A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 36. szám - A közigazgatási tisztviselők fizetésrendezéséből kifolyólag, a birói és ügyészi kar javadalmazása kérdésének, az érvényben lévő előléptetési rendszer és minősitési intézmény megszüntetésével való megoldásáról

Huszonharmadik évfolyam. 36. szám. Budapest, 1904 szeptember 4. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG Előfizetési árak: HETILAP ÍZ Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél « 6 « ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI EX KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. £gész ' n Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják__^^ (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM A közigazgatási tisztviselők fizetésrcndezéséből kifolyólag a birói ós ügyészi kar javadalmazása kérdésének az érvényben levő előléptetési rendszer és minösitési intézmény megszüntetésével való megoldásáról. Irta X. Y. — A Kúria felülvizsgálati határozatairól. Irta W e i s s Ignác dr., brassói ügyvéd. — A magáninditvány intézményének reformjához. Irta Moskovitz Iván dr., újpesti kir. albiró. — Reformok az ipari törvényhozás terén. Irta Zsoldos Benő, zombori tszéki aljegyző. — Vegyesek. TÁRCA: A jegygyűrű védelmében. Irta Igaz Gusztáv, székesfehérvári tszéki aljegyző. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Eelsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A közigazgatási tisztviselők fizetésrendezéséböl kifolyólag, a birói és ügyészi kar javadalmazása kérdésének, az érvényben levő előléptetési rendszer és minösitési intézmény megszüntetésével való megoldásáról. Irta X. V. A *.yogs> tekintetes szerkesztőségének szíves engedelmével, a jelen cikkben érintett themákról szerény tehetségem szerint számtalanszor értekeztem, jól tudván, hogy egy szaklap szellemével és irányával szakkérdések fejtegetése egyeztethető össze. A tekintetes szerkesztőség több izben adott alkalmat, hogy a bíróság intézményes szervezetei körébe tartozó értekezések e ap becses hasábjain megjelenhessenek. A jelzett kérdésekhez magas szellemű színvonalon álló nagybecsű értekezésekkel igen sokan hozzászólottak, ennek tudatában fejtegetés tárgyává teszem egyedüli szándékom, hogy a magyar birói és ügyészi kart legvitálisabb érdekével törődésére figyelmessé tegyem mer az ügy még annyira időszerű, hogy a napirendről mindenkor a levételére nézve elfogadható ok nem is létezhetik. A megyei tisztviselők fizetését szabályozó 1904. évi X. t.-c. életbeléptetésével a magyar birói és ügyészi kar erkölcsileg és anyagilag hátrányos helyzetbe jutott különösen az által, hogy még a megyei I. aljegyző, árvaszéki ülnök és főszolgabíró is a VIU. fizetési osztályba lett sorozva és a törvény oly rendelkezést tartalmaz, hogy a 15 éven át szolgált főszolgabíró az automatikus előléptetési rendszer elvénél fogva a VII. fizetési osztályba kerül. A kir. törvszéki bíró, vezető jbiró és vezető ügyésszel szemben az ügyvédi gyakorlat folytatásával busás mellékjövedelemre szert tehető megyei t. ügyész a VII. fizetési osztályba lett sorozva. A bírák és ügyészek létérdekéről — noha a végrehajtó hatalomnak nem alárendelt közegei, ily nagylelkű gondoskodás nem történt, mert a bíráknak és ügyészeknek a IX. rangosztályba való első kinevezésük változatlan; a VIII. és VII. r. osztályba jutásuk a törvényszéki elnök vagy a vezető jbiró jóvoltától van föltételezve. A fizetéspótlékos törvény rendelkezésénél fogva (melynél a .Srr//-kormánynak soha törvénnyé nem vált fizetésrendezési javaslata is kielégítőbb volt ) a bírák és ügyészek szerzett jogaiktól elestek, amennyiben a IX., VIII., VII. és VI. fizetési osztály 1-ső fokozatában volt birák és ügyészek a 2-ik vagy 3-ik fiz. fokozatba degradálódtak és birkatürelemmel várhatnak, mig oda kerülnek, ahol már voltak. Mindez a szatócsszerü fukarkodás miatt. A bírónak v. ügyésznek be kell érnie, hogyha létérdekéről szó esik, annak folytonos hangoztatásával, hogy a legmagasabb fiz. osztályba való jutáshoz is kilátása van. Ez annyit jelent: nesze semmi, fogd meg jól! Mondhatom, nem tévedek, ha ki merem jelenteni, hogy a bírónak nem kilátásra, hanem állásához mérten a maga és családja létfentartására elégséges és tisztességes javadalmazásra van szüksége, mint amely a társadalomban hátra nem szorításának ugy erkölcsi, mint anyagi függetlenségének feltétele. A fizetés-emelkedésnek mindenkor az administrativ közeg befolyásától független rendszeren kell alapulnia. A jelen visszonyok között igazán nevetséges arra gondolni, hogy a túlterhelt és a IX. fiz. osztályba kinevezve lett biró a kor szellemével lépést tartva, minden szabad idejét önképzésre is fordítsa és hogy becsvágyát emelje azon körülmény, hogy önhibáján kivül 15 és több év alatt ernyedetlen ügybuzgalmával sem képes 400 koronával tovább haladni. Aminek leginkább oka az ez idő szerint még létező, lomtárba való félszeg előléptetési rendszer, ennek folyományául legkiváltkép, hogy további előmenetele, életsorsa és boldogulása a törvényszéki elnök és vezető jbiró vagy mindkettőnek kezébe van letéve. Bocsánat, ez nem jól van így és nem ugy van jól, ahogy van, mert tiszteletreméltóságukat elismerve és tőlük a nagyrabecsülést meg nem tagadva, helytelen egy a kulisszamögöttiségre alapított oly előléptetési rendszer fentartása, amely szerint egy-két embernek befolyása miatt valamely bíróra anyagi joghátrány háramolhassék. A birói állásnak az állami életre különös fontosságú közjogi jelentősége követeli, hogy a társadalomban a biró és ügyészi kar tekintélyes és köztiszteletben álló előkelő testület legyen. Ami meg is valósítható, ha azon kar a hivatalnokok vagy beamterek csoportjából kiemeltetik. Az állani pénzügyi helyzetének gátló akadályul való előhozakodása helyett (melynek külömben alapja nincsen, tekintve, hogy Törökország vagy más balkáni állammal pénzügyi viszonyt illetőleg Magyarország össze nem hasonlítható) a bíráknak és ügyészeknek a IX. rangosztályban helyett első kinevezésük a VIII. rangosztályban történjék és VI. rangosztályig bezárólag automatice menjen végbe. A minősítés egyedül a soronkivüli előléptetés és a magasabb birói álláshoz szükséges látókör és képesség megállapítására szorítkozzék. A minősítésre való jogosultságot, törvényszéki elnöktől és vezető jbirótól teljesen független, meghatározott számú birói tagokból alakult szakbizottságra kell átruházni. A további rangosztályozás olyan legyen, hogy a torv.széki elnök, táblabíró és főügyészi helyettes az V ; a főügyész, koronaügyészi helyettes, táblai tanácselnök és kúriai biró a IV-ik; a táblai elnök, koronaügyész és kúriai tanácselnök a III. fizet, osztályba soroztassék; a kúriai 2-od elnöki vagy alelnöki állás beszüntetendő volna, mert a törvényszéknél és a táblánál sincsen ilyen állás rendszeresévé. Nagyjában ezek azon alapelvek, amelyek szerint a bírák és ügyészek előléptetési rendszerét a minden irányban való birói függetlenség érdekében életbe léptetni lehetne. Minthogy a birói állás betöltéséhez elméleti képzettségen kivül gyakorlat és élettapasztalat okvetlen szükséges, a tekintélyt csorbító és a jó Ízlésbe ütköző albiró és alügyészi cim megszüntetése mellett a birói kinevezés föltételéül a gyakorlati birói vizsga sikeres letételétől számított 2 évi utógyakorlat legyen kikötve. A korhatárt illetőleg első folyamodásu bíróvá és ügyészszé kinev ezéshez' betöltött 32 éves életkor, vezető jbiróvá és vezető ügyészszé kinevezéshez a betöltött 40 éves életkor, törvényszéki elnök, táblabíró, főügyészi helyettes és a magasabb birói és ügyészi állásokba való kinevezéshez, a betöltött 45 éves életkor legyen a törvényileg megállapított feltétel. E felett a nagynevű boldogult Szilágyi Dezső elmélkedett és gondolkodott. A birói és ügyészi szervezet átalakításánál azon irányadó elv érvényesüljön, hogy a birák és ügyészek érdekéről kellőleg gondoskodva legyen, hogy birói és ügyészi állás elnyeréséhez magasabb életkor köttessék ki, hivatalvezetői állásra pedig a testületi szellemet fejlesztő éltesebb korú birák jóvolLapunk mai száma 12 oldalra terjed.