A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 31. szám - Itélkezésünk ferdeségei. Első közlemény - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Folytatás

228 A JOG dékán, Flórián Károly dr., Hotovitz Simon dr., E. Nagy Olivér dr., Obetkó Dezsó dr., Raffay Ferenc dr., Slávik Mátyás dr. (réndes tanárok), Mauritz Gyula dr. (rkiv. tanár), Breyer Adolf dr., Horovitz Imre dr., Körtvélyessy Dezső dr., Máriássy Béla dr., -SJ/WO ""^5Í4nos dr. (magántanárok). Az I-ső félévben 24 tantárgy 94 heti príHan; a Il-ik félévben pedig 33 tantárgy 105 heti órában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián összesen 253 hallgató volt beírva, ugy, hogy a hallgatóság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jogakadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók között volt: I-ső éves 83; Il-od éves 89; Ill-ad éves 46; IV-ed éves 35; tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri engedélyijei vizsgázó 6. Vallás szerint volt: ág. hitv. ev. 87; róm. kath. 69; izr. 53; ev. ref. 29; gör. kath. 11; gör. kel. 4. Születési hely tekintetében volt: Sáros-megyei 52, Gömör-m. 16, Szepcs-m. 13, Abauj-Torna- és Békés-m. 10—10, Zemplén- és Pest-m. 9—9, Árva-, Bács-Bodrog-, Liptó-, Nógrád- és Szabolcs-m. 8—8, Borsod-, Hont- és Torontál-m. 7 — 7, Brassó-, Bereg- és Szolnok-m. 5 — 5, Bars-, Bihar-, Trencsén- és Ung-m. 4—4, Arad-, Hajdú-, Komárom-, Szatmár-. Tolna- és Zólyom-m. 3 — 3, Heves-, Máramaros-, Szeben-, Szilágy-, Temes- és Zala-m. 2—2, Fehér- Fejér-, Gyö'r-, Hunyad-, Kis-Küküllő-, Mosón-, Pozsony-, Sopron-, Vasés Veszprém-m. 1 — 1, Gácsországi 2. A folyó tanév májusának végéig tartatott a jogakadémián 113 I. alapvizsgálat, 89 II. alapvizsgálat, 16 államtudományi vizsgálat és 15 jogtudományi államvizsgálat. A vizsgálatokon kitüntetéssel nyertek képesítést: Halmay Béla és Rubovics Áron az I. alapvizsgálaton, Erős József, Tapavicza Simon és Teichner József a II. alapvizsgálaton, valamint Kilb Gyula a jogtud. államvizsgálaton. A tanév alatt 26 joghallgató nyert végbizonyítványt. Több joghallgató részesült ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandíj- és tápintézeti díj elengedésében. A pozsonyi kir. akadémia tanrendje az 1904—1905 tanév első felére. 1. Jog- és államtudományi kar. A) kötelezett tantárgyak, a) Első évi jogi tanfolyam. Magyar alkotmány- és jogtörténelem. Fésűs György dr., igazgató-tanár. Hetenkint 7 óra. Bevezetés a jog és államtudományokba, ifj. Vutkovicli Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 2 óra. Római jog. Pázmány Zoltán dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 8 óra. b) Második évi jogi tanfolyam. Nemzetgazdaságtan. Mandello Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 5 óra. Jogbölcsészet. Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 6 óra. Magyar magánjog. Katona Móric dr., helyettes előadó. Hetenkint 5 óra. c) Harmadik évi jogi tanfolyam. Váltó- és kereskedelmi jog. Falesik Dezső dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 6 óra. Peres és perenkivüli eljárás (beleértve a telekkönyvi eljárást.) Falesik Dezső dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 5 óra Büntetőjog. Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 5 óra. Osztrák magánjog. Oberschall Pál dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 6 óra. d) Negyedik évi jogi tanfolyam. Egyházjog. Fésűs György dr., igazgató-tanár. Hetenkint 7 óra. Alkotmányi és kormányzati politika, ifj. Vutkoinch Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 5 óra. Magyar pénzügyi jog. Mandello Gyula dr., nyilv. rend. tanár. Magyar közigazgatási jog. Kováts Ferenc dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 5 óra. B) Speciál-kollégiumok. A modern kulturállamok választói joga. ifj. Vutkovich Sándor dr., nyilv. rend. tanár. Hetenkint 2 óra. A közigazgatás története hazánkban 1867—1900. Kováts Ferenc dr., ny. r. tanár. Hetenkint 2 óra. Ipar- és kereskedelemtörténet. Kováts Ferenc dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. Statisztikai gyakorlatok. Kováts Ferenc dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. Államtudományi conversatorium Kováts Ferenc dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. A statistika története. Kováts Ferenc dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. Római jogi szeminárium. Pázmány Zoltán dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. Római dologi jog az európai törvénykönyvekben. Pázmány Zoltán dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. Exegesis (Dig. VII.). Pázmány Zoltán dr., ny. r. tanár. Hetenkint 1 óra. Jogesetek a magánjog köréből. Katona Móric dr., hely. előa. Hetenkint 2 óra. Törvényszéki elmekórtan. Fischer Jakab dr., előadó. Hetenkint 2 óra. Törvényszéki osvostan. Zsigárdy Aladár dr., előadó. Hetenkint 2 óra. C) Publikumok. Szolgálati pragmatika. Fésűs György dr., igazg.-tanár. Hetenkint 1 óra. A két kamararendszer ifj. Vutkovich Sándor dr. ny. r. tanár. Hntenkint 1 óra. 2. Bölcsészeti tanfolyam. Ethika. id. Vutkovich Sándor dr., ny. r. tanár. Hetenkint 4 óra. Petőfi költészete, id. Vutkovich Sándor dr., ny. r. tanár. Hetenkint 4 óra. Az ó-kor története. Ortvay Tivadar dr., ny. r. tanár. Hetenkint 4 óra. Művelődéstörténeti fejlődés. Ortvay Tivadar dr., ny. r. tanár. Hetenkint 4 óra. A középkor története. Wertheimer Ede, ny. r. tanár. Hetenkint 4 óra. Anglia történgte. Wertheimer Ede, ny. r. tanár. Hetenkint 4 óra. Elhagyottá nyilvánítás a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 35,851. sz. határozata. K. város tanácsának. K. József, Ferenc, Gizella és Margit elhagyottá nyilvánítása tárgyában a város főkapitánya által hozott elsőfokú és J. Lajos felebbezése folytán a városi tanács által hozott másodfokú véghatározatot J. Lajosnak kérelme folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett elsőfokú véghatározatokat megsemmisítem s utasítom, hogy az iratokat szabályszerű eljárás végett az illetékes árvaszékhez tegye át. Indokolás: A másodfokú határozat az elhagyottá nyilvánitás érdemében 1904. január 15-én intézkedett. Tekintve, hogy 1903. évi szept. 1-én az 1. számú gyermekvédelmi szabályzat már életbe lépett, a másodfokú véghatározat meghozatala idején az lett volna a szabályszerű eljárás, hogy a tanács a főkapitányi határozatot oldja fel és megfelelő eljárás végett az ügyet az illetékes árvaszékhez tegye át. A III. országos elmeorvosi értekezlet. A Budapesten, folyó évi október hó 23-án és 24-én megtartandó III. országos elmeorvosi értekezletnek egyik fontos feladata lesz, hogy a mult értekezlet határozatához képest az intézményt szilárdabb alapokra fektesse. További feladatát fogja képezni, hogy, szem előtt tartvan a prophylaxis nagyfontosságú kérdését, foglalkozzék a szegenysorsu idegbetegek intézeti kezelésével, hogy tárgyalásra tűzze ki az elmegyógyintézetek orvosi adminisztrációját és statisztikáját érintő kérdéseket és az elmebetegek jogvédelmének egyes ágait. Végül gondoskodott a szervezőbizottság arról is, hogy az idegszövettannak egyik aktuális kérdése, a neurontan, a résztvevők igényeinek megfelelő értelmezést találjon. Az olasz nyelv — hivatalos nyelv Magyarországon. Még a mi abszurd közjogi és nyelvi állapotaink között is szinte bevilágit az e téren uralkodó sötétségbe az alábbi eset. Egy párkányi ügyvéd ellen a fiumei törvényszék egy peres ügyben kielégítési végrehajtást rendelt el. Az ügyvéd az olasz nyelvű végzésnek, amelyet neki ez ügyben kézbesítettek, átvételét megtagadta s az ügyet megfelebbezte az illetékes budapesti ítélőtáblához, amely igazat is adott az ügyvédnek s a végrehajtást beszüntette azon az alapon, hogy a végzéshez magyar fordítást kellett volna csatolni, vagy azt a kézbesítőnek meg kellett volna a féllel értetni. A Kúria azonban megváltoztatta 1!)04. évi 3,721. szám a. a tábla ítéletét a következő klasszikus indokolással: A m. kir. miniszterelnök, igazságügyminiszter és horvát bán által a fiumei kir. törvényszék és egyesbiróság felállítása tárgyában, 3,870/71. I. M. E. sz. a. kiadott rendelet 27. §-a értelmében a fiumei kir. bíróságok hivatalos nyelve — a tengeri kereskedelmi ügyekre vonatkozó csekély kivétellel — az olasz, mely nyelven a többi hazai bíróságokkal is érintkezhetnek. E szerint a kir. Kúria területén a magyar nyelven kívül az olasz is — Fiumét illetőleg — hivatalos nyelv. Minthogy pedig az 1868: LIV. t.-c. 262. §-ának 2. bekezdése értelmében a határozat tartalmát csak annak a félnek kell megmagyarázni, aki olvasni nem tud, jelen esetben pedig alperes, aki ügyvéd, olvasni tud; a 11,112/903. sz. Ítélet az által, hogy a kézbesítő az azt elfogadni vonakodó alperesnél hagyta, az 1868. évi LIV. tcz. 264. §-ának 1. bekezdése értelmében kézbesítettnek tekintendő. A kir. törvényszék tehát helyesen járt el, midőn a teljesítési határidő lejártával a kért végrehajtást engedélyezte. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A fiumei tszéknél Klein Ignác helybeli cég ellen, bej. aug. 31, fsz. szept. 30, csb. ifj. Keömley Pál, tg. Melocco János dr. — Az eszéki tszéknél Hengen Adám és Hengen Julianna helybeli kereskedők ellen, bej. aug. 10, fsz. aug. 25, csb. Govez Ede, tg. Milánovics Dusán dr. — A zágrábi tszéknél Neumann Gyula helybeli cég ellen, bej. aug. 30, fsz. szept. 16, csb. Szóvá Ede, tg. Predoevics Albert dr. — A gyulai tszéknél Kállai Regina gádorosi kereskedő ellen, bej. szept. 14, fsz. okt. 10, csb. Nyisztor Adorján dr., tg. Bikádi Antal dr. — A budapesti tszéknél Salgó Berta helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 29, fsz. okt. 29, csb. Andorffy Károly dr., tg. Weinek Károly dr. — A szombathelyi tszéknél Neuherr Manó helybeli lakos ellen, bej. aug. 29, fsz. szept. 6, csb. Purgberger Vincze dr., tg. Dániel Ernő dr. — A zalaegerszegi tszéknél Schlesinger Bernát zalalövői kereskedő ellen, bej. szept. 20, fsz. okt. 18, csb. Szirmay Béla, tg. Jámbor Márton dr. Pályázatok: Az újvidéki tszéknél aljegyzői áll. aug. 6 (166) — A nyíregyházai kir. ügyészségnél ügyészi áll. aug. 7 (167) — Az aradi jbiróságnál albirói áll aug. 12 (171i — Az újvidéki tszéknél albirói áll. aug. 11 (171). Kúriai és táblai értesitések. Kassa N. V. dr. Glück— Friedman nem található. — Pécs R. B. dr. Schaller—Müller érk. 1,435/904 p. sz. a. előa. Zsembery, n. e. — Bodó-Bocz érk. 4,429/904 sz. a. előa. Zsiros, n. e. — Szolga—Petko érk. 6,125/904 sz. a. előa. Witt, n. c. — Kis—Varga érk. 7,339/901 sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. Vidéki gyakorló ügvvéd, keresztény, több nyelven beszél, közjegyzőhelyettesi vagy ügyvédnél irodavezetői állást keres, nagyobb vidéki városban, óvadékot nyújt hat. Cime a kiadóhivatalban, Ügyvédjelölt alkalmazást keres. Németül és tótul beszél. Cime: Molnár Artúr dr., Fehérgyarmat, Tomosvári-utca 4<)4. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P ÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN