A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 32. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Folytatás - Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása

128 körülmények tekintetbe vételével az e helyütt kimondott változtatáshoz alkalmazottan kiszabni, stb. A m. kir. Kúria (1904. június 8-án 4,300. sz. a.): A semmiségi panasz vissza utasittatik. Indokok: Vádlott a Bp. 385. §. 1. a) és b) p. alapján jelentett be semmiségi panaszt. Minthogy azonban a most idézett törvényszakasz 1. a) p.-ra való puszta hivatkozás egyáltalán nem nyújt alapot a sérelen mibcnállásának felismeréséhez, mert nélkülözi annak feltüntetését, hogy bejelentő mi okból véli cselekményét szabados cselekménynek, illetőleg, hogy a megállapított ismérvek és alkatelemek közül melyik az, amelynek megállapítását tévesnek tartja és melynél fogva büntetendő cselekmény hiányát állítja; minthogy továbbá aa Bp. 385. §.1. b) pontja alapján miután minden közelebbi meghatározás nélkül bejelentett semmiségi panasz ugyancsak nem nyújt alapot a sérelem miben állásának felismerésére, mert vádlott nem jelölte meg azt, hogy a bűncselekményt az ítélettől eltérőleg, mily alapon és miként kívánja minősíttetni és mely minősítéstől remél magára nézve kedvezőbb Ítéletet; mindezeknél fogva vádlott által bejelentett semmiségi panasz, mint olyan, melyben a semmiségi ok világosan megjelölve nincsen, a' Bp. 434. §. 3. bek. értelmében viszszautasitandó volt. A BP. 361. tj. rendelkezése szerint külön kérdésnek feltevése iránt előterjesztett indítvány csak a törvényből merített ok alapján utasítható el, az esküdtbíróság pedig a szóban levő kér dések feltevését abból az okból mellőzte, mert a főtárgyalás adataiban szolgáltatott bizonyítékok szerint nem forog fenn annak esete, hogy a két sértett sérelmére elkövetett cselekmények okozóit tudni ne lehetne. Az elutasítás emez indoka azonban nincs a törvényből merítve, sőt azzal ellentétben áll, mert egyfelől figyelmen kivül hagyja az esküdtszéknek ama hatáskörét, mely szerint a törvényben a bíróság részére fentartott körülmények kivételével az esküdtek vannak hivatva a bizonyítékok mérlegelésére és ez alapon a vád tárgyát képező cselekményekre vonatkozó kérdések eldöntésére; másfelől az elutasító határozatnak előljelzett indoka az anyagi büntető törv. határozmányaival nem egyezik, amennyiben az esküdtbíróság a btk. 308. §. alkalmazhatóságát azért tartja kizártnak, mivel a vádbeli cselekmények okozói tudva vannak, holott pedig a btk. 308. §. szövege szerint: e akkor alkalmazandó, ha a súlyos, illetőleg a halált okozott súlyos testi sértés többek bántalmazásából származott és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt, t. i. a súlyos, illetőleg a halált okozott s. testi sértést. Am. kir. Kúria (Í904. május hó 31-én 5027/B. sz. a.) halált okozott súlyos t. sértés és s. t. sértés btte miatt vádolt T. László és tsai ellen bünperében következő végzést hozott: A vádlottak és védőik részéről a B. P. 427. fcj. 4. p. alapján érvényesített semmiségi panasznak hely adatván, az esküdt bíróság ítéletének semmiségi panaszszal megtámadott része a bp. 437. §. 2. bek érteim, megsemmisitetik és az ügy uj esküdtbirósági főtárgyalásra utasittatik, stb. Indokok: Az esküdtbirósági főtárgyalás folyamán a vádlottak védői külön kérdések feltevését indítványozták oly irányban, hogy az esküdtek a vád tárgyát képező bűncselekményeket esetleg a btk. 308. §. szempontjából is elbíráltassák. A B. P. 361. §. rendelkezése szerint külön kérdésnek feltevése iránt előterjesztett indítvány csak a törvényből merített ok alapján utasítható el, az esküdtbíróság pedig a szóban levő kérdésnek feltevését abból az okból mellőzte, mert a főtárgyalás adataiban szolgáltatott bizonyítékok szerint nem forog fenn annak esete, hogy a két sértett sérelmére elkövetett cselekmények okozóit tudni ne lehetne. Az elutasítás emez indoka azonban nincs a törvényből mentve, sőt azzal ellentétben áll, mert egyfelől figyelmen kivül hagyja az esküdtszéknek ama hatáskörét, mely szerint a törvényben a bíróság részére fenntartott körülmények kivételével az esküdtek vannak hivatva a bizonyítékok mérlegelésérc és ez alapon a vád tárgyát képező cselekményekre vonatkozó kérdések eldöntésére; más felöl az elutasító határozatnak alóljelzett indokai az anyagi büntető törv. határozmányaival sem egyezik, amennyiben az esküdtbíróság a btk. 308. §. alkalmazhatóságát azért tartja kizártnak, mivel a vádbeli cselekmények okozói tudva vannak holott pedig a btk. 308. §. szövege szerint: e §. akkor alkalmazandó, ha a súlyos, illetőleg a halált okozott súlyos testi sértés többek bántalmazásából származott és ki nem tudható, hogy ki vagy kik okozták azt, t. i. a súlyos, illetőleg a halált okozott s. testi sértést. Minthogy tehát az esküdtbíróság a kérdések feltevésénél a B. P. 359. és 361. §§-nak parancsoló rendelkezéseit meg sértette és minthogy ez a vádlottak érdekeinek sérelmével járt, amennyiben az esküdtektől elvonatott az alkalom arra, hogy a vád tárgyát képező bűncselekményeket esetleg a vádlottakr nézve kedvezőbb minősítés szerint elbírálhassák; annálfogva a vádlottak és védők által a B. P. 427. §. 