A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 35. szám - A budapesti államrendőrség 1903-ban

Huszonharmadik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: 35. szám. Budapest, 1904 augusztus 28. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél « 6 f Egész « 12 « A JOG (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3 sz HmL1P kl m^ ÉRDrKEINEK ÍÉPUSELETÉRE. A MAGYAR ÜGYYÉDI. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZIECYZŐI OR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. /V? ügyvédek. /c> V Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek ^,' legcélszerűbben bérmentesen / í*i postautalványnyal .<* / küldendők. TARTALOM : A budapesti állami rendőrség 1903-ban. Irta R é v a} Lajos dr. — Az mitolsó lakhelyű a polgári perrendtartási javaslat 23. S,-ában. Irta GéherLambert dr., nagyváradi ügyvéd. — A pergátló kifogások kérdéséhez. Irta Halmi Bódog, máramarosszigeti tszéki aljegyző. — Irodalom iSigmond Andor dr: A közigazgatási eljárás vezérfonala.) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbíróság! határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A budapesti államrendőrség 1903-ban. Mult évi terjedelmes ismertetésünk a budapesti államrendőrség működéséről, felment bennünket az idei jelentésnek behatóbb méltatásától, — annál is inkább, mert a lefolyt év statisztikai adatai, bűnügyi és közigazgatási tapasztalatai lényegileg ugyanazok. És maga a jelentés is ugyanazon kiváló előnyökben és hibákban bővelkedik, mint tavaly. A szocialisták elleni hajsza eredménye, — vagyis rendőri euphemismussal az «államrendészeti tevékenység)) — ezúttal is szerény ibolya módjára elrejtőzik. Az erről szóló részletes jelentés "függetlenül az általános jelentéstől, és különállóan fog megtétetni». Amig pedig a rendőrközegek ily haszontalan ellenőrzésre lesznek alkalmazva és minden üresfejű szocialistának rikácsolása gondosan lesz gyorsírva és kinyomatva, — addig komoly számba nem vehetjük a jelentés panaszát a rendőrszemélyzet és a budget elégtelen volta miatt. Ha a főkapitány megtette az első lépést és ezen nevetséges részletes jelentést a nyilvánosság elől elvonta, — akkor legyen bátorsága ahhoz is, hogy azt teljesen mellőzze. És ha a magunk érdemének vindikálhatjuk a szocialista szóvirágok megörökitésének abbanhagyását, ugy talán sikerül nekünk a főkapitány urat lassan a másik irányban is kapacitálni. Kapcsolatban a bejelentési hivatallal, 1903 január 1 tői a központi kézbesítő hivatal szerveztetett, melynek feladata a vidéki közigazgatási hatóságoktól és az igazságügyi hatóságoktól érkező kézbesítések eszközlése, ezenfelül az állami rendőrőrség és a IV—IX. ker. kapitányságoknak 4 napon tul terjedő időre szóló idézéseinek kézbesítése. Ugy ezen hivatal berendezése, mint a vasúti pályaudvari őrsegek létszámának a felemelése 10 főnyi tisztikari létszámemelést szült, — tehát a rendes szolgálatra hivatott létszám a régi maradt. Evvel szemben a szolgálat követelményei napról-napra fokozódtak. Elodázhatatlanul szükségesnek tartja tehát a jelentés a létszám-szaporitást. A fogalmazó tisztviselők száma 97, — köztük 9 gyakornok. Ezen újoncokra pedig gyakran igen fontos vizsgálatok és nyomozások lesznek bízva, az ügynek nem nagy előnyére. Viszont ők a leggyarlóbb ügyekben is törekszenek babért kiérdemelni, — nem kiméinek sem tintát, sem papirt ; tucatszámra rendelik be a terhelő és mentő tanukat, hogy végre nagy munka és fáradság után oda érkezzenek, amihez a gyakorlott elme az első percben jutna, — hogy kár volt a sok hűhóért! Ezen szárnypróbálgatások és gyakorlatszerzési kísérletek nagyon helyesek volnának, ha egyúttal nem járnának karöltve sok zaklatással és a gyakornok urak részéről való fenegyerekeskedéssel, melyet sok esetben ártatlanoknak kell megsinyleniök. A detektívek létszáma 122, köztük sok nem III, hanem utolsó osztályú, akik a büntettek kiderítésére semminemű képzettséggel nem birnak. Akinek az Isten hivatalt ád, annak megadja a hozzá való észt is, — ez a példabeszéd mindenütt, csak a detektiv-szolgálatban nem alkalmazható. A minden gézengúz által ismert detektiv-bácsi ma már operettszerü alak és sikerei is ennek megfelelők. Ide alkalmas, képzett és kipróbált egyének szükségesek, kik jó fizetés mellett ne legyenek utalva a szolgálatukat igénybe vevő felek külön díjazására vagy baksisára. A bűnügyi osztály összlétszáma változatlan maradt. Az előadók mellé beosztott 15 segédből 6 önálló előadói teendővel lett megbízva és így az előadók száma jelenleg 26. Feldolgozandó ügydarab volt 78,086 drb és feldolgoztatott 72,KI9. Esett tehát minden előadóra 3,003 ügydarab; ezt egy év alatt hátralék nélkül feldolgozni lehetetlenség. Panaszolja továbbá a jelentés, hogy már 3 izben lett utalva azon nehézségekre, melyekkel a nyomozó rendőrségnek a Bpí. életbelépte óta kell megküzdenie, — de mindig hiába. Az előadók száma a segédek elvonásával már a végső határig lett szaporítva. Ha tehát a több izben felsorolt panaszok orvoslást nem nyernek, «a közönség érdekeit a bűntettesekkel szemben megvédeni alig lehet*. Ez tehát a büntető jogszolgáltatás csődjét jelentené. Sok szükségtelen munkától menthető volna azonban a rendőrségnek ugy előadói, mint detektiv-személyzete, ha a rendőri közegek nem dugnák be az orrukat oly dolgokba, amelyek reájuk nem tartoznak és csakis a közönségnek szükségtelen zaklatásával járnak. Ezt is mult évi ismertetésünkben bővebben kifejtettük és azért e rövid észrevétellel beérjük. Nem a személyzet csekély számában, de iskolázatlanságában és dilettanskodásában rejlik a főhiba. Jogilag képzett, jól begyakorolt és a sok irka-firkát a legszükségesebbre szorító személyzet játszva elláthatná az egész bűnügyi szolgálatot és közreműködhetne a közbiztonság fokozásában, mely ma a rendőrség legkisebb gondját képezi. Egy szocialista több munkát és gondot ád a rendőrségnek, mint 10 betöréses lopás. Befejezett nyomozás volt 1903 ban 19,7 Í2, tehát 2,670-nel több, mint a mult évben; ez a szaporodás azonban túlnyomóan a testi sértésekre és csekélyebb jelentőségű bűncselekményekre esik. Sikeres volt az eljárás 12,244 esetben. Még csekélyebb az eredmény a lopott értékek visszaszerzésében. «Ezek a számok—igy szól a jelentés — eléggé igazolják a nyomozó eljárás gyöngéit. Mert kétségtelen, hogy a bűnvádi eljárásnak nemcsak az a feladata és célja, hogy a bűntettesek kinyomoztassanak és megbüntettessenek, hanem az is, hogy a kárt szenvedett közönség lehetőleg vissza is kapja azt, amitől jogtalanul megfosztották. S hogy azt elérni nem birta a rendőrség, az bizalmatlanná teheti a közönséget.)) Arany szavak és egyaránt dicsérik a főkapitány éleslátását, mint a jelentés szakavatottságát. De ha a rendőrség ezt oly tisztán és világosan látja, — amit mi is ismételve és elég nyomatékkal hangsúlyoztunk — miért fekteti mégis a fősúlyt másodrangú fontosságú teendőkre és miért bánik éppen a vagyon elleni bűntettekkel a legmostohább módon, miért sorozta éppen azokat a csekélyebb jelentőségű bűncselekmények közé, melyek addig hevernek, mig minden kilátás megszűnik az ügy kedvező elintézésére, vagy a kár jóvátételére ? Ezt pedig maga a jelentés is kénytelen beismerni: «a tapasztalataink mutatják — igy szól, — hogy a büntettek száma, különösen a lopásoknál emelkedik és hogy az eltulajdonított tárgyak legnagyobb része nem keríthető elő, valamint nem nyomozhatok ki az orgazdák, kik a lopott tárgyak értékesítését üzletszerűen eszközlik.» A balsiker okozói: részben a detektivek^tudatlansága, ügyetlensége és nembánomsága, részben ped g a rendőri előadók közömbössége a közönség vagyoni károsulása iránt. A kinek valaha alkalma volt egy ily nyomozást végig élvezni, az bizony Isten másodszor nem kér belőle, — mert lopott holmiját ugyan nem kapja vissza, ellenben részesül számos rendőri idézésben és ha kedvez neki a szerencse, még hamis vád miatt is lesz vád alá helyezve! Probatum est! Ha újból sújtja a balszerencse és újból meglopják, akkor feléje se néz a rendőrségnek, hanem szépen elhallgatja az esetet. Segítve van ekkép a rendőrségen, mely ily bagatell dolgokkal nem kénytelen foglalkozni és tevékenységét ideálisabb céloknak: a szociálisták vagy a «közerkölcsök)) ellenőrzésének, esetleg a «kártyázók megfigyelésének)) vagy a «hatóság elleni erőszak» fontos eseteinek szentelheti, — a kárvallott pedig menekül a sok zaklatástól, melynek eredménye rendszerint az eljárás megszüntetése és a vádnak elejtése az ügyészség részéről! Parva cum sapientia regitur mundus. Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.