A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1904 / 2. szám - Törvény az idegen részvénytársaságokról Franciaországban
8 A JOG mutogatta és olyan tény fel sem hozatván, s eként mégsem állapíttathatván, mely a vádlottnak a vádbeli tett elkövetése alkalmával való öntudatlan állapotára és a beszámithatóságot kizáró ok íenforgására következtetést engedne; tekintve tehát, hogy a biróság a btő törv. 249. §. megfelelő alkalmazásánál nem tévedett: ugyanazért a sem. panasznak utóbbi részét a törv. fent dézetl rendelkezése értelmében el kellett utasítani. A btkv. 248. S-a a terjesztés fogalmát nemköti a nyilvános helyhez s ez irányban a most idézett törvényszakasz második bekezdése, mely a terjesztést a nyilvános helyhez való kiállítás előtt emliti, minden kétséget kizár. (A m. kir. Kúria 1903 szept. 29. 1.979. sz. a.) Az, hogy vádlott a vádbeli cselekmény elkövetésekor a beszámítást kizáró fokban ittas volt, a Kúria által felül nem vizsgálható ténymegállapítás. (A m. kir. Kúria 1903. április 21 3.524/903. sz. a.) Az a körülmény, hogy a vádlottnál a lopás elkövetésekor balta volt, tekintettel ennek a tárgynak közhasználatú eszköz voltára s tekintettel a vádlottnak, mint kondásnak foglalkozására s életmódjára, nem valósítja meg a btkv. 337. §-ában foglalt azt a minősítő ismérvet, hogy a tolvaj a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, mert a fennforgó körülmények között a vádlottnál volt balta fegyvernek nem tekinthető. (A m. kir. Kúria 1903. április 22. 3,565. sz.) Születés bejelentésének elmulasztása által elkövetett kihágás esetén az anyakönyvvezető székhelyének, nem pedig a vádlott lakhelyének bírósága illetékes. (A m. kir Kúria 1903. június 10 4,816. sz. a.) A lopott kulcs jogi fogalma nem szorítkozik egyedül arra, hogy a tettes szándéka magának a kulcsnak eltulajdonítására irányuljon, hanem felöleli azt a tényt is, ha a kulcs a lopás elkövetése végett vétetik el rejtekhelyéről. (A m. kir. Kúria 1903. szept. 29. 7,986. sz. a.) Elutasittatott az elszenvedett előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság miatti kártalanítás iránti kérelem, mert az eljárás, noha a kir. ügyész vádat nem emelt, nyomatékos gyanuokokból tétetett folyamatba. (A m. kir. Kúria 1903. márczius 31. 236. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az 1874: XXXIV. t.-c. 66. §. szerinti eljárás az ügyvéd ellen csakis ezen t-c. 44., 46.. 48. S§-ban jelzett kötelességszegések esetén alkalmazható. Nem szolgálhat tehát ezen kivételes eljárás alapjául azon eset, midőn nem valamely behajtott pénz jogtalan visszatartásáról, hanem arról lehet szó, hogy a panaszolt egyáltalán vagy mennyiben felelt meg az elvállalt kötelezettségének. A bpesti kir. tszék (1902 január 30 án 2,368. sz. a.) Schvarcz V. ügyv. ált. képv. G. Zsigmond panaszosnak, S. Tódor dr. ügyv. elleni panaszos ügyében következőleg határozott. A kir. tszék panaszost panaszával elutasítja és arra kötelezi, hogy panaszlott ügyvédnek 20 K. költséget 15 nap végreh. terhe a. fizessen meg, stb. Indokok: Panaszos panaszát az A) nyilatkozatra alapítja. Ámde az A) a. nem ügyvédi meghatalmazás, hanem egy olyan jogügyletről szól, amely az ügyvédi rendt. szabályai alá nem esik. Nem esik már csak azért sem, mert az A) alatti egy olyan kétoldalú szerződést tartalmaz, ami az egyik fél részéről és kezdeményezése nélkül fel sem bontható, ami pedig az ügyvédi meghatalmazási szerződésnek lényeges kelléke, stb. A bpesti kir. ítélőtábla (2,527. sz. a. 1902 június lri-án) az elsőbiróság határozatát megváltoztatja, a panaszt ezen az ügyuton megbirálandónak kimondja s utasítja az első bíróságot, hogy ezen az alapon a továbbiak iránt szabályszerüleg járjon el és az eredményhez képest hozzon határozatot. Indokok: Az 1874. XXXIV. t-c. 66. §. érteim, ha az ügyvéd ellen e törv. 44., 43., 46. és 48. §§-aiban felsorolt kötelességszegések miatt panasz emeltetik, az eljárásra az abban meghatározott kir. tszék illetékes. Az id. 48. §. szerint pedig az ügyvéd köteles a fél megbízása folytán behajtott pénzt megőrizni; s a félnek kívánatára és annak utasítására azonnal kiszolgáltatni. A jelen esetben a panaszos azzal terheli a panaszlottat, hogy a pénzfelvétellel megbízta, de a panaszlott a pénzt, utasítása ellenére, nem szolgáltatta ki. A panasz állítása szerint tehát, mit az eddigi adatok nem döntöttek meg, az 1874: XXXIV. t-c. 48. §-ban meghatározott kötelességszegésnek esete látszik fennforogni. Ilyen tényállás mellett tehát, a jelzett kötelességszegés miatt az eljárás folyamatba tehető, annak a kérdésnek megbirálása nélkül, hogy akár az A) alatti nyilatkozat, akár a 2,268. sz. a. bemutatott meghatalmazás az 1874: XXXIV. t-c. 62. §-ban előirt kellékeknek megfelelő meghatalmazás-e; mert a törv. fent id. rendelkezései semmi megszorítást nem tartalmaznak arra nézve, hogy a fentebb id. 48. §-ban meghatározott kötelesség csak szabályszerű írásbeli meghatalmazás alapján behajtott pénzre állana fenn. Ezért tehát az elsőbiróságnak határozatát megváltoztatni, a panaszt ezen az ügyuton megbirálandónak kimondani s az elsőbiróságot a továbbiak iránt a rendelkező rész érteim, utasitani kellett. A m. kir. Kúria (1903 dec. 1-én 7,517. sz. a.) A másodbíróság határozatának megváltoztatásával az elsőbiróság határozata hagyatik helyben. Indokok: A panasz tartalma, ugy az A) a. nem kifogásolt nyilatkozat szerint H. Fülöpné hitelezői, közöttük a panaszos is azzal bízták meg a panaszolt ügyvédet, hogy a pesti hazai takptár által H. Fülöpnének megszavazott kölcsönből a hitelezőknek, ezek között panaszosnak átengedményezett összeget is panaszos helyett felvehesse, nyugtázhassa és a felvett pénz a nyilatkozatban részletezett feltételek fennforgása esetében, ugyancsak a nyilatkozatban megjelölt célokra fordítandó, a jelzett feltételek fenn nem forgása esetében pedig a pénzt a panaszosnak adja ki. Panaszos jelen panaszát az A) a. nyilatkozatra alapítva azt állítja, hogy panaszolt ügyvéd ügyvédi kötelességszegést követett el, mert a panaszost illetett 1,300 frtot a takptárból felvette, azonban azt, dacára, hogy azok a feltételek, amelyek teljesítése esetében vo t csak jogosítva a pénzt a nyilatkozatban kijelölt helyre fizetni, — nem forogtak fenn, a panaszosnak kiadni vonakodik. E tényállás szerint kétségtelen, hogy a panasz alapjául felhozott eset nem tartozik az 1874: XXXIV. t-c. ik, 46., 48. §§-ban jelzett kötelességszegés esetei közé; minthogy pedig a hív. törv. cikk 66. i}. szerinti eljárás csakis a 44., 46. és 48. §§. esetében alkalmazható, kétségtelen az is, hogy a jelen panasz sem szolgálhat kivételes eljárás alapjául, amennyiben a jelen esetben nem valamely behajtott pénz visszatartásáról, hanem arról lehet szó, hogy a panaszolt egyáltalán vagy mennyiben felelt meg az A) a -ban vállalt kötelezettségének. Ennélfogva a panaszt, mint ezen eljárásra alkalmatlant elutasítani, illetőleg a II. biróság határozatának megváltoztatásával az elsőbiróság határozatát kellett helyben hagyni Kúriai és táblai értesítések. Csődök : A debreceni tszéknél Halmágyi Sámuel helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 18, fsz. febr. 18, csb. Harsányi Gusztáv, tg. Szőllős Dezső dr. — A nyíregyházai tszéknél Reich Bernát és társa cég ellen, bej. febr. 15, fsz. márc. 1. csb. Székely Sándor, tg. Schőn Viktor dr. — A rózsahegyi tszéknél Re'ch Samu liptószentmiklósi férfiszabó ellen, bej. febr. 3, fsz. márc. 1, csb. Dlubovics Béla, tg. Steiner Manó dr. — A pozsonyi tszéknél Szigeti Bernát nagyszombati kereskedő ellen, bej. febr. H, fsz. febr. 19. csb. Herr Henrik, tg. Mondok Antal dr. — A bpesti keresk. és váltótszéknél Grünfeld Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 3, fsz. márc. 2, csb. Szabó Árpád. tg. Horovitz Ede. Pályázatok : Az aradi tszéknél aljegyzői áll. jan. 17 (1) — A budapesti btőtszéknél aljegyzői áll. jan. 17 (íj Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek jölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkru — nem vállalkozhatunk. Apatin B. M. dr. Braunstein -Koffler (7891/902, előa. Hűvös) dec. 24 hh. — Békés J. K. Lapunk zártáig e;iyik sem érk. — Eger U. J. dr. Katona-Marton érk. 7691/903 sz. a. nov. 26. hh. előa. Skoff. — Hódmezővásárhely M. B. László—Tóth (6398/903) előa. ujabban Witt (Oroszi helyett] — Kalocsa W. S. dr. Kapitány—Balog (1867/903 p. előa. Zachár) dec. 12 rmv. — Moór H. J. dr. Patak—Kailbach (6123/903, előa. Gyárfás) dec. 29 hh — Nagybeeskerek M. J. Palotai —Kincstár (2824/903) előa. ujában Witt (Somogyi helyett) — Nezsider O. B. dr. Heckenast—Leitner ((589/903 v.) előa. ujabban Witt (Oroszi helyett) — Versec S. K. dr. Vojnov—Lackov (73U'903. előa. Zsembery) dec. 24 hh. — Zombor. G. I. dr. Fieder—Fieder (3212/903) előa. ujabban Witt (Somogyi helyett). Román-német vidéken jóforgalmu ügyvédi iroda előnyös föltételek mellett átadandó. Ajánlatokat Á t a d á s cimen a kiadóhivatalba kérek. Magyar-német vidéken jóforgalmu ügyvédi irodát átveszek vagy abba társként belépek. Ajánlatokat átadás cimen a kiadóhivatalba kérek. ügyvédjelölt, doktor juris. január 1-től budapest ügyvédi irodába óhajt belépni. Ugy fővárosi, mint vidéki irodában dolgozott s igy van gyakorlata. Leveleket fizetés megjelölésével U g yv é dj e 1 ö 1 t cim alatt a kiadóhivatal továbbit. PALLA8 HÍeZvéNYTÁTOAado NYOMDÁJA BUDAPESTEN. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Idősebb ügyvédjelöltet, aki románul tökéletesen beszel, keresek ; jelenlegi kitűnő Írnokomat pedig másoknak ajánlom. Mérő Samu dr, borosjenői ügyvéd. A szerkesztésért ielelösek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.