A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 35. szám - Az utolsó lakhely a polgári perrendtartásjavaslat 23. §-ában - A pergátló kifogások kérdéséhez

140 A JOG ^ = — — tartotta és az annak alapján 1901 B. 463 2. sz. a. hozott Ítéletével P Constantin vádlottat a btk. 260. §-ban meghatározott rágalmazás vétsége miatt 8 napi fogházra ítélte el. Ezt az ítéletet a kir. tszék a vádlottnak elitéltetése miatt bejelentett felebbezésére, az 1901. dec. 17-én a kir. ügyész jelenléte nélkül megtartott felebbviteli tárgyaláson felülvizsgálván, 4,627. sz. a. hozott Ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete a felebbviteli tárgyaláson jelen nem volt P. Constantinnak 1902. feb. 4-én kézbesittetvén, ugyanöt büntetésének kiállása végett a kir. jbiróság 1902 febr. 27. megidézte. Ezen napon P. Constantin a nevezett kir. jbiróságnál igazolás iránti kérvényt adott be, az általa elmulasztott felebbviteli tárgyalásra uj határnap kitűzése iránt előterjesztett kérelmét azzal támogatván, hogy a kérvény mellett bemutatott idézés szerint a felebbviteli tárgyalás nem dec. 17-én hanem 18-án volt megtartandó azzal, hogy a felebbv. tárgyalásról való elmaradása elővezettetésének elrendelését fogja maga után vonni. A fehértemplomi kir. tszék 1902. máre. 7-én 1,597. sz. végzésével az igazolási kérelemnek helytadva, a felebbviteli tárgyalásra ujabb határnapul 1902. ápril. 26-át tűzte ki és az ezen a határnapon, most mára kir. ügyész közreműködése mellett megtartott felebbv. tárgyalás alapján 2,803. sz. ítéletével az első izben 4,627 sz. ítéletét hatályon kivül helyezte, a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta és P. Constantin vádlottat a vád és következményei alól felmentette. Ez az ítélet, minthogy az O. Árpádnak az ezen ítélet ellen közbevetett semmiségi panaszát visszautasító tszéki végzés ellen beadott felfolyamodása a kir. Kúria által elutasittatott, jogerőre emelkedett. A szászkabányai kir. jbiróság azzal az eljárásával, hogy a jelen esetben a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg és annak alapján ítéletet hozott, megsértette a törvényt. A jbiróság előtt folytatott eljárásban ugyanis a tárgyalást oly ügyben, mely hivatalból üldözendő vétség vagy kihágás miatt van indítva, a B.p 539. §. szerint az ügyészségi megbizott jelenléte nélkül nem lehet megtartani. A bűnvádi prt-ban érvényre jutott alapelvekből a közvád és a magánvád között felállított és a törvényben következetesen keresztül vitt megkülönböztetésből, továbbá abból, hogy magánvád tárgyai csak a Bp. 41. §-ban felsorolt vétségek és kihágások, ellenbe* az ott fel nem sorolt büntetendő cselekmények kivétel nélkül közvád tárgyai, tekintet nélkül arra, hogy azok csak a sértett fél indítványára üldözhetők-e vagy sem ; végül abból, hogy a bűnvádi prt. a közvád tárgyát képező büntetendő cselekmények iránt folytatott eljárásban a közvád képviselőjének a tszék előtt tartott főtárgyaláson a kir. itélő tábla előtt tartott felebbviteli főtárgyaláson és a kir. tszék mint másod fokú bíróság előtt tartott felebbv. tárgyaláson való jelenlétét feltétlenül és akkor is megkívánja, ha a közvádló a vád képviseletét el nem vállalta, nyilvánvaló, hogy a Bp. 539. §-ban használt ezen kifejezés alatt «hívből üldözendő vétség vagy kihágása közvád tárgyát képező vétség vagy kihágás értendő, mint az a kir. Kúriának a jogegység érdekében 1903. dec. 23-án 10,390. sz. a. hozott határozatában már egy izben indokoltan kimondatott. Minthogy pedig a jelen bűnvádi ügyben vád tárgyává tett a btk. 260. §-ban meghatározott, annak 268. S-a szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető, de a Bp. 41, S-ában felnem sorolt rágalmazás vétsége közvád tárgyát képezi, kétségtelen, hogy a kir. jbiróságnál a tárgyalás az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül, csak a törvény megsértésével volt megtartható. De törvénysértést követett el a fehértemplomi kir. tszék is, még pedig két irányban ; egyrészt annyiban, a mennyiben az elsőfokú bíróság íteletét és az ennek alapjául szolgálló tárgyalást a Bp. 384. 6. p-ban körülirt alaki semmiségi ok fenforgása miatt nem semmisítette meg, hanem az ítéletet érdemileg felülvizsgálta dacára annak, hogy az említett szabálytalanság a Bp. 384. §; utolsó bekezdése szerint hivatalból is figyelembe veendő semmiségi okot képez; és másrészt annyiban, a mennyiben az 1901. dec. 17-én 4,627. sz. a. hozott Ítélet alapjául szolgált felebbv. tárgyalást a kir. ügyész jelenléte nélkül tartotta meg, holott a Bp. 552. §. első bek. szerint a felebbv. tárgyalás a kir. ügyész távollétében megtartható nem volt. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslalát a jelzett irányban alaposnak felismerni és a törvénysértéseket megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a Bp. 442. §. utolsó bekezdésén alapul. A koronaügyész törvénysértést lát abban is, hogy a fehértemplomi kir. tszék 1902. márc. 7-én 1,597. sz. a. hozott végzésével P. Constantin igazolás iránti kérelmének helyt adott; holott ez a kérvény a koronaügyész _ nézete szerint elkésés indokából visszautasítandó lett volna. Ámde az idézett végzés indokolásából kitűnik, hogy a felebbv. tárgyalásra eredetileg csakugyan 1901. dec. 18-a tüzetett ki határnapul, mely határnapra P. Constantin az igazolási kérelem mellett bemutatott idézéssel meg is idéztetett és hogy ezen határnap utóbb O. Árpád sértett kérelmére 1901 dec. 17-ére tétetett át a nélkül, hogy P. Constantin erről értesíttetett volna. Minthogy tehát P. Constantin vádlott az 1901 dec. 17-én megtartott felebbv. tárgyaláson, idézés hiányában megjelenni nem tartozott; s minthogy másrészt vádlott a felebbv. tárgyalásra az idézés tanúsága szerint elővezetés terhe mellett idéztetett, kétségtelen, hogy a felebbv. tárgyalás az ő jelenléte nélkül a Bp. 552. §. 2. bek. érteim, megtartható sem volt; s hogy ebből kifolyóan az 1901 dec. 17-én megtartott felebbv. tárgyalás, a Bp. 384. ij. &• p.-ban körülirt hivatalból figyelembe veendő alaki semmiségi ok fcnforgásánál fogva semmis volt. De vádlott arról, hogy a íelebbv. tárgyalásról való emaradása ügyének elintézésére lényeges lefolyással volt, csak akkor szerezhetett tudomást, midőn az 1902 febr. 24-ére kézhez vett végzéssel büntetésének kiállása végett 1902 febr. 27-ére a szászkabányai kir. jbiróság elé idéztetett, a kir. tszék által 1901 dec. 17-én hozott 4,627 sz. másod fokú ítéletnek részére 1902 febr. 4-én tett kézbesítéséből a mulasztás következményéről alapos tudomást nem menthetett azért, mert az idézésben foglalt figyelmeztetésből méltán azt következtethette, hogy a tárgyalásról való elmaradása elővezettetésének elrendelését, de nem ítélet hozását vonhatja maga után. P. Constantin vádlott ezek szerint esetleg semmiségi panasznak tekinteni kívánt igazolási kérelmét a Bp. 464. i?-ban meghatározott határidőn belül adván be, a fehértemplomi kir. tszék nem követett el törvénysértést azzal, hogy a kérelemnek helyt adva, a felebbv. tárgyalásra uj határnapot tűzött ki. Ebben az irányban tehát a koronaügyész perorvoslata alaposnak felismerhető nem lévén, azt elutasítani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A kolozsvári tszéknél Nagy József helybeli cég ellen bej. szept. 26, fsz. okt. II, csb. Bartók József, tg. Lehman Róbert dr. — A debreceni tszéknél Nagy Ferencné püspökladányi vendéglős ellen, bej. okt, 3, fsz. okt, 31, csb. Szuhányi Andor, tg. Belováry Lajos. — A szabadkai tszéknél Matlik Károly adai kereskedő ellen, bej. okt. 15, fsz. nov. 2, csb. Kindris Gábor dr., tg. Hodik János dr. — A rózsahegyi tszéknél Dzurik Mátyás volt liptósztntmiklósi szabó ellen, bej. szept. 11, fsz. okt. 6, csb. Dlukovics Béla, tg. Herczka Gyula dr. Pályázatok.' Az ungvári jbiróságnál albirói áll. szept. 6, < 1901 A budapesti közjegyzői kamaránál a hatvani közjegyzői áll. szept. 13 11901 — A komáromi tszéknél aljegyzői áll. szept. ti i 1901 — A nagykárolyi jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 9 119031. Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalko.zliatu?ik. Bakabánya Sch. J. dr. Müchlstein —Mráz nem érk. Mitévők legyünk vele ? — Módos G. L. dr. Rossu—Csibu érk. 760/904. p. sz. a. előa. Fráter, n. e. iSziveskedjék a hátralékos előfizetést beküldeni'. — Nyitra Sz. D. dr. Grohmann — Szulyovszky érk. 2229/üOi. imárc. 17 mv.i 2596/904. ín. e.l és 6711/904 yul. 6 hh.i sz. a. — Robitsek— Szulyovszky érk. 8688,904. sz. a. aug. 17., ülésen kivül elintéztetett. A német nyelvben teljesen jártas és románul is beszélő ügyvédjelölt, két jogtudományi szigorlattal és államtudományi tudorsággal, rövid joggyakorlattal, tősgyökeres magyar városban levő ügyvédi irodában állást keres. Cime : Berger G. Albert dr., ügyvédjelölt, Beszterce, Kelp Gusztáv dr. ügyvédi irodája. Az egri kir. közjegyző, helyettest keres. Közjegyzői segéd, ki a hagyatékok önálló tárgyalásában, közjegyzői okiratok felvételében s telekkönyvi beadványok elkészítésében tökéletesen jártas, birja a magyar, német, tót és ruthén nyelvet Írásban és szóban, róni. kat. nős, 43 éves, azonnali belépésre közjegyzői irodában alkalmazást keres. Megkeresést «Közjegyzősegéd.' alatt a kiadóhivatalba kér. Egy régibb idő óta vidéken fennálló ügyvédi iroda átadandó illetve ál-vehető. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredménybez a JOG hirdetései utján. Közjegyzői gyakorlattal biró segéd, ki a német nyelvben is teljesen jártas, állandó alkalmazást kaphat Cottely Géza dr. budapesti közjegyző irodájában (VIII., József-körut 2.) Közjegyzőhelyettes, kitűnő bizonyítványokkal, német és román tolmácsi képesítéssel, alkalmazást keres, lehetőleg a délvidéken. Cirne a kiadóhivatalban. Irattárkezelésre alkalmas ügyvédi irnok s ezenfelül kellő jártassággal biró ügyvédjelölt irodámban szeptember 1-től alkalmazást kaphat. Bővebb felvilágosítást szóval vagy írásban készségesen adok. Molnár József, ügyvéd Rimaszombaton. Egy vidéki nagyobb forgalmú takarékpénztár ügyésze keres kamarailag bejegyezhető, már eddig is bejegyezve volt, tárgyalni és fogalmazni képes jelöltet, aki főleg telekkönyvi ügyekben kellő gyakorlattal bír. Belépés ideje és díjazás megállapodás szerint. PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.