A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 23. szám - A m. ált. ptkönyv javaslatának 349-360. §-aihoz

Huszonharmadik évfolyam. 23. szám. Budapest, 1904 június 5. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRŐIKÉINEK KErílSELETÉRE. A MAGYAR i'GYÍÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve: Negyed évre 3 korona Fél « _ 6 « Egész « 12 « Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendók. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: A m. ált. ptkönyv javaslatának 349 — 360. §-aihoz. Irta Molnár Jákó dr., tszéki biró. — Néhány szó a házassági jogról szóló törvény 94. §-ához. Irta R ó t h József, sátoraljaújhelyi ügy­véd. — Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta 0 dö n fi Miksa dr., budapesti ügyvéd. — Belföld (A budapesti ügyvédi kamara rend­kívüli közgyűlései — Külföld (A francia ügyvédi karról. Irta Zsoldos Benő, tszéki aljegyző) — Irodalom (Jogászegylet! Értekezések A munká­sok balesetbiztosításáról szóló törvényszervezet. — K o c s á n János : A természetes apa gyermektartási kötelességéről. — Szakolczai Árpád : Reflexiók a háborúról.) — Vegyesek. TÁRCA: A nagy per. Irta Révai Lajos dr. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. Kivonat a Budapesti Közlönyből. X A m. ált. ptkönyv javaslatának 34.9—360. §-aihoz. Irta MOLNÁR JAKü dr., kir. tszéki biró. Sok probléma merül föl a jogi életben, miknek a tapasz­talat a legjobb megoldója. A jogelvekből mentett törvények ha nem életképesek, halva született gyermekek. És mégis felszínre kerülnek oly jogi mozzanatok, miket még a tapasztalat után indulva sem lehet az absolut igazság követelménye szerint kellően megoldani. Ilyenek egyike a házasságon kivül nemzett gyermek apasági és vele összefüggő kérdése. Tétovát tapasztalunk e tekintetben nemcsak az alsó, hanem legfelsőbb bíráink ítélkezésében is, és valóban öröm­mel kell fogadni ama megállapodást, mit a javaslat 360. §-a elfogad. Azt mondom megállapodás, hiszen e kérdésben a jog­tudomány magában nem elégséges, rászorul az élettan min­denkori álláspontjára és ennek elvei után alkotja a jogi tóteleit. A javaslat szerint «a gyermek természetes atyjául azt kell elfogadni, ki a fogantatás időszakában az anyával közö­sült, kivéve ha a fogantatás időszakában az anya mással is közösült.» Mint látjuk, a javaslat két positivumot állit fel; az egyik az apaság bírói megállapítása, a másik ennek bírói megtaga­dása, mindkettőnél a kiindulási pont a fogantatás időszaka. A lényeges kérdés tehát, mikor áll be ez időszak, vagyis mely időszakot lehet a fogantatás idősz .kának tekinteni? E kérdés megoldása céljából az orvosi tudomány és szakér­tőkhöz kell folyamodni. Fay a 10-ik, Luschka a 8-ik, Schródcr a 7-ik napot a menstruatio után tartja a fogantatás időszakának, ez a rendes természetes jelenség, habár oly rendkívüli jelenségek is van­nak, melyek szerint a viselőstég előtt vagy egyáltalán nem, vagy a viselősség alatt is beállt a havi baj. A physiologia siet a jogrend segítségére és adatai alap­ján állítja föl az apaságra nézve a törvényes vélelmet. A tudományos álláspontra helyezkedett a javaslat 118. §-ával. E szerint az az időszak, a melyben a gyermek fogan­tathatott fa fogantatási időszak) a gyermek .születése napját megelőző 181és 800 nap közötti idő. mindkét határnap beszámítá­sával De egyúttal a törvényjavaslat ez intézkedését annál helye­sebbnek kell tekinteni, mert Simpson és ScJiröder szerint nem ritkák az esetek, melyeknél a conceptiotol kezdve a szülésig 320—324 nap telt el, mely esetekben a természet épp oly abnormisan működik, mint a koraszülésnél. A törvényjavas­lat azt az utat világítja be, melyen a házasságon kivül nem­zett gyermeknek sötétben elbuvó apját meglehessen találni. Ha az állam nem képes az egyénre kényszert gyako­rolni, hogy a teherbe esett nő becsületét házasság utján meg­mentse, gyakorolhat kényszert az irányban, hogy cselekménye következményeinek elviselésére kötelezi. Per analógiám nem Lapunk mai száma más. mint magánjogi megtorlás. De túllőne a törvény a hatá­ron, ha ez intencoval tovább menne, mint mit vele célozni akar. Éppen mert súlyos erkölcsi követelmények felelőssé teszik az apát, súlyos erkölcsi érvek szólnak amellett is, hogy maga a fogantatás szűzies maradjon és hogy a conceptio idejében a nő — habár az erény útjáról letért — az erkölcsi lejtöröl tovább ne súlyedjen. Ezen. valamint azon physiologiai szempontból, hogy a gyermeknek csak egy lehet az apja, helyezkedett a javaslat ama másik positivumra, hogy ha az anya a conceptio idejé­ben mással is közösült, természetes apának senkit sem lehet megállapítani. T. olvasóim! Ne vegyék triviális dolognak, ha ily komoly és következetes törvényes intézkedéshez egy bon mot-ot fűzök. A szolgálatban volt és viselőssé lett szép lány hazajő az anyjához. Ez látva lányát, kezeit tördelve, keservében kifakad : — gyalázatot hoztál házamra, — és mikor már jól kisírta magát, azt kérdi, legalább mondd meg, ki a gyermek apja. A lány szem­lesütve, de mosolyogva mondja: — «hja, ha én azt tudnám, ki ismeri ki magát a pesti nagy tolongásban. E feslett lány smink nélkül kiejtett szavában nem-e fek­szik a javaslat igazságos alapja? Ám a természet tovább dolgozik, bonyodalmas utja az emberi elmének a továbbkutatásra dolgot ad. A hivatkozott szakasz rendelkezései addig egyszerűek, mig a fogantatás idejét tekintve egy gyermek apjáról van szó. De hogyan alakul a viszony, ha a fogantatás idejében két conceptio folytán két külömböző egyéntől származnak a gyer­mekek. Az orvosi tudományban rég elfogadott elv az utólagos conceptio. Az utólagos conceptio két tünetben mutatkozik, mint superfoecundatio és mint superfoetatio. A superfoecundatio esete csak akor áll be. ha egy coitus avagy több coitus alkal­mával két vagy több pete termékenyittetik ugyanazon hószámi időszak alatt; a superfoetatio esete pedig akkor fordul e!ö, ha két v. több peteszem ugyanazon hószámi időszak alatt termékenyittetik, tehát már a viselősség alatt egy második con­ceptio megy végbe. Az utólagos conceptioról a szaktudósok eseteket idéznek. Eisenmann szerint egy asszony 1748. évi ápril 30-án egy egészséges fiúnak adott életet, de az asszonyt kezelőorvo­sok egy má-.ik gyermek nyomát ;s nu-gállapitották és a második gyermek 4 hónap és 17 nappal reá szeptember 11-én született. Moebius eml;ti, hogy egy 3ö éves asszony 1833október 16-án szült egy lányt és 35 nappal később, nov. 18-án a második­nak adott életet Geuerah felhozza, hogy egy nő 1817 évi febr. 17-én szült egy figyermeket és március 14-én ismét egyet. Sőt Thielmann egy ily 3-as szülésről tesz említést. A második szülés lehetősége azzal van megmagyarázva, hogy a két, nem egyenlően kifejlődött gyermek közt az erősebb a szü­lés által kilöketik, a gyengébb pedig teljes megéréséig tovább is jól érzi magát az anyatestben. E jelenségekkel szemben, melyek ugy a családi, mint az öröklési jogban fontos szerepet játszhatnak, minő állapotot foglaljon el a törvény r Az itt előadottak szerint következő esetek fordulhat­nak elő. Egy fogantatás időszakában egy vagy több conceptio folytán, két v. több gyermek születhetik ugyanazon avagy más nemzőktől. 1. Ha ugyanazon nemzőktől származik a két vagy több gyermek és ez a nemző saját elismerése, avagy a per jorán igazolást nyer, ugy a gyermekek apjukra akadnak a törvény segítségével. 2. Ha azonban a gyermekek külön nenvőtöl származnak. 12 oldalra terjed.

Next

/
Oldalképek
Tartalom