A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 37. szám - Törvényjavaslat a kartellekröl

A J 3. §. A kartellszerzödésre vonatkozólag tett minden változtatásra vagy toldásra, amennyiben a 2. §-ban előadott kellékekre vonatkoznak, - a változtatást nem szenvedett kellékek ismétlésének szüksége nélkül — a 2. §. intézkedései szintén alkalmazandók, valamint általában a változtatások és toldások az alapszerződéssel egyenlő tekintet alá esnek. 4. §. Hazai vállalatnak vagy karteliegyesülésnek külföldi vállalattal vagy karteliegyesüléssel kötött kartellszerződése ezen törvény intézkedése alá esik. 5. §. A kartellszerződések törzskönyvbe jegyeztetnek be és e végből a kereskedelmi miniszternek mutattatnak be. A kereskedelemügyi miniszter a bemutatott szerződést, ha az a 2. §-ban megszabott kellékeknek mindenben megfelel, a kartelltórzskönyvbe bejegyezteti és a bejegyzés megtörténtét a hivatalos lapban kihirdeti. A törzskönyv rovataiba és a hirdetménybe a kartellszcrződésnek a 2. £-ban felsorolt adatai igtattatnak be. 6. §. Írásbeli kérvényre a kereskedelemügyi miniszter a kartellszerzödésről bárkinek másolatot adat ki. i. A kartellügyek kezelésével megbízott cég vagy esetleg kereskedelmi társaság cégének (25. e) pont) bejegyzésére nézve, a kereskedelmi törvény azon intézkedései, amelyek a cégek bejegyzésére vonatkoznak, a kartellszerződésnek a törvénykönyvbe való bejegyzése által változást nem szenvednek. 8. A kartellszerződésnek a törzskönyvbe történt bejegyzése és kihirdetése, a szerződés megtámadását és a kártérítési követelést ki nem zárja. 9. §. A kartcllszerződés hatályba csak akkor lép, ha az a kartelltörzskönyvbe bejegyezve és a bejegyzés kihirdetve lett. 10. A törzskönyvezés és meghirdetés bekövetkeztéig a kartcllszerződés aláírói által, vagy azok által, akik a kartellügyek kezelésével megbízattak (2. §. e) pont), a kartcllszerződés tárgyát képező vállalatok keretében, harmadik személyekkel szemben szintén hatálytalanok. Ezen szakasz intézkedése, az alaptalan gazdagodás cimén esetleg származott követelés érvényesítését ki nem zárja. 11. §. A már hatályba lépett kartellszerződésre vonatkozólag a 3-ik és 5. §-ban foglalt intézkedések elmulasztása esetében, maga az alapszerződés is, amelyre a változtatások vagy toldások vonatkoznak, hatályát veszti; alkalmaztatván a 10. §-ban foglalt intézkedések is. 12. 5;. Megtámadható a kartcllszerződés, ha: a) oly kikötés foglaltatik benne, amclylyel a kartellfelek más, a kartellszerződésben részt nem vett feleknek a versenyből való kirekesztésére alkalmas módon, kivételes, a forgalmi áraktól feltűnően különböző, árak alkalmazását, vagy áruk szállításának megtagadását állapítják meg; b) a kartellfelek a forgalmi árakat, a közönség kizsákmányolására alkalmas módon, az árak képződésére kiható egyéb rendkívüli körülmények hiányában,maguk szabályozzák vagy befoíyá solhatják oly mérvben, hogy a termelési önköltség és a forgalmi ár közötti különbözet feltűnően aránytalan mértékben haladja tul a közönséges szokásos hasznot. 13. §. Kártérítési kötelezettség áll be, ha: aj a kartellfelek egyes esetekben valamely forgalmi cikk árát az árak képződésére kiható egyéb rendkívüli körülmények hiányában egyes versenyzők versenyeinek kirekesztésére alkalmas módon anynyira leszállítják, hogy a verseny a közönségesen szokásos haszon mellett lehetetlenné válik; b) a kartellfelek az általuk termelt és további feldolgozásra vagy elárusitásra szánt áru szállítását, egyes féllel szemben, ennek vagyoni megrontására alkalmas módon, csak tetemesen felemelt árak mellett teljesitik, vagy éppen megtagadják; c) a kartellfelek a feldolgozásra szánt áruk bevásárlását, | egyes féllel szemben, ennek vagyoni megrontására alkalmas módon, csak tetemesen leszállított árban teljesitik vagy éppen megtagadják. 14. §. A kartellszerződés megtámadása irányul a kartcllszerződés hatályon kivül való helyezésére, valamint a kartellfelek által esetleg alakított szervezet cégének kitörlésére. 15. A megtámadást a kereskedelemügyi miniszter hivatalból intézi és e végből képviseletével a kir. ügyészt bízza meg. Horvát- és Szlavonországokra nézve a horvát-, sziavon és dalmátországi bánt keresi meg, meghatalmazásához, illetve megkereséséhez a kartellszerződést másolatban csatolja. 16. §. A 12. §. a) pontja alapján a megtámadás, a kartcllszerződés törzskönyveztetésének kihirdetése napjától számítandó három hó alatt indítandó meg. Később ez alapon a szerződés többé meg nem támadható. 17. íj- A megtámadás keresettel érvényesítendő. Az eljárásban a kereskedelmi eljárás szabályai alkalmazandók. Illetékes azon törvényszék, amelynél a kartellügyek intézésére alakított közkereseti vagy betéti társaság, szövetkezet vagy részvénytársaság bejegyezve van. Ha ilyen szervezete a kartellnck bejegyezve nincs, akkor illetékes azon törvényszék, amelynek területén a kartellszerződés aliróinak egyike, mint kereskedő vagy iparos bejegyezve van. Ha egyik sincs a magyar állam területén bejegyezve, akkor illetékes azon törvényszék, amelynek területén az aláírók egyike lakik, vagy üzleti telepe létezik. 18. íj- A 13. §. eseteiben a kartellszerződés azon aláírói, O G 2ő7 akik a tettet közvetlenül elkövették, vagy ahhoz beleegyezésüket adták, valamint a kartellügyek intézésével megbízott személy vagy cég, közkereseti vagy betéti társaság, szövetkezet vagy részvénytársaság teljes kártérítéssel egyetemleg tartoznak. Ezen kártérítési kötelezettség fennáll akkor is, ha a kartellszerződés, a törvény értelmében megállapított alaki kellékek mellőzésével köttetett, vagy bemutatva, törzskönyvelve és hirdetve nem lett. 19. §. Kártérítést követelni jogosítva van azon fél, aki a 13. §. eseteinek valamelyike folytán közvetlenül károsítva lett. 20. §. A törvényszék az illetékességébe utalt perekben szakértőket hallgathat meg. Budapesten és Zágrábban állandó szakértőbizottságok alakitandók, amelyek a bíróságok által eléjük terjesztett kérdésben véleményt adni kötelesek. Ezen bizottságok elnökeit és tagjait az igazságügyi miniszter, Horvát- és Szlavonországokra nézve Horvát-Sziavon- és Dalmátországok bánja <i évre nevezi ki. A bizottsági tagok egyszer s mindenkorra esküt, vagy ezt pótló fogadalmat tesznek. A bizottság véleményét a biróság által közölt adatok és a bizottság tagjainak saját tapasztalatai alapján adja meg. Véleményét az indokolással és esetleges külön véleménynyel együtt Írásba foglalja és a biróság elnökének átadja. A bizottság üléseire minden tag meghívandó. Érvényes határozat hozatalához az elnökkel együtt legalább hét tag jelenléte szükséges. A bizottság ügyrendjét az igazságügyminiszter, Horvát- és Szlavonországokra nézve Horvát-Szlavón- és Dalmátországok bánja állapítja meg. A bizottsági tagoknak megjelenésőkért dij jár, amelyet a biróság esetről-esetre állapit meg. 21. §. A kartelltörzskönyv kezelésének, a kartellszerződés levéltári elhelyezésének, a másolat kiadásának módját, valamint a törzskönyvbe való bejegyzésnek, másolat kiadásának és a hirdetmény kibocsátásának diját és a dij beszedési módozatait a kereskedelemügyi miniszter rendeleti uton állapítja meg. 22. A jelen törvény életbeléptetési időpontjának, legkésőbb a törvénytárban leendő'kihirdetése napjától számított egyévi határidőn 'belül való meghatározásával és végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter, törvénykezés tekintetében pedig az igazságügyminisztér, illetőleg Horvát-Szlavonországokra nézve a horvátszlavon-daimátországi bán bizatik meg. A javaslat álláspontja a következő: A javaslat álláspontja szerint kartellszerződések a kötelmi jog általános elvei szerint érvényesen köthetők. A kartellszerződésekkel okozható kár elleni óvóintézkedéseket pedig a javaslat ez óvóintézkedéseknek közigazgatási vagy magánjogi természete szerint, a közigazgatás és biróság között osztja meg. A közigazgatáshoz tartozik az állami felügyelet a kartellszcrződésekre és pedig ezen felügyelet két irányban. Egyfelől azon irányban, hogy a szerződésekben foglalt kikötések, a karteliköteléken kivül maradt felek szabad versenyét ne korlátozzák. Másfelől azon irányban, hogy a kartellszerződések folytán az árak a nemzetgazdaságilag igazolható határon tul magasra ne emelkedjenek, vagy azon alól lefelé ne essenek. A felügyeletet gyakorolja a kereskedelemügyi miniszter, aki e végből a kartellszerzódéseket nyilvántartja. E nyilvántartást fontos jogi és célszerűségi okok igazolják. Magyarországban az iparszabadság törvényes alapján állunk. E szabadságnak célja a szabad verseny. A kartelleket a felek saját akaratukból kivételeket alkotnak és versenyszabadságuknak önkéntes korlátot szabnak. A közrend tehát megköveteli, hogy valamint nyilvános az I iparszabadság törvénye, éppen ugy nyilvántartassanak a közönség számára és a közönség tudomására hozassanak a kivételek is, vagyis a kartellszerződésekben önként elvállalt és a szabad versenynyel ellenkező korlátok, hogy igy a versenyszabadság állapota teljesen nyílt legyen. Célszerűségi szempontból a nyilvántartás azért szükséges, hogy a felek könnyen nyerhessenek tájékozást a kartell terjedelméről és tagjairól, per esetére pedig a perjog szerint megkívántatott adatokról. A nyilvántartás akként történik, hogy a kartellszerződés a kereskedelmi miniszternek mutattatik be, aki a szerződés törzskönyvezéséről és a törzskönyvezés kihirdetéséről, kívánatra másolatok kiadásáról intézkedik. Törzskönyvezés céljából részletesen állapitandók meg a törvényben a kartellszerződés alkatrészei, mint érvényességének alaki kellékei. Ezen alkatrészek lesznek a kereskedelmi minisztériumnál vezetett törzskönyvbe rovatosan bevezetve és a megtörtént bevezetés a hivatalos lapban ki lesz hirdetve. Az érvényesség kellékei közé nem soroztatik az ár megállapítása és az árnak sem törzskönyvezése, sem kihirdetése nem céloztatik. Nem mindig állapítják meg a felek az árakat. Ha megállapítják, azok soha sem fixárak, hanem csak minimális, vagy maximális árak, aszerint, amint az eladási, vagy bevásárlási kartellről van szó. Nincs ok arra, hogy a felek kényszeríttessenek netalán megállapított áraikat nyilvánosságra hozni. A tett ajánlatokból a közönség az árakat ugy is megtudja, s ha az ajánlattételnél az eladó nem közli a minimális árt, hanem ennél többet kér, a többletre nézve fennáll a korlátlan verseny, amely a kereset és kínálat szerint a lehetőség mérvében majd érvényre juttatja a minimális árt. Ennek határáig azonban a piac helyzete és a