4. p. alapján érvényesített semmiségi panaszt alaposnak felismerni, ebből folyóan az esküdtbiróság Ítéletének sem. panaszszal megtámadott részét megsemmisiteni és az ügyet uj esküdbirósági tárgyalásra utasítani kellett. Ellenben a F. K. irányában állítólag elkövetett súlyos testi sértés vétségére vonatkozóan T. László vádlott védője által indítványozott külön kérdés feltevésének mellőzését, tekintettel arra, hogy e kérdés feltevésére a B. P. 356. §-ban meghatározott PAU.AS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG feltétel nem forog fenn, a kir. Kúria indokoltnak találta, a többi sem. panaszok pedig a jelen határozat folytán tárgytalanokká váltak. A m. kir. közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Az 1899. évi XLIX. t.-c. alapján állami kedvezményben részesített gőzhajózási részvénytársaságokat az illetékmentesség kedvezménye gőzhajók vételénél meg nem illeti. (25,515/1903. P. sz.) \ Ha valaki IV. oszt. kereseti adó tárgyát képező több rendbeli illetményt élvez, ily esetben a IV. oszt. ker. adó az illetmények összevont összege után állapítandó meg. (14,088/1903. P. sz.) Az államvasutákhos benyújtott oly beadvány, melyben a fél az utánvétcli összeget az elveszett titánvételi igazolvány nélkül kintaltatni kéri, bélyegmentes. (13,933/1903. P. sz.) Szőlödéz.smaváltság tartozások ellen érvényesített panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási bíróság nem illetékes. (14,273/1903. P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Petrovits Miklós budapesti kereskedő ellen, bej. aug. 30, fsz. szept. 29, csb. (iönczy Gyula dr, tg, Pásztor József dr. — A nagykanizsai tszéknél Schlesinger Bernát zalalővöi kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. 18, csb. Szirmay Béla, tg. Jámbor Márton dr. — Az újvidéki tszéknél az Újvidéki Első Szerb Vargaszövetkezet helybeli cég elien, bej. okt. 1, fsz. nov. 2, csb. Rehák Ferenc, tg. Zombory László. — A dévai tszéknél Salamon Ferenc algyógyi kereskedő ellen, bej. szept. G, fsz. szept. 30, csb Hidegh István, tg. László Lázár dr. A temesvári tszéknél Micsa testvérek utóda helybeli cég ellen, bej. szept. 26, fsz. okt. 26, csb. Pavlovié Márk dr., tg. Kohn Rezső dr. Pályázatok: A hidalmási jbiróságnál aljegyzői áll. aug. 13 (172i — A szekszárdi kir. ügyészségnél alügyészi áll. aug. 14 (173) --Az alsójárai jbiróságnál bírói áll. aug. 14 (173).— A kolozsvári kir. ügyészségnél ügyészi áll. aug. 17 (175) — A nagyszebeni jbiróságnál albirói áll. szept. 19 (177) — A brassói tszéknél biroi áll. szept. 19 1177). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Siklós S. E- dr. Weltner Bernát—Slatki Berta 1902—1903—1904ből egyik néven se fordul elő a Kúrián. Az 1902 —1903-beli válóperek már mind elintéztettek. — Somorja P. K. dr. Agh — Faragó érk. 3571/903 p. sz. a. előa. Vermes, n. e. — Mayer - Csaplár érk. 9243/903 p. sz. a. előa. Sárói Szabó, n, e. — Martinék—Zabrovits érk. 1492/904 p. sz. a. előa. Balázsovich, n, e, — Csaplár—Fleischman érk. 8416/903 p. sz. a. előa. Piukovits, n. e. Közjegyzői segéd ki a hagyatékok önnálló tárgyalásában, közjegyzői okiratok felvételekben s telekkönyvi beadványok elkészítésében tökéletesen jártas, birja a magyar, német, tót és ruthén nyelvet Írásban és szóban, róm. kat. nős, 43. éves, azonnali belépésre közjegyzői irodában alkalmazást keres. Megkeresést «közjegyzősegéd» alatt a kiadóhivatalba kér. Egy régibb idő óta vidéken fennálló ügyvédi iroda átadandó, illetve átvehető. Cim a kiadóhivatalban. Fejérvári Adolf dr., fogarasi ügyvéd irodájában egy teljesen önállóan dolgozni és irodát vezetni tudó ügyvédjelölt alkalmazást kaphat augusztus 15-re vagy szeptember l-re. Fizetés havi 160 kor. Román nyelv tudása szükséges. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki gyakorló ügvvéd, keresztény, több nyelven beszél, közjegyzőhelyettesi vagy ügyvédnél irodavezetői állást keres, nagyobb vidéki városban, óvadékot nyújt hat. Cime a kiadóhivatalban, Ügyvédjelölt alkalmazást keres. Németül és tótul beszél. Címe : Molnár Artúr dr., Fehérgyarmat, Tomosvári-utca 4U4. NYOMDÁJA BUDAPESTEN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. Rudolf-rakpart 3. V., Kálmán-utca 16.