A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 22. szám - Sajtóeljárasunk s annak fejlődése. (Folytatás.)

88 A JOCi adatai alapján megállapítást nyert, hogy vádlott az uzsorának számára biztosított előnyeit váltó alakjában rejtette, a főtárgyalás folyamán azt az indítványt terjesztette elő, hogy a vádbeli cselekmény a hivatkozott t.-c. 2. §. szerint minősíttessék. Vádlott a terhére rótt cselekményt tagadta; azzal védekezett, hogy B. G.-nak annyi pénzt hitelezett, a mennyiről a váltók kiállitvák. Elismerte, hogy a bünjelekül szolgáló kötlevelek az ő írásai, de kétségbe vonta, hogy a váltók s kötlevelek egy-ugyanazon ügyletre vonatkoznának. Előadta, hogy ezek más ügyletre vonatkozó kötlevelek, esetleg csak fogalmazványok, melyik előtte ismeretlen uton-módon jutottak B. kezeihez. így állván a dolog, ő jogosítva volt a kezéhez került bizt. összegből a tartozást levonni, s mikor B. ebbe bele nem egyezett, jogosítva volt a váltókat beperesiteni. Eljárásában semmi inkorrektség, semmi olyan nincsen, mi s btő. törv.-nek sanctióját vonhatná maga után. Vádlott ezen védekezésével szemben a sértett B. G.-né és V. I.-né tanuk esküvel megerősített vallomásával kétségtelen bebizonyítást nyert azon körülmény, hogy vádlott a 4 részletben (42, 40, 20, 16 K.) hitelezett, összesen 118 K. kölcsönösszeg, illetve gabonaelőlegről 170 K. értékű 4 drb. váltót kért és sértett ugyanilyen értékű váltókat állított ki. Beigazoltatott, hogy a kötlevelek ugyanazon kölcsönösszegekre vonatkoznak, amelyre a váltók; megállapítást nyert ez alapon az is, hogy B. G. a gabonát csak 1901 szept. 20-ig tartozott szállítani s igy vádlott a tartozási összeg előbb való követelésével, a fedezetül szolgáló váltók perlésével csak azon előnyös helyzetet használta ki, amelybe az által jutott, hogy a F. bizt.-társaság a kárösszegül szolgáló 230 K-át az ő kezeihez küldte. Megállapittatott ezek tekintetbe vételével, hogy a vádlott nyújtotta szolgáltatás és a kitűzött ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik. B. G. sértett a főtárgyalás folyamán előadta, hogy Sirakon 32 hold, M.-ben 46 hold földbirtoka van, melyeknek összes értéke 19—20,000 frtot érhet; előadta azt is, hogy eme vagyonát 4,000 írt. jelzálogilag biztosított kölcsön terheli, ezenfelül 7—800 frt. váltótartozása is van s hogy birtokán közepes termést véve, évente 400 kiló gabona terem. Ez a látszólag kedvező vagyoni helyzet korántsem zárja ki azt, hogy sértett oly nemű szorult helyzetbe jusson, a minőt az 1883: XXV. t.-c. 1. §-ban meghatározott bűncselekmény tényálladéka megkíván. A földbirtok, mint álló töke, már természeténél fogva sem olyan, hogy azt bármely pillanatban pénzzé lehetne átváltoztatni. B. G. földbirtoka mellett is szerfelett megszorult helyzetbe jött, cselédjeit kellett fizetni, akik a közelgő vásáron ruhát akartak vásárolni maguknak. Csekélyebb összegről lévén szó, pénzintézetekhez fordulni nem akart, ott az ilynemű ügyletek lebonyolításánál felmerülő formaszerüségeknek, melyek esetleg több időt is vesznek igénybe, magát alávetni nem akarta, esetleg attól is tarthatván, hogy a pénzintézet kölcsönét meg nem szavazza. Reá volt utalva, hogy vádlottat felkeresse, szorultságát, esetleg könnyelműségét az a tény magában is bizonyítja, hogy ily magas feltételek alatt szerzett kölcsönt magának. A már elősorolt bizonyítékok alapján beigazolást nyert az is, hogy vádlott az uzsora előnyeit váltó alakjában rejtve kötötte ki s a váltói eljárás utján érvényesítette. Minthogy ezek szerint vádlott cselekményében az 1883:XXV. t.-c. 1. §-ba ütk. a 2. §. szerint minősülő uzsoravétségének összes tényálladéki ismérvei fenforognak, a bíróság őt a felmerült bizonyítékoknak az 1883: XXV. t.-c. 15. § ban meghatározott módon való mérlegelése után ezen bűncselekményben mondotta ki bűnösnek. A büntetés kiszabásánál enyhitő körülményül vétetett vádlott büntetlen előélete, az okozott sérelem aránylag csekélyebb foka, ezek tekintetbe vételével a bűnösség fokához arányosnak mutatkozó mérvben szabatott ki a fogház- és pénzbüntetés, stb. A budapesti kir. ítélőtábla (1903. okt. 27-én 6,163. sz. a.) a kir. tszék ítéletét helybenhagyja. Indokok: A védő a főtárgyalás során hozott közbenszóló végzések ellen azért jelentett be sem. panaszt, mert az érdekelt sértett, továbbá B. G-né és V. J-né mint a sértettel való házastársi illetve rokoni köteléknél fogva szintén érdekelt tanuk, indítványa ellenére megeskettettek, a bizonyítás kiegészítése iránt tett indítványa pedig mellőztetett. Mind a két semmiségi ok azonban alaptalan ; mert sem a sértett, sem a fent megnevezett két tanú megesketésénél kizáró törvényes ok fenn nem forog, az indítványozott bizonyítás kiegészítésére pedig szükség nincs, mert a bizonyittatni kívánt, az a körülmény, hogy valótlan az az állítás, hogy a nyugta a fizetés teljesítése előtt állíttatott ki, továbbá, hogy valótlanok a sértettnek a fizetés körülményeire vonatkozó állításai is, és hogy a váltókból nem a vádlott vágta ki a nevet : a bizonyítás anyagával szemben az ügy eldöntésére nézve lényegtelenek. Az ügy érdemében nem osztja a kir. ítélő tábla a külön védőnek azt az álláspontját, hogy ebben az esetben uzsoráról azért nem lehet szó, mert a sértett a vádlottal gabona adás-vételi ügyletet kötött ; az a vagyoni előny pedig, a mit a sértett a kockázattal szemben az ügylet lebonyolításakor szerzett, a kereskedőnek az a haszna, mely az uzsora fogalma alá nem vonható. Nem fogadhatta el a kir. ítélő tábla ezt az álláspontot, mert a védőnek a kiinduló pontja téves. Ugyanis a vádlottnak a beismerésével bizonyítva van, hogy ő a sértettel nem gabona adás-vételi ügyletet, hanem kölcsönügyletet kötött. Hogy a felek között tényleg kölcsön-ügylet és nem adás-vételi ügylet köttetett, abból is kétségtelen, hogy a vádlott a gabona adás-vételi szerződés teljesítését nem akarta, mert a szállított gabonát el nem fogadta, ellenben a váltókat a teljesítés határideje előtt beperesitette és a kötieveleket a teljesítési határidő előtt visszaadta, stb. A m. kir. Kúria (1904. ápril. 19-én 3,618/B. sz. a.) Mindkét alsófoku bíróság fent idézett keletű és számú ítélete a bp. 385. §. 1. a. p.-ban foglalt okból, a bp. 437. §. 3. bek. érteim, megsemmisíttetik: vádlott az ellene emelt vád alól felmentetik; B. G. sértettfél értesíttetik, hogy igénye tárgyában a bp. fi. §. 1. pontjában foglalt okból a bp. 487. §. szerint határozat nem hozatott, stb. I n do k o k: Meg van állapítva, hogy a sértett 38—40,000 K.-átérő78 hold földbirtokosa, a vádlott pedig gabonakereskedő; mint ilyenek már a vád alapjául szolgáló ügyletek kötése előtt több év óta egymással összeköttetésben állottak: és az előzetes ügyletek után a sértettnek kiegyenlitlenül maradt 42 K. tartozása, valamint az ezt megállapító összeszámolás után a vád feljelenléséig kötött ügyletek után különféle gabonaszállitásokra előlegek fejében vádlott az általa adat összesen 118 K. után 170 K. értéket kötött ki, s ezt érvényesítette is. Tekintve, hogy a sértett mint termelő és a vádlott mint kereskedő tartós üzleti viszonyuknál fogva kötötték a vád alapjául szolgáló ügyleteket; tekintve egyrészről a sértettnek vagyoni állapotát és másrészről azt, hogy vádlott a huzamos időn át szállítandó gabonamennyiség után oly csekélyebb mérvű hasznot kötött ki, amely, tekintve a gabonaárak változatos esélyeit és a keresk. szállításhoz szükséges kezelés költségeit, vádlott cselekményének megbirálásánál figyelembe veendő: a kir. it. tábla által valóknak elfogadott és fenn jelölt tények alapján tehát a szorultságot, könnyelműséget vagy tapasztalatlanságot és ezekkel kapcsolatban a sértett szorultságát, anyagi romlásának esélyét, vagy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanságot mint az uzs. törv. 1. szakaszában vagylagosan felsorolt tényezők egyikét sem lehet megállapítani, Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Az erzsébetvárosi tszéknél Krémsr Frigyes helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 25, fsz. jul 2., csb. Kusztrich János, tg. Issekutz Győző dr. — A pécsi tszéknél Kerdl Lajos helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 18, fsz. jun. 27, csb. Gellér Ottó, tg. Egry Béla dr. — A budapesti tszéknél Wallenfeld János helybeli kereskedő ellen, bej. szept. 