A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 34. szám - Szobrot Szilágyi Dezsőnek! - A királyi udvar

Huszonharmadik évfolyam. 34. szám. Budapest, 1804 augusztus 21. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG HETILAP ki (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ES KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre ... 3 korona Fél ' V i,. ™L :3f *?: « Egész « ... 12 Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Aj^^^A Az előfizetési pénzek ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Ijragcélszerübben bérmentesen jostautalványnyal küldendők. TARTALOM : Szobrott Szilágyi Dezsőnek ! Irta K o c s á n János, kis­jenői kir. albiró.— A királyi udvar. Irta Horváth János dr., egye­temi magántanár. — Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Irta Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. — Széljegyzetek a modern ügyvéd­séghez és a magyar ügyvédi kérdéshez. Irta A d m e t o Géza dr.> budapesti ügyvéd. — Irodalom (Pl o p u György dr. : A jog filozó­fiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján) — Vegyesek. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Szobrot Szilágyi Dezsőnek! Elmúlik hát minden? . . . Hát a sir, mely bezárul felettünk, nemcsak ezt a hitvány, tökéletlen porhüvelyt tokaija el örökre, hanem áldozata lesz minden? Még az is, annak az emléke is, ami az embert nagy­gyá, dicsőségessé tette? Azzal a röggel, amit könnyes szemekkel hajítunk a koporsóra, el van-e temetve a legkimagaslóbb nagyság, a leg­mélyebb tudás, a legragyogóbb lángész és legtisztább jellem is ? El van-e temetve ugy, hogy még a búsongó emlékezés s em virraszt fölötte ?! Három éve, hogy kidőlt a nagy ember. Tegnap még ugy járt közöttünk, mint egy félisten. És maholnap a neve is csak egy homályos emlék. Mint hatalmas, sudár szálfenyő, ugy emelkedett ki az apró cserje közül. És mikor derékban kettétörve lezuhant, egy egész ország szívverése állt el a döbbenettől: Szilágyi Dezső meghalt! Ma. három év után, széjjelnézek kutató szemmel : hol annak a mély fájdalomnak, mely sírjánál elfogott, hol annak a hálatelt érzésnek, mit ezerszeresen érdemelt ki, kőből kifara­gott, vagy vasba öntött szimbóluma? Hol van Szilágyi Dezső szobra ? . . . Magyar jogászok ezrei! Ti kell, hogy velem együtt éreztetek légyen valamit, — restelkedés, önvád vagy lelkesedés volt, avagy mind a három együtt, — mikor nemesérzésü, derék férfiak hatalmas, nagy időkre szóló emléket emeltek a hegyek lelkes barátjának, a Tátra bérceit annyira kedvelő Szilágyi Dezsőnek. Kellett, hogy eszetekbe jusson, — amit mindnyájan tud­tok — ki volt Szilágyi Dezső ?! Ki volt nekünk és ki volt a modern Magyarországnak? Feleljetek a kérdésre magatoknak; a legnagyobbak felel­jenek közülünk legelőször. És ha ugy találjátok, hogy Szilágyi Dezső nagy volt, nagy nekünk jogászoknak és nagy a magyar hazának, akkor Ti álljatok elénk vezérül s mondjátok ezt el kicsinynek, nagynak egyaránt. Győzzetek meg mindenkit arról, hogy a nagy Szilágyi Dezső emléke nem maradhat megörökitetlen. Annak állania kell, állania mihamarabb, hogy mikor legnagyobb alkotása, az egyházpolitikai törvények életbelépésének tiz éves fordulóját ünnepli az ország*} ez a szobor már hirdesse mindenkinek, hogy a magyar nemcsak az élőkért tud lelkesedni, de tud — emlékezni is. Győzzetek meg mindenkit arról, hogy ha a nemzet háláját lerója nagyjai iránt, magát becsüli meg! . . . Kacsán János. Azon reményben, hogy visszhangot kelt majd ez a föl­hívás és valóra válik sokaknak benső óhajtása, —• addig is, míg reményünk szerint erősebb kezek országos jellegű moz­galmat indítanak — ezennel megnyitjuk a gyűjtést a nemes célra. A beérkező adományokat hasábjainkon nyugtázzuk és annak idején rendeltetésük helyére juttatjuk. Eddig a következő adományokról számolhatunk be: Stiller Mór dr., a Jog szerkesztője 20 K. Miklós Artúr dr. Budapest . • 10 K. Összesen .... 30 K. A királyi udvar. * Irta HORVÁTH JÁNOS dr., egyetemi magántanár. A királyi székhely és udvar korábbi időkben nem volt állandó, — az Árpádok alatt Esztergom, Fehérvár, az Anjouk alatt pedig Visegrád (L. a Pesti Hirriók. 1865. 3., 4., 5., 8. sz.) volt a királyi udvar közönséges tartózkodási helye ; voltak ezen kivül külömböző királyi várak és paloták, melyekben a királyok majd az ország határai védelme, majd közügyek intézése, vagy igazságszolgáltatás végett tartózkodni szoktak. Zsigmond a királyi székhelyt Budára tette át s ez ott is maradott azután a mohácsi vészig (lásd általánosságban Timon : Magyar alkotmány és jogtörténet II. kiad. 512. s. k. L, Wirozsil: Das Staatsrecht des Köuigreichs Ungarn Is K. 337. s. k. /., Kerékgyártó Béla : A magy. kir. udvar a királyság fénykorában. — majd Csánki Dezső: Mátyás udvara. Századok 1883. 515., 617., 750.1.) Magyarországban — az első korszakban — a királyi udvar nem arra való volt, hogy ott pompáját fitogtassa, cselédségének, házának, kamarájának fényét mutassa a keresz­ténységnek egyik leggazdagabb fejedelme. Otthona az minden magyar embernek. Ott keresi a jussát, ott ismeri meg az ország helyzetét, ott tudja meg, miért kell fáradnia, adóznia, véreznie. A magyar nemesnek kiváltsága, hogy mindig nyitva áll előtte a király udvara. (Lásd Imre király oklevelét 1201-ből Johannes Latinus részére.) A főemberek pedig mind elmennek a királyi udvarhoz, mindenik elviszi oda székét és ott nem szűnnek meg a közügyeket tárgyalni és megvitatni. . . . Nem csak azért jönnek el a kir. tisztviselők, hogy számadásaikat benyújtsák, a rendeleteket átvegyek, hanem azért is, hogy a királyt a kormányzás nehéz gondjaiban, a bíráskodásban és igazgatásban támogassák. Mert a szabad magyar már első sor­ban politikával foglalkozó lény. Egyben utánozzák a görögök szorgoskodásait abban, hogy fontos dolgokhoz nem fognak hosszas és gondos tanácskozás nélkül. Az a körülmény, hogy állandó székhely még nincs,nagyon elősegíti a királynak és nemzet­nek ezt az érintkezését. Ki kellett ily módon fejlődni egy hatalmas uralkodói és kormányzási tradíciónak, mely a királyt és az ország­nagyokat összefűzte. (Lásd Marczali : Az Árpádok és Dalmatia 59. 1.) A kir. udvartartás azután az Anjouk alatt sokat nyer fényben, mert ők azt francia mintára szervezték, — de a kir. udvar eredeti közjogi vonatkozásaiban nem szenvedett hátrányt, magyar jellegét megtartotta s tovább fejlesztette, — egyidejű­leg a kir. udvartartás mindinkább elveszti magánháztartási jellegét s közjogi intézménynyé alakul. A H-ik Ulászló alatt keletkezett 1492 : VI. t.-c.-nek, tör­ténelmi jelentőségén kivül bizonyos fokig máig is kiható alap­vetőjellege is va?i. Etörvény szerint ugyanis: «amidőn a király­Magyarországon fog tartózkodni, a tanácsosokat, kancellárokat, a kincstárnokot, az udvarmestereket, főasztalnoko^/ö/W^/vw­kot, kamaragrófokat, a magyarok közül vegye és egyáltalán minden felsőbb és alsóbb tisztségre magyarokat alkalmazzon, amint ez a néhai boldog emlékű fenséges László király ur idejében is szokásban és gyakorlatban volt.v Ezzel kapcso­latosan említendő meg, hogy midőn 1741-ben Mária Terézia Pozsonyba bevonult, abban csaknem mindnyájan egyetértettek, *) Magyar Királyság Közjoga cimü müvem most sajtó alá rendezett II. kiadásából. Nyolcadik fejezet. 4. §. (töredék.) Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom