A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 36. szám - Reformok az ipari törvényhozás terén. 2. [r.]

142 A JOG gositást, maga a cégszöveg ellenben ebbeli rendeltetését a cég valódiság elve alól tett kivételeknél fogva elvesztette. A cégvalódiság elvének nem következetes keresztülvitele folytán a kereskedelmi forgalomban előforduló s a felfolyamodás­ban kiemelt megtévesztések pedig ujabb törvényhozási intézke­dések szükségességét indokolják ugyan, a törvény határozott intéz­kedésével ellentétes birói gyakorlatra ellenben nem vezethetnek. (1903. december lű-én, 4,217. sz.) A m. kir. Kúria. A íelfolyamodás visszautasittatik. Indokok: A kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és veze­tése tárgyában 1875. évi december hó 1-sö napján kibocsátott földmivelés,- ipar és kereskedelmi és igazságügyi miniszteri ren­delet kiegészítése iránt 1833. évi május hó 31, napján kiadott rendelet 2. §-a értelmében a kereskedelmi cégbejegyzések kihir­detésérc felügyelő miniszteri biztos, ha a bejegyzést törvénybe vagy a kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tár­gyában kibocsátott rendeletekbe ütközőnek találja, a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881 évi november hó 8. napján 3,269/1. M. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 37. §-a értelmében felfolyamodással vagy előterjesztéssel, avagy kapcsolatosan mindkettővel élhet. A másndbiróság ily határozata ellen pedig csupán felfolyamodásnak van helye. Ezen rendelet C §-a továbbá kimondja azt, hogy a felf o lya­modásra és előterjesztésre nézve, a mennyiben a rendelet kü'önös intézkedést nem tartalmaz, a 3,269/881. I. M. számú rendelet intéz­kedései alkalmazandók. Minthogy pedig az 1883. évi május hó 31. napján kibocsátott előbb hivatkozott rendelet a 3,269/881. I. M. sz. a. kiadott rendelet 37. §-ában felhívott 43. g-a rendelkezéseitől eltérő különös intéz­kedést nem tartalmaz, ez a szakasz alkalmazást nyer a biztos által beadott felfolyamodásokra is. Az emiitett szakasz h) pontja értelmében pedig az alsóbi­rósági határozatot helybenhagyó másodbirósági határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs. Minthogy pedig a neheztelt másodbirósági határozat a fel­folyamodásnak helyt nem adva, az azzal megtámadott elsöbirósági határozatot helybenhagyta, a másodbiróságnak eme határozata ellen további felfolyamodásnak nincs helye. Ennélfogva a minis­teri biztosnak a másodbirósági határozat ellen közbetett felfolya­modását visszautasítani kellett. (1904. március 18-án, 226. v. sz.) Az oly választott bírósági szerződés alapján, melyben a válasz­tott birák száma iránti kikötés a perrendtartás 449. és 501. ij-aival ellentétben áll, a perrendtartás szerinti választott bírósági eljárás meg nem indítható. — Az ily szerződés kezdettől fogva hatály­talan. — A szerződés következő kitételének: « . . . der allei­nigen Competenz der Budapester Waaren- und Effectenbörse* nem adható más értelem, mint hogy a budapesti áru- és érték­tőzsde választott bíróságának ítélkezése lett kikötve. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Az alperes illeté­kességi kifogásának helyt ad, felperest keresetével illetékesség hiányában elutasítja stb. Indokok: A kereset alapját képező szerződésben alperes az esetleg felmerülő vitás kérdések eldöntését egy háromtagú válasz­tott biróságra bízta; a szerződés végében pedig az áll: <<Sollte das obige Schiedsgericht in der vorgeschriebenen Weise und vor­gesehener Frist nicht functioniren, so unterwerfen Sie sich sowie wir der alleinigen Competenz der Budapester Waaren- und Effectenbörse endgiltig und ohne Appellation.» A szerződésből idézett ezek a szavak :•>... der alleinigen Competenz der Buda­pester Waaren- und Effectenbörse ...» a kereskedelmi törvény 265. §-ának figyelembevételével nem értelmezhetők másként, mint hogy a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának ítélkezése lett kikötve, mert vitás kérdések elbírálására a buda­pesti áru- és értéktőzsde, mint ilyen egyáltalán nem, hanem csak annak választott bírósága, mint törvényileg megerősített külön ügybiróság van hivatva. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy az A) alatti szerződésben a felek elsősorban egy háromtagú választott bíróság eljárását kötötték ki; mert az oly választott bírósági szerződés alapján, melyben a választott birák száma iránti kikötés a perrendtartás 499. és 501. §-aival — melyek I szerint a választott bíróság az elnökön kivül négy tagból áll — ' ellentétben áll, a perrendtartás szerinti választott bírósági eljárás meg nem indítható. Ez a része a szerződésnek tehát kezdettől fogva hatálytalan lévén, a tőzsdebiróság kikötése az 1881 : LIX. t.-c. 94. §-ában megkívánt határozottságot nem nélkülözi. Mint­hogy pedig szerződéses kikötés a feleknek nemcsak jogot ad arra, hogy keresetüket a kikötött kivételes biróság előtt érvényesíthes­sék, hanem, mint a szerződés lényeges feltétele, egyúttal kölcsö­nös kötelezettséget is állapit meg, melytől egyoldalúan egyik fél sem állhat el, a kir. törvényszék illetékességét leszállítani, felperest keresetével hatáskör hiányában elutasítani stb. (1904 április 8. 21,310*904. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését helyben­hagyja a benne foglalt indokok alapján és azért, mert a meg­tartott tárgyalás alkalmával felperes maga is azt vitatván, hogy az A) a. kö'téslevélnek a háromtagú arbitnum kikötésére vonat­kozó rendelkezése érvénytelen, erre való figyelemmel az A) a. okiratnak az a továbi rendelkezése, melynek értelmében az első­biróság ide vonatkozó helyes okfejtése szerint peres felek vitás esetekre nézve a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósá­gának vetették magukat alá, a törvény által megkívánt, kifejezett és határozott alávetés természetével bír s e részben a felperes ellenvetése annál kevésbbé bírhat sulylyal, mivel felperesnek azok a tényei, hogy ugyancsak a kereseti követelés alapjául szolgáló A) alatti kötéslevél alapján a jelen perbeli alperes felperessége alatt a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt folyamatba tett s ez által a 2. alatt csatolt ítélettel be is fejezett perben az eljáró választott biróság illetősége ellen kifogást nem emelt és hogy a 3. alatti tanúsága szerint már egy izben ugyanő a jelen perbeli alperes ellen az A) alatti okiratban előforduló választott bírósági kikötésre támaszkodva a tőzsdebiróság előtt keresettel lépett fel: nyilvánvalóvá teszik, hogy az A) alatti okirat kérdéses megállapítását maga is ugy értelmezte, hogy annak alapján a felek közt felmerülő vitás jogkérdéseknek eldöntésére kizárólag a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága van hivatva stb. Az a körülmény, hogy a hatálytalanítani kért zálogjoggal terhelt ingatlanok Időközben elárvereztettek és hogy a vételár­ból az alperes mit sem kapott, nem áll útjában annak, hogy az alperes által a közadós ingatlanaira szerzett zálogjogának a felek közt vitás megtámadhatósága és annak a csődhitelezőkkel szemben hatá­lyossága vagy hatálytalansága tárgyában határozat hozassék. A nagykikindai kir. törvényszék: A per érdemében való határozathozatal mellőztetik, mert a nagyszentmiklósi kir. járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak hivatalos értesítése szerint a zálogjoggal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek, s vételárukból semmi sem jutott a megtámadott zálogjogra, és igv tárgytalanná vált az ügy érdemében való döntés. (1903. évi július hó 27. 6,670/903. sz. a.) A szegedi kir. tábla : Az elsőbiróság ítélete megváltoztatta­tik s a per érdemileg clbirálandónak kimondatik. Indokok: Az a körülmény, hogy a hatálytalanítani kért zálogjoggal terhelt ingatlanok időközben elárvereztettek, és hogy a vételárból az alperes mitsem kapott, nem áll útjában annak hogy, alperes által a közadós ingatlanaira szerzett zálogjogának a felek közt vitás megtámadhatósága és annak a csődhitelezőkkel szemben hatályossága, vagy hatálytalansága tárgyában határozat hozassék, mert az a körülmény a felek közti jogvitát tárgytalanná nem tette. (1903. december 17. 4,660/9(13. sz. a.) A kir. Kúria : A kir. tábla Ítélete indokaiból heh benha­gyatik. 1904. máj. 31. 1,385/904. sz. a.) Bűnügyekben. Vádlott felmentésének nem lehetett helye, dacára annak, hogy a Kúria a törvénysértést megállapította. A btk. 359. tj-ban meghatározott sikkasztás tettese csak a végrehajtást szenvede­dett lehet. A m. kir. Kúria (1904. június 14-én 5,513/B. sz.) a. sikkasz­tás vétsége miatt vádolt özv. B. Jánosné és tsa elleni bűnvádi perben a koronaügyész áltai a jogegység érdekében használL perorvoslat tárgyában követezőén végzett: A koronaüg)ész perorvoslata részben alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a btk. 359. ij-ban meghatározott sikkasztás tet­tese csak a végrehajtást szenvedett lehet. Megsértette tehát a törvényt a nszécsényi kir. jbiróság 621/7. sz. ítéletével annyiban, a mennyiben B. József vádlottat annak megállapítása mellett, hogy az édes anyja özv. B. Jánosné ellen foganatosított kielégí­tési végrehajtás alkalmával lefoglalt ingóságok egy részét elide­genítette, a btk. 359. §-ban meghatározott sikkasztás vétsége miatt mint tettest elítélte és büntette. Egyebekben azonban a perorvoslat elutasittat'k. Indokok: A Sch. A. fia n.-szécsényi bejegyzett kereskedő cég javára, 36 K. 40 f. iránti követelésének céljából, özv. B. Jánosné ellen 1903. június 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával a végrehajtást szenvedő házánál többrendü ingóságok és a nagyoldali pusztán a végrehajtási jkv. 9. tétele alatt összeirt 1 szőke 2 éves koca sertés, továbbá 5 malac 178 K összérték­ben lefoglaltatván, a birói zár alá vett ezen ingó dolgok legna­gyobb része az árverésnek 1903. okt. 3-án tett megkísérlése alkalmával a végrehajtást szenvedő birtokában fel nem találtatott. Az erről tett hivatalos jelentés, de a végrehajtató sértett felje­lentése folytán is, özv. B. Jánosné ellen a btk. 359. íj-ban megha­tározott sikkasztás vétsége miatt megindított bűnvádi eljárás folyamán özv. B. Jánosné beismerte, hogy a házánál lefoglalt ingóságok egyrészét elidegenítette; ellenben a nagyoldali pusztán lefoglalt, a végrehajtási jkv. 9. t. a. összeirt kocasertést előadása szerint nem ő, hanem fia B. József adta el. Ennek következét­ben a bűnvádi eljárás az ügyészségi megbízott indítványára a btk. 359. §-a alá eso sikkasztás vétsége miatt B. József ellen is kiterjesztetvén, ez a vádlott beismerte, hogy az említett sertést eladta, de azzal védekezett, hogy az eladott sertés az ő tulajdonát ké­pezte ; azt pedig nem tudta, hogy ahhoz való tulajdonjogát előzően igényper utján igazolnia kellett volna. A n.-szécsényi kir. jbiróság 1904. január 28-án 621/7. sz. a. hozott és a felek megnyugvása folytán nyomban jogerőssé vált ítéletével özv. B. Jánosné és B. József vádlottakra a btk. 359. és 356. §-ai alá eső sikkasztás vét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom