A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 35. szám - Az utolsó lakhely a polgári perrendtartásjavaslat 23. §-ában - A pergátló kifogások kérdéséhez

244 A szolgáltatott bizonyítékok meggyőző ereje vagy ezek híján a félnek eskü alatti előadása. A jogászi éleslátás, a judicium gyorsasága rendszerint egész könnyen nélkülözhető tulajdonságok, mert nem igen fordul elő az ex abrupto birói declaratio. szüksége. Talán csak a pergátló kifogások esete az, midőn kino$ situatiot teremthet a jogászi esprit hiánya, és különösen az 1893: XVIII. t.-c 27. §-ának pontjai, a hatásköri és illetékességi kifogások azok, amelyek az áttekintés gyorsaságát és a judicium könnyedségét igénylik. A hatásköri és illetékességi kifogások pár gyakorlati esetét kívánom az alábbiakban vázolni; nem doktrinair szempontból és elméleti törvénykritikával kisérve, hanem kizárólag a fennálló törvény parancsoló rendelkezésének alkalmazásával, a meglehetősen bonyolult hatásköri és illetékességi szabályoknak az 1893 XVIII t. c. §-ához való visszonyát véve a vizsgálódás alapjául. Az 1893. XVIII. t.-c. 2. i^-ának 1 — 3 pontjai teljesen világosak, azok tekintetében kételyek fel nem merülhetnek és a járulékok nélküli 1,000 illeteve 400 korona érték képezi azt a határvonalat, amelyen túlhaladva az 1893. XVIII. t.-c. 2. §-ának 2. pontja alapján emelt pergátló kifogá* nak helyt kell adni. A 4-ik pont sem hagy semmi kételyt, a jogvisszony létezése, vagy nem létezésének megállapítása iránti kereset, amint a jogviszony tárgya személyes, kötelmi természetű 1,000 korona, ha pedig tárgya dologi vagy örökösödési igény, járulékok nélküli 400 korona pénzbeli egyenérték erejéig tartozik a járásbíróságok hatáskörébe. A második csopor.'ba tartozó keresetek a hatáskör megállapításához többrendbeli törvényhomály és ingadozásoknak megvilágítása és bizonyos grammatikai magyarázat szükséges mindjárt az 5-ik bekezdés, a) pontjának is. Az értékre való tekintet nélkül járásbirósági hatáskörbe tartozó köz- vagy hitelesített magánokiraton alapuló készpénz vagy helyettesítő ingóság iránt indított kereset, még ha a járásbíróság hatásköre az okiratban ki is van kötve, még nem elegendő, hanem szükséges, hogy a követelés létrejötte és mennyisége magával az okirattal bizonyittassék, tehát ezek collectiv kellékek, amelyek közül, ha bármelyik hiányzik, a járásbirósági hatáskör, ha az értékhatár áthágatott, ki van zárva. A feleknek intézkedése nem állapithat meg hatáskört; ha a sommás ítélkezéshez, annak gyorsaságához és határozottságához szükséges kellékekkel maga az igény tárgy a nem rendelkezik. Az 5 b) pont esetében nagyon controvers kérdések merülhetnek fel. Valaki átadja ingatlanát a rajta levő minden fundus instructussal gyermekeinek, azon kikötéssel, hogy a gazdaság vezetésében az ő utasításait tartoznak követni és a jövedelem bizonyos részét meghatározott tartozások törlesztésére fordítani, ezek nem teljesítése eseién pedig az átadott ingatlanokat néki visszabocsátani. Az átadó most keresetet indít a fiai ellen azon címen, hogy például a gazdasági üzem tekintetében az ő utasításaitól szándékosan eltértek és minthogy ezen tényük az átadási okirat szerint az ingatlanok visszabocsátásának kötelezettségét vonja maga után, az átadási szerződés érvénytelenítése és fiainak a használatból elmozdítása iránt. Visszakéri az ingatlant, minthogy alperesek ténye mint felbontó feltétel az átadás, illetve a használatba bocsátott ingatlanok visszabocsátására jogalapul szolgál. Alperesek pergátló kifogást emelnek azon az alapon, hogy a keresetben foglalt ténybeli állitások, a nékik tulajdonított szcrződésellenes cselekmények az 5 aj pontban jelzett módon igazolva nincsenek, azoknak kétségen kivül álló fenforgása nélkül pedig a visszavonás és felperesnek a szerződés előtti állapotba való visszahelyezése iránti keresete mint határozatlan és nem okiraton alapuló, minthogy az érték is meghaladja az 1,000 koronát, járásbirósági hatáskörben kikötés dacára sem bírálható el. Jelen esetben a b) pont állapítja meg a hatáskört, mert az átadott, illetve használatba bocsátott ingatlanok visszabocsájtásának időpontja, a visszavonás, határozott időponttá alakult az által, hogy a keresetben említett gazdasági üzem tekintetében az alperesek felperes utasításait nem követték. Minthogy pedig ez a kérdés képezi a kereset jogalapját, annak elbírálása a járásbirósági hatáskörbe tartozik az ingatlanok értékére való tekintet nélkül. Ugyancsak a b) pontban van az igen fontos elhatárolás a tulajdoni és birtokperektől, midőn kimondja a törvény, hogy a bérleti visszonyon kívül határozott időtartamra vagy visszavonásig átadott épületek vagy egyéb ingatlanok visszabocsátása iránti kereset, dologi jogvitát nem provokálhat, vagyis, ha a ,-isszabocsájtás iránti kérelem mellett tulajdonjogi vagy más dologjogi kérdések megoldását is tartalmazza a marasztalási kérelem, akkor már 6Ű0 koronás érték esetén is az egész kereset ellen sikerrel érvényesíthető a hatásköri kifogás. Az m ) pont hatáskört szabályoz, de ebben a keretben egyszersmind dcfinitióját adja a sommás visszahelyezési pernek terjedelmi szempontjából. Abból a korlátból, hogy a marasztalási kérelem nem terjedhet építmények lerontására ide nem értve kerítések eltávolítását, sem pedig a tulajdoni igényre, egyszersmind világosan látjuk, hogy mikor alakul át a sommás repositionális per birtokperré. Itt ismét szükséges ismétlésekbe bocsátkozni. Nincs kizárva, hogy az építmény lerontásával kapcsolatos ezen kereset is járásbíróság hatáskörébe tartozik, csak az értékre való tekintettel meg ne haladja az 1. íf. 2. pontjában foglalt 400 koronás határt; ép így van a tulajdonkeresettel kapcsolatos petitummal is. Irodalom. A közigazgatási eljárás vezérfonala, tekintettel a törvényhatósági közigazgatásra. Irta Sigmond Andor, a jog- és állam, tudományok tudora, bel. min. fog., főispáni titkár. Budapest1904. Athenaeum r. t. Ára 9 korona. Kitűnően elrendezett anyagával c munka hathatósan szolgálja azt a célt, hogy teljes képét nyújtsa a törvényhatósági közigazgatási eljárásnak, mind az egyes cselekvényeket, mind a rájuk vonatkozó általános szabályokat illetőleg. Különös részében foglalkozik a hatóság és felek között való eljárás előkészítő, földerítő, határozathozó és megvalósító teendőivel, továbbá a hatóságok egymásközött való eljárásával, végül mind az egyes, mind a testületi hatóságok kebli eljárásával. Az elméleti szabályokat a közigazgatási eljárás lényegének megfelelő rendszerbe foglalja s ezzel kapcsolatban mutat rá az egyes cselekvényekre vonatkozó gyakorlati szabályokra s ekként világítja meg alaposan, hogy miként kell az elméletnek a gyakorlatban megvalósulnia. Vegyesek. A szabó varrógépe nem foglalható le. Előterjesztéssel élő a 6 t. a, varrógépet oly szükséges munkaszernek tartja előterjesztő, — mint szabónál, mely az 1881. évi LX. t.-c. 51. §-a n) pontja szerint le nem foglalható. Kéri a végrehajtást a 6. t. a. ingóra megsemmisíteni s végrehajtatókat, miután a végrehajtás közbenjöttük mellett történt, a költségben elmarasztalni. Végrehajtatók tagadják, hogy a varrógép az 1881. évi LX. t.-c. 51. § n) pontja alól mentesített ingók fogalma alá vonható lenne, ezen §. csak szükséges munkaszereket mentésit, a varrógép pedig a szabóipar folytatásához nem éppen szükséges. Kérik az előterjesztés elutasítását és előterjesztéssel élőnek a költségben leendő elmarasztalását. A biró meghozta az alábbi végzést. Előterjesztéssel élő Lipták Endre előterjesztése elutasittatik s köteles végrehajtató Freiberger Fülöp és Fleischmaim Simonnak egyenként 6—6 koronában megállapított perköltséget megfizetni, mert az 1881. évi LX. t.-c. 51. § n) pontja értelmében az iparosoknak, gyári munkásoknak és napszámosoknak szükséges munkaszerei vannak a foglalás alól kivéve s igy az iparos munkaszerei alatt is csak oly egyszerű munkaszerek értendők, amelyek az iparosnak a munka folytatásában feltétlenül szükségesek, nem pedig olyanok, melyek csupán a munkaképesség fokozása végett az iparosnak a gyári munkával való versenyképességének előmozdítására szolgálnak. — (Iglói kir. járásbíróság 1904. évi V. 76. szám). — A kir. ítélő tábla az I-ső bíróság végzését megváltoztatja, az előterjesztésnek helyt ad, a végrehajtási jegyzőkönyv 6. t. a. összeirt Singer-féle varrógép lefoglalására vonatkozó végrehajtási eljárást megsemmisíti s ebből folyóan ezt a varrógépet a birói zár alól feloldja, az előterjesztésből felmerült költségeket kölcsönösen megszünteti. Indokok: A szabóipar mai fejlettségénél fogva kizártnak tekinthető, hogy egy városban élő szabó mesterségét varrógép nélkül eredményesen, vagyis olykép folytathassa, hogy megélhetése biztosítva legyen ; a törvénynek pedig az a célja, hogy a végrehajtást szenvedő a végrehajtás által a megélhetés feltételeitől meg ne fosztassák. Ezeknél fogva a varrógép is szükséges és az 1881. évi LX. t.-c. 51. § n) pontja alá tartozó munkaszernek tekintendő, nem pedig olyannak, amely csak a munkaképesség fokozása s a gyári munkával való versenyképesség előmozdítására szolgálna, miért is a 6. t. a. lefoglalt varrógépre nézve az előterjesztésnek heht adni kellett. (Kassai kir. Ítélőtábla 2,633/1904. P.) Az osztrák ügyvédség 1903-ban. Í903-baö az osztrák ügyvédek száma 5,410 volt, 96-tal több, mint az előbbi évben. 179. uj ügyvédet vettek fel, 18 költözött át egyik kamarából a másikba, 51 meghalt, 26 nem gyakorolta az ügyvédséget, 3-at töröltek és 21 más okok következtében távozott a karból. A legöregebb tagja az ügyvédségnek 1841-ben vétetett fel a görzi kamarába. 1903-ban 1,664 jelölt volt, 142-vel több, mint 1902-ben a jelöltek közül 86 tette le sikerrel az ügyvédi vizsgát. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. v., Rudolf-rakpart 3. PALLAS RÉ8ZVÉNYTÁR8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN