A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 38. szám - Német jogászgyülés

266 A JOG az ingatlan el nem árverezhető, — a következő indítványokat terjeszti be: I. A közérdekből keresztülviendő földtehermentesitési akciónak, mely elsőrendű állami jóléti feladat, az legyen a célja, hogy a mezőgazdasági birtokokat a szolid hitelintézetek hitelnyújtási határán túlmenő jelzálog terhétől megszabadítsa. Ehhez a célhoz csak az összes mezőgazdasági jelzálogkölcsönöknek lehetőleg általános felmondhatatlan annuitásos kölcsönökké való változtatása vezethet. Ez az átváltoztatás megfelelő törvényhozási és kormányzati intézkedés utján (konverziós-törvény, illetékmentesS(%> egységes szervezetű jelzálogkölcsönintézetek stb.) mielőbb megvalósítandó. A konvertálás a törvény erejénél fogva kötelező volna, : a) a nyilvános számadásra kötelezett hitelintézetek minden mezőgazdasági jelzálogkölcsönénél b) a kényszereladás előtt álló birtokok magán-jelzálogkölcsönénél. H. Az oly országokban, ahol a reál- és pcrsonálhitelre máiteljesen megfelelő szervek állanak fönn és ahol egy általános mezőgazdasági hitelintézet van kötelezve az összes mezőgazdasági birtokok hiteligényeinek kielégítésére, ott törvény rendelje el, hogy uj mezőgazdasági jelzálogkölcsönök csak felmondhatatlan annuitásos adósság alakjában jöhessenek létre. Ez a törvényes korlátozás vonatkozzék ne csak a szerződéses zálogkölcsönökre, hanem a végrehajtásos jelzálogkölcsönökre is. Kivételnek örökösödés vagy a birtoknak a birtokos valamely közeli rokona részérc való átadása esetében van helye. Mezőgazdasági fekvőségek kényszereladása csak abban az esetben engedhető meg, ha a hitelezők az ingó vagyonra vezetett végrehajtás teljes eredménytelenségét ki tudják mutatni. Hl. Oly helyeken, ahol a birtokokat helyi szokás szerint egyetlen főörökös osztatlanul örökli; ott a mellékörökösök öröklési sorrendjét lehet törvényesen szabályozni. .Mellékörökös birtokoknál a végkielégítési jelzálogkölesönök csak törlesztési járadékok alakjában van megengedve, de gondoskodni kell olyan hitelintézetről, mely e járadékok tökével való megváltását teszi. Mellékörökösi birtoknál a hitelező intézet által benyújtott hitelösszeg képezi az illető birtok adósságcsinálási határát. A kérdéshez másodiknak mint társelőadó Schmiedt Eerdinand innsbrucki tanár szólt hozzá. Nem minden tekintetben osztja előtte szólónak előadását. Nem hiszi, hogy szükség volna ma még ily szigorú törvényhozási beavatkozásra, legkevésbbé gondolja pedig, hogy a földtehermentesités ügyét hiteljogi szempontból kezdjék meg. Szerinte a nép nevelésére kellene első sorban gondot fordítani; ami pedig a kérdés lényegét érinti, a szövetkezetek nagyon jó szolgálatot tehetnének olcsó kölcsönökkel. ( sak ott tartja helyénvalónak az állami beavatkozást, ahol a föld tuladósadása konstatálható. Fejtegetéseit határozati javaslatba is foglalja. Erre hosszú vita indult meg, melynek ere Iménye lett, hogy a gyűlés többséggel Grabmaxr fenti indítványát fogadta el a következő változtatással: A keresztülviendő földtehermentesitési akciónak feladata legyen, megszabadítani a mezőgazdasági birtokokat a szolid hitelintézetek hitelezési határán túlmenő jelzálogkölcsönöktől. Az ehhez vezető cél elérésére az összes mezőgazdasági jelzálogkölcsönöknek lehetőleg általános, felmondhatatlan annuitásos kölcsönökké való változtatása volna szorgalmazandó. Az oly országokban, ahol a reál- és perszonálhitelre megfelelő szervek működnek és egy általános mezőgazdasági hitelintézet van kötelezve, az összes mezőgazdasági birtokok hiteligényeinek kielégítésére, törvényintézkedéssel csak felmondhatatlan annuitásos kölcsönök formájában legyenek uj mezőgazdasági jelzálogkölcsönök engedélyezhetők. Kivételnek csak örökösödési esetben, vagy akkor van helye, ha valamely örökhagyónak vagy birtokeladónak közeli rokonokra való birtokátadásáról van szó. Ahol osztatlan örökösödés meg van engedve, a mellékörökösödésről törvényintézkedéseknek kell határozniok.Az összes kérdéseket, egy kivételével, elintézték és Klein dr. osztályfőnök indítványait a kartellkérdést illetőleg, a szakosztályban és a plénumban egyhangúlag elfogadták. A napirend letárgyalása után Brunner dr. elnök az összes osztályoknak köszönetet mondott működésükért és különösen a helytartónak a fogadtatásért és a megnyitó ülésen mondott beszédeért. Irodalom. Megjelent: Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta Odönfi Miksa dr, budapesti ügyvéd. Különlenyomat a Jogból. Budapest 1904. A VÍI. nemzetközi börtönügyi kongresszus, melynek c Kikészítésén a nemzetközi börtönügy-i bizottság e hó ö-én és <>-án Budapesten tartott üléseiben munkálkodott tekintélyes történeti múltra pillanthat vissza. Az első ily természetű tanácskozmány 1846-ban Frankfurtban, a második 1847-ben Brüsszelben folvt le, majd }8">7-ben ismét Frankfurtban gyüitek össze a börtönügyi szakemberek, anélkül azonban, hogy a kongresszusnak hivatalos jellege lett volna. Csak 1872-ben történt, hogy a limes dr.-nak az északamerikai börtönegyesülct titkárának kezdeményezésérc összehitt londoni kongresszus, látván az annakelőtte hozott határozatok gyakorlati hatástalanságát, egy állandó börtönügyi nemzetközi bizotság felállítását határozta el, mely 11 állam hivatalos kiküldöttének részvételével 1880-ban Pánsban tartott ülésen szerveztetett. E bizottságnak, a Holtzemlorff és Guiüaume által kidolgozott és ugyanakkor elfogadott szabályzata szerint a résztvevő államok hivatalos megbízottai a tagjai, feladata pedig a bűncselekmények repressziójára és megelőzésére, valamint a börtönügyre. vonatkozó adatok gyűjtése, hogy azokról a kormányokat felvilágosíthassa. E bizottság, mely kétévenkint ül össze s amely beszerzett adatokat az időnkint megjelenő Bulletin-ben teszi közzé, egyszersmind szervezője a nemzetközi börtönügyi kongresszusoknak, aminő 1885-ben Rőmában, 1890-ben Pétervárott, 1895-ben Párisban, 1900-ban Brüsszelben tartatotts amely jövő szeptember liá 5-én Budapesten ül össze. A közelmúltban Budapesten ülésezett börtönügyi bizottság tanácskozásait Plósz Sándor igazságügyminiszter nyitotta meg a lapunkban is közölt beszéddel. Utána a bizottság jelenlegi él' nöke: Rickl Gyula igazságügyminiszteri tanácsos üdvözlő beszédében lelkes szavakkal emelte ki azt a szerepet, melyet Magyarország a történelem során az európai kulturállamok közt játszott és hangsúlyozta, hogy a jelenben is minden erejével arra törekszik, hogy a kulturmunkából — ideértve a büntetőjog és börlönügy humánus céljainak müvelését is — a maga részét kivegye. Majd így folytatta : Midőn ezen a téren mi, mélyen tisztelt Uraim, állandóan és időnkint személyesen is érintkezésbe lépünk, a megbízó magas kormányok képviseletében mi együtt erős ligát képezünk a végből, hogy szabályaink értelmében megkönnyítsük a bűncselekmények lehető megelőzését, azok javítással egybekötött megtorlását, ezekkel kapcsolatban továbbá a romlásnak indult kiskorúak alkalmas módon valÓ tartását, gondozását, oktatását, nevelését, kiképzéséi, valamint a leghelyesebbnek mutatkozó börtönrendszer életbeléptetésére, illetve megfelelő módosítására, nemkülönben a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásánál felmerülő bajok orvoslására szükséges állami intézkedéseket. Ezen büntetőpolitikai és társadalmi szempontból nagy horderejű feladatok azok, melyeknek elméleti felderítésére, foglalkozásunknál fogva pedig személyenkint csaknem kivétel nélkül gyakorlati keresztülvitelére is vagyunk hivatva. Napi munkáink közben mindnyájan érezzük, hogy mily nagyon és nehezek kitűzött céljaink. Méltók azonban arra, mélyen tisztelt Uraim, hogy az emberiességi meleg érzéstől áthatott agygyal és szívvel a lehető elfogulatlansággal tegyük ' izsgálódásunk tárgyává az erkölcsi züllésnek indult kiskorút, a bűnös embert, és emellett fáradságot nem ismerő, törhctlen buzgalommal igyekezzünk azok célra vezető kezelésére és javítására legjobb erőnket szentelni és feláldozni. Végül köszönetet mondott a miniszternek megjelenéséért. Utána a bizottság főtitkára: Gtűllaume dr. a svájci statiszt. hivatal főnöke, beszámolt a kongresszus eddigi előmunkálatairól és megállapította, hogy annak sikere ugy a véleményezők nagy száma, mint azok egyénisége állal teljesen biztosítottnak látszik. A bizotttság pénztárnoka Woxen, a norvég börtönök felügyelője, a pénztár állásáról tett jelentést, mire a Van der An és Didion bizottsági tagok által teljesített számvizsgálat alapján felmentvényt nyert. Hosszasabban foglalkozott a bizottsága/V/'/ Gyulának és TvpaldoBossia görög delegátusnak már régebben tett azzal az indítványával, hogy Bernben nemzetközi börtönügyi intézet állittassék fel s a bizottság felhívta elnökségét, hogy erre vonatkozólag a részletes intézkedéseket a kommisszióban képviselt egyes államok kormányainál tegye meg. Az ülés második napján több nyomós folyó ügy elintézése után megállapították, hogy a jövő évi' kongresszus a fentebb jelzett napon fog összeülni, mire az elnök megköszönte a bizottság tagjainak közreműködését. Minthogy az eddigi kongresszusokon szerzett tapasztalatok szerint a külföldi résztvevők száma több százra rug, kívánatos, hogy a magyar szakemberek is fokozott mértékben legyenek képviselve. A kongresszusra vonatkozó mindennemű felvilágosítást készséggel nyújt annak elnöke: Rickl Gyula miniszteri tanácsos és annak titkára: V&mbéry Rusztem dr., mindkettő az fgaípágugyminiszteriumban. Az ügyvédjelöltek joggyakorlatának kizárólagossága. A buda. pesti ügyvédi kamara átirata a m. kir. Kúriához az 1874. XXXIV t.-c. 5. ij-ának az ügyvédjelöltek joggyakorlatának kizárólagosságára vonatkozó intézkedései alkalmazása tárgyában : Nagyméltóságú m kir Kúria! Az 1874. évi XXXIV. t.-cikkel alkotott'-ügyvédi rendtartás az ügyvédjelöltek kiképzéséről a gyakorlati idő alatt c<r\általán semmi rendelkezést sem tartalmaz. Ugy látszik, mindent az életre bízott ezen törvény és arra, hogy az előirt vizsgákban elegendő biztosíték van a szükséges képzettség megszerzésére. Kamaránk a törvény ilyetén intézkedése mellett kötelességének tartotta önkormányzati hatáskörben valamit tenni a helvzet javítására. 1904. február hó 11. és illetve 25. napján tartott teljes ülésében az ügyvédjelöltek szellemi és erkölcsi kiképzése tárgyában meghozta a •/. alatt ide mellékeit következő teljes üfési határozatokat. Bátrak vagyunk a Nagyméltóságú m. kir. Kúriának becses figyelmét ezen határozatokra felhívni. Meg lévén gvőződve arról hogy az ország legfelsőbb bírósága csak méltánvoíni fogja törekvéseinket, amelyek végcélja az, hogy az ország ügyvédi kara szel-