazgatósággal, illetve Budapesten a kerületi adófelügyelői hatóságokkal, hogy az illetékes pénzügyi hatóságok a gondnoki dijakra vonatkozó birói megállapításokat jövőben saját hatáskörükben nyilvántarthassák. Ezen rendelettel azt akarták elérni, hogy a bíróságok tehermentesittessenek azon nagy munkától és fáradságtól, mely ilyen kimutatásoknak összeállításával jár. Nagyméltóságod ezen hivatkozott rendelete semmi tekintetben sem nyújthat és nem is nyújt támpontot arra nézve, hogy az adózó alany jogérvényesen megállapított III. oszt. kereseti adója, a 3 évi adókivetési időszakon belül utólagos kivetésekkel felemelhető legyen. Minthogy a mai rossz kereseti és egyéb viszonyok közepette az ügyvédek helyzete úgyis ' nyomasztó, arra kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék intézkedni az iránt, hogy az ügyvédek az adóhatóságok részéről a fent vázolt zaklató és ehhez hasonló eljárásoktól megkiméltessenek, illetve, hogy a pénzügyminiszter tanitsa ki közegeit a törvénynek és miniszteri rendeleteknek helyes értelmezésére és alkalmazására. A biró hivatalból tartozik arra ügyelni, hogy a peres félként fellépő ember vagy jogi személy jog- és cselekvőképességgel bir-e? A budapesti kir. törvényszék a következő Ítéletet hozott: Az elsőbiróság ítéletét és eljárását feloldja, az eljáró kir. járásbíróságot törvényszerű eljárásra és uj határozathozatalra utasítja. Indokok: Az elsőbiróság ítélete és eljárása feloldandó volt, mert a biró hivatalból tartozik arra ügyelni, hogy a peres félként fellépő ember vagy jogi személy jog- és cselekvésképességgel bir-e, mert ebben a perben az alperes megjelölése (Magyar Pénzügy és Magyar Kereskedők Lapja vállalat) világosan kizárja azt, hogy alperes ember legyen, de viszont sem az nem állapitható meg, hogy alperes kereskedelmi társaság, avagy magánjogi egyesület, avagy más jogi személyiséggel felruházott vagyon- vagy emberösszesség legyen, ennek a világos megállapítása nélkül pedig sem az nem állapitható meg, hogy az alperesi vállalat bir-e jogképességgel, sem az, hogy a jogképesség fenforgása esetén a vállalat nevében eljárt fizikai személy képviseleti jogosultsággal birt-e? Lnnélfogva az eljáró kir. járásbíróság ennek a kérdésnek a tisztába hozatalára s a kifejlendőkhez képest uj határozathozatalra volt utasítandó. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAIXA8 BÉSZVÉNYTAMASÁD NYOMDÁJA BUDAPESTEN.