1, fsi. szept. ó, csb. Andorffy Károly dr., tg. Környei Ede dr. — A kaposvári tszéknél Pelczm^n Péter helybeli vendégl is ellen, bej. jul. 30, fsz. aug. 26, csb. Kramer József dr., tg. Székely Antal dr. — A soproni tszéknél Scheu Simonné helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 30, fsz. jul. 28, csb. Thirring Béla, tg. Proszwimmer Sándor dr. — Az ipolysági tszéknél Csiba István Selmecbányái cég ellen, bej. jul. 19, fsz. aug. 16, csb. Badányi László, tg. Wagner László dr. — A pestvidéki tszéknél Sommer Sándor monori kereskedő ellen, bej. jul. 4. f^z. jul. 18, csb. Józsa István, tg. Kégl János dr. — A nagykanizsai tszéknél Kis S. Zsigmond helybeli cég ellen, bej. jul. 23, fsz. aug. 16, csb. Gyenes Sándor, tg. Remete Géza. — A pozsonyi tszéknél Stern Zsigmond nagyfödémesi kereskedő ellen, bej. jun. 23, fsz. jun. 28, csb. Herr Henrik, tg. lankó Zsigmond dr. — A vinkovcei jbiróságnál Sonnenfeld Ignác helybeli lakos ellen, bej. máj. 25, fsz. jun. 6, csb. Czrnics László, tg. Petrovics Demeter dr. — A szombathelyi tszéknél Deutsch Ármin sárvári kereskedő ellen, bej. jul. 6, fsz. jul. 11, csb. Prugberger Vince dr., tg. Vajda Manó dr. — A besztercebányai tszéknél Herczogh Pál helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 4, fsz. aug. 29, csb. Lehotzky István, tg. Kemény Lajos dr. — A szombathelyi tszéknél Heinrich Adolf város-szalónaki kereskedő ellen, bej. aug. 4, fsz. aug. 29, csb. Prugberger Vince dr., tg. Schmidelius Jenő dr. — Az eperjesi tszéknél Hollánder Sámuel eperjesi kereskedő ellen, bej. aug 19, fsz. szept. 15, csb. Fest Géza, tg. Zahler Dezső dr. Paly&zatOfc : A komáromi tszéknél albirói áll. jun. 3. (114). — A sítoraljaujhelyi tszéknél aljegyzői á 1. jun. 3. (II4). — A kőhalmi jbiróságnál albirói áll. jun. 5. (116). — A váli jbiróságnál albirói áll. jun. 18. (117). — A nagyilondai jbiróságnál albirói áll. jun. 8 (117). — A gyulafehérvári tszéknél aljegyzői áll. jun. 8. (II7). — A trencséni kir. ügyészségnél alügyészi áll. jun. 9. (118). — A felvinci jbiróságnál birói áll. jun. 9. (118). — A pécsi jbiróságnál biroi áll. jun. 9. (118). — A csikszentmártoni jbiróságnál birói áll. jun. 9. (118). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk Bakabánya Sch. J. dr. Branek—Pacher (5,5691/903) n. e. — Graács—Tabán nem érk. — Békés I. K. Vas—Geiten érk. 2,609/904. sz. a.,előa. Illés Jenő, április 28 vu. — Késmárk P. V. Pitoor—Pitoor (3,101/601., előa. Bene) n. e. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Dávid — Török (1.880/904. sz. a. Kassa) n. e. — Bártha— Dálnoki érk. 2,763/904. sz. a., előa. Kovács Antal, n. e. — Bajka-Pál érk. 6,773/903. sz. a., előa. Lallosevits n. e. — Biró— Hankó érk. 5,887/903. sz. a előa., Witt, n. e. — Rákosi—Jancsó érk. 2,362/904. sz. a., előa. Popu, n. e. — Kónya— Bitai érk. 4,092/904. sz. a., előa. Frink, n. e. — Kasziba—Luka érk. 3,677/904. sz. a., előa. Asztalos. — Losonc A. S. Klein—Deutsch (3,968/903. előa Balázsovits) máj. 19 hh. — Meggyes Seh. J. dr. WolfFielk (4,016/903. előa. Popu) máj. 25. rmv. -- Nagyrőce V. K. dr. Plank—Pöltl érk. 4,498/904. sz. a., előa. Pecháta, n. e. — Pozsony L. D. dr. Waldsteiner—Rezsucha;(4,03í/903. előa. Horváth) n. e. — Mayer —Kreicz érk. 279/904. v. sz., a. előa. Végh, n. e. — Sátoraljaújhely H.B. dr. Pácz—Benkő (2,824/903. előa. Scherff j máj. 19. hh. — Szabadka V. S. dr Pollákné—Vécsei (4,045/903. előa. Klimkó) és Andrássy — Andrássy (4,593/903. előa. Staudj n. e. PA1XA8 3É6ZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOÁJA BUDAPESTEN.