A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 36. szám - Reformok az ipari törvényhozás terén. 2. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 36. számához. Köztörvényi ügyekben. A közjegyzői okirattal szemben is bizonyítható, hogy a felek abba színlelt jogügyletet vagy nyilatkozatot vétettek fel, Az állandóan követett hirói gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a hitelezők nincsenek elzárva attól, hogy igény-perben is az igény alapját tevő ügyletnek velük szemben való hatályosságát kifogás utján megtámadhassák olyan esetekben, mikor a végrehajtást szenvedő a kielégítési alapot elvonta azzal, hogy azt az igénylőre ruházta, és ennek a hitelező követeléséről és a végrehajtást szenvedőnek a hitelezőket megkárosító szándékáról tudomása volt. A m. kir. Kúria felülvizsg. tanácsa(1903 szept. l.G. 130/1903. s;:. a.) Edelstein Aladár dr. ügyvéd által képviselt Z. Imréné M. Ilona felperesnek. Hidasi János ügyvéd által képviselt nyíregyházi gazdasági és kereskedelmi hitelintézet részvénytársaság alperes ellen, lefoglalt ingóknak foglalás aluli feloldása iránt a nyíregyházai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett ügyében következő Íteletet hozott: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmét aS. E. 185. ij-ának a) és c) pontjaira alapítva az eljárási szabály megsértését abban találja, hogy a felebbezési bíróság az A. alatti közokirat kifejezett tartalma ellenére azt állapította meg, hogy felperes és a végrehajtást szenvedő' fél között kölcsönügylet nem létezett: Ez a panasz nem bír megállapítható alappal ; mert a közjegyzői okirattal szemben is bizonyítható, hogy a felek abba színlelt jogügyletet, vagy nyilatkozatot vétettek fel. Minthogy pedig a felebbezési bíróság a per egyéb adataiból azt a meggyőződést merítette, hogy a végrehajtást szenvedő az A. alatti okiratban feltüntetett összeget nem kölcsön címen vette kezeihez, hanem a közös gazdaságba leendő beruházásra és költség fedezésére, nem sértett jogszabályt azzal, hogy ítéletében azt állapította meg, hogy az említett felek között kölcsönzési ügylet nem létezett. I Panaszolja továbbá felperes, hogy a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett azzal, hogy habár a végrehajtást szenvedett az alperes javára lefoglalt követelést még a végrehajtást megelőzően reá átruházta, azt a foglalás alul fel nem mentette. Ennek a panasznak sincs megállható alapja: mert az állandóan követett birói gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a hitelezők nincsenek elzárva attól, hogy igényperben is az igény alapját tevő ügyletnek velük szemben való hatálvosságát kifogás utján megtámadhassák olyan esetekben, mikor a végrehajtást szenvedő a kielégítési alapot elvonta azzal, hogv azt az igénylőre ruházta, és ennek a hitelező követeléséről és a végrehajtást szenvedőnek a hitelezőket megkárosító szándékáról tudomása volt; Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint felperesnek, mint a végrehajtást szenvedő házastársának az A. alatti ügvlet kötése alkalmával alperes fennálló követeléséről tudomással kellett bírnia, és ekként tudhatta, hogy az átruházással felperes követelésének kielégithetése alul az alap elvonatik, másrészről a felebbezési bíróság ítéletének tartalmából vagy a tárgyalási jegyzőkönyvből és annak mellékletéből ki nem tűnik, hogy felperes felhozta és megállapittatni kérte volna, hogy a végrehajtást szenvedőnek az A. alatti okiratban foglalt ügylet tárgyát tévő ingóságon felül maradt-e a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyona? mindebből az ügyletnek az alperest károsító volta, és az erről tudomással bíró felperessel szemben való megtámadhatása jogilag következvén, annálfogva az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest keresetével elutasította. A választónak abból a célból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, etetése és itatása az 1878 : V. t.-c. 186. §-a szerint általában véve tiltva van és külömben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvényesithetése pedig birói oltalomban nem részesíthető. A követelés eredeti alapjának jogi természetét nem szünteti meg az a körülmény, hogy az adós akár előbb, akár utóbb egyenes fizetési ígéretet tett. Ellenben nem ütközik törvénybe vagy jó erkölcsökbe fuvarosoknak, napszámosoknak s küldöncöknek a képviselőjelölt megválasztása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére, történt felfogadása, amiért is az erre adott megbízás bíróilag érvényesíthető kötelmet szül. Á m. kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság. Felperesek, úgyszintén az alperes felülvizsgálati kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint J. M. felperes kereseti követeléséből 378 K. 92 fill. és Budapest, 1904 szeptember 4. S. Gy. felperes kereseti követeléséből 426 K. onnan származik, hogy ezek a felperesek alperes egyenes megbízásából és előre, úgyszintén utólag történt egyenes megtérítési ígérete mellett országgyűlési képviselő választására jogosultakat tudatosan abból a célból, hogy ezek az alperes jelölése, tehát nyilván megválasztása érdekében alperes mellett hangulatra keltessenek, ételiéi és itallal másoknál megvendégeltek; e tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint ezekre az összegekre nézve felpereseket keresetükkel elutasította; mert igaz ugyan, hogy az 1899. évi XV. t.-c. 3. §-ának 6. pontja meghatározza az elkövetés időpontját is, mint a tényálladék nélkülözhetetlen elemét, azonban ez a törvényhely csak a választás érvényességét érinti; ellenben a választónak abból a célból, hogy bizonyos jelöltre szavazzon, etetése itatása az 1878. évi V. t.-c. 186. §-a" szerint általában véve tiltva van és külömben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvényesithetése pedig birói oltalomban nem részesíthető; c tekintetben tehát mi jogi jelentőséggel sem bír az, hogy alperes azokkal a felperesekkel szemben előre és utólag egyenes fizetési ígéretet tett, illetőleg alperesnek ez a lekötelezettsége a követelés eredeti alapjának jogi természetét meg nem szünteti. Áttérve alperes felülvizsgálati kérelmére, az abban felhozott panasz nem bír megállható alappal, mert a felebbezési bíróságok ítéletében foglalt és meg sem támadott tényállás szerint felperesek kereseti követeléséből megítélt rész onnan származik, hogy felpereseket az alperes egyenesen megbízta arra, hogy az ő megválasztatása érdekében, de nem közvetlenül a választók részére fuvarosokat, napszámosokat, küldöncöket felfogadjanak, és alkalmazzanak, illetőleg N. M. nyomtatványokat széthordjon, hogy ezeket felperesek megtelték, hogy alperes előre és utólagosan is egyenesen kötelezte magát arra, hogy felpereseknek ezekkel kapcsolatos fáradságát, költségét és kiadásait megtéríti, és hogy mindezek egyenkint azokat az összegeket teszik ki, a melyeket a felebbezési bíróság felperesek javára egyenként megítélt; e mellett a tényállás mellett pedig helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint ezekben az összegekben alperest elmarasztalta; mert ezeknek a követeléseknek alapjául szolgált és fent ismertetett ténykörülmények törvénybe, vagy egyenesen a jó erkölcsökbe nem ütköznek; alperes pedig a fentiek szerint történt egyenes megbízásánál és egyenes fizetési ígéreténél fogva felpercsekkel szemben nem hozhatja fel azt, hogy felperesek megbízatásukat túllépték, hogy azok a ténykörülmények esetleg célirányosak nem voltak, avagy aránytalanul sokba kerültek és hogy alperes ellen mások is hasonló alapon, illetőleg a választásból kifolyóan, nagy összegekre rugó követeléseket érvényesítenek. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Kereskedelmi perenkivüli eljárásban hozott két egybehangzó határozat ellen további felfolyamodásnak helye nincs és ezen intézkedés alól a cégjegyzékek vezetése tárgyában kiadott rendeletek, a miniszteri biztosra nézve kivételt meg nem állapítanak. A miskolci kir. törvényszék: A kereskedelmi egyéni cégek jegyzékébe következő cég: «D. R.», melynek birlalója D. Béláné szül. U. Regina • . . bejegyeztetni rendeltetik. A kassai kir. ítélőtábla: A felfolyamodásnak helyt nem ad. Indokok: A keresk. törvény 11. és 17. §§-ai a cégbejegyzésre jogosított kereskedőnek megadják azt a jogot, hogy cégül csupán vezeték nevét használja, feltéve, hogy ezzei más kereskedőnek cégéhez való jogát nem sérti meg. Az egyéni cég szövegének megválasztását szabályozó eme cégjogi rendelkezésből, de a keresk. törv. 12. 13, és 15. §§-aiból is nyilvánvaló, hogy érvényben levő cégjogunk a cégvalódiság elvének következetes alkalmazásától eltekintett. Nevezetesen nem kívánja meg a cégszöveg szabályossága szempontjából, hogy az egyéni cég az illető kereskedőt, a társas cég pedig a társaság tagjait tüzetesen felismerhetőkké tegye, sőt a 12. és 15. §§-ok bizonyos esetekben a volt cégbirtokos nevének, tehát a jelenlegi cégbirtokos és illetve a jelenlegi társasági tagok szempontjából tekintve: idegen névnek cégül való használatát is megengedik. A felfolyamodó miniszteri biztosnak az álláspontja tehát, hogy az egyéni cég szövegéből a cégbirtokos.férfi vagy női minőségének feltétlenül ki kell tűnnie s hogy ez okból D. Béláné. szül. U. Regina cége «D. R.» szöveggel bejegyezhető nem volt, a K. T. 11. §-ával ellenkezik és tételes cégjogunk alapelveivel sem indokolt. A fent kifejtettekből nyilvánvaló ugyanis, hogy érvényben levő cégjogi szabályaink szerint a cégbirtokos kiléte felől csakis a kereskedelmi cégjegyzékek tartalma adhat megnyugtató felvilá-