A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 22. szám - Sajtóeljárasunk s annak fejlődése. (Folytatás.)

176 Irodalom. Párisi levelek a francia ügyvédségről. Irta W i t t m a n Ernő dr. Budapesl, 1904. Ezen cim alatt szerző összegyűjtve bocsájtja közre azon egyes cikkeit, melyeket Párisban tett tanulmányútja alkalmával egy helybeli lapnak küldött. Ezen igénytelennek látszó cim alatt azonban oly alapos képéi nyújtja a francia ügyvédségnek, hogy méltán tanulmánys/ámba mehet. Minden túlzás nélkül mondhatni, hogy ezen kis füzetben foglalt néhány levél többet tartalmaz, mint bármely vaskos nagyképű könyv a francia ügyvédségről. Meglátszik a munkán, hogy nem könyvek után, hanem az életnek erős megfigyelése alapján készült. Élvezetes és egyúttal tanulságos olvasmány,amely friss, eleven előadása, talpraesett megjegyzései, a tárgynak a gyakorlati élet világánál való megismertetése által, dacára komoly tartalmának mindvégig leköti az olvasó figyelmei. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 29-én d. e. 10 órakor közgyűlést tart az ügyvédi nyugdíjügy tárgyában. Helyreigazítás. F r o m m Gézának 19. számunkban között, Igazitan i-v a lók cimü cikkében, a 149. oldalon a bal hasáb 4. bekezdésének első sorát igy igaziijuk helyre: «Ha a tkvi tulajdonos mgatlainak csak valamely önálló részét-idegeníti el, stb.» Teljes ülés a Kúrián. A m. kir. Kűria büntelő szakosztályai május 20-i kán (pénteken) d. e. .10 órakora díszteremben Paiss Andor dr. tanácselnök elnöklete alatt teljes ülést tartottak, amelynek tárgya voH : Hitelesítése a f. év. ápril. hó 29-én tartott bűnügyi teljes ülésből kiküldött szövegező bizottság által megállapító t következő döntvény-szövegnek. Ha az elsőfokú bíróságnál, vagy a kir. törvényszéknél mint felebbviteli bíróságnál bejelentett semmisségi panaszt ugyanaz a bíróság visszautasítja, a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata a kir. Kúria hatáskörébe tartozik-e? (a 2,694/B. 1904. és a 3,219/B. 190í. számokhoz.) Határozat: Ha az elsőfokú bíróságnál, vagy a kir. törvényszéknél mint felebbviteli bíróságnál bejelentett semmisségi panas/t ugyanaz a bíróság visszautasítja, a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás felülvizsgálata a kir. Kúria hatáskörébe tartozik. Indokolás. A bűnvádi perrendtartás 426. §-a szerint semmisségi panasz csaK ítélet ellen, éspedig — bármely alsóloku bíróság ítéletéről legyen szó, — egyedül a kir. Kúriához használható. Már ebből az általános rendelkezésből következik, hogy valahányszor vitássá válik az, miként a f nforgó jogesetben semmisségi panasznak egyáltalában van-e helye, illetőleg a semmis ségi panasz a törvénynek megfelelően hasznákatott-e, e kérdés eldöntésére csak a kir. Kúria lehet hivatva. Az ellenkezőnek elfogadása a semmisségi panasz sorsára nézve a rendszeres és egyöntetű döntést teljesen kizárná. A bűnvádi pei rendtartás 425. §-ának második bekezdésében meghatározott esetben ugyanis a kir. Ítélőtáblának másodfokú ítéletét a kir. törvényszék hirdt-ti ki a felebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt, vagy külön védő által nem képviselt vádlottnak és a 432. §. első bekezdése szerint ugyancsak a kir. törvényszék utasítja vissza a felek valamelyike által nála bejelentett semmisségi panaszt, s minthogy a visszautasító végzés felfolyamodással megtámadható: a bűnvádi perrendtartás 378. §-ának harmadik bekezdésében foglalt általános szabály érvényesülése esetében, a kir. Ítélőtábla a felfolyamodás elintézésével maga döntené el — még pedig a 378. §. első bekezdése értelmében jogerősen — azt a kérdést: vájjon másodfokú ítélete ellen van-e helye semmisségi panasznak. Hasonlóképen a kir. törvényszék, melynek másodloku ítéletét a kir. járásbíróság, a bűnvádi perrendtartás 557. §-ának első bekezdése szerint közli a felekkel, a járásbíróság visszautasító végzésének helybenhagyásával, megtámadhatatlannak nyilváníthatná saját ítéletét. Ezenfelül, ha a felebbviteli főtárgyalásra megjelent fél semmisségi panaszát a másodfokú bíróság (kir. ítélőtábla, kir. törvényszék), a jelen nem volt érdekeltnek semmisségi panaszát pedig az ítélethirdetést eszközlő elsőfokú bíróság (kir. törvényszék, járásbíróság) utasiija vissza és mindkét esetben a visszautasítás felfolyamodással van megtámadva: ennek a B. P. 378. §-a s illetőleg 545. §-a szerint való felülvizsgálata azt eredményezné, hogy ugyanegy ítélet ellen bejelentett semmisségi panaszok elfogadhatósága tárgyában két különböző fokú bíróság határozna. Végül az esküdtbíróság ítélete, továbbá a kir. törvényszéknek a B. P. 426. § a 2. pontjában említett elsőfokú ítélete úgyszintén összbüntetést kiszabó esküdtbirósági, törvényszéki vagy "járásbirósági ítélet ellen bejelentett semmiségi panasz elfogadhatósága felelt a B. P. 378. §-ának harmadik bekezdésében, illetőleg 545. §-ában szabályozott fokozatos felülvizsgálat esetében, utolsó sorban olyan bíróság (kir. ítélőtábla kir. törvényszék) döntene, mely az illető ügyben sem ítélet hozatalára, sem annak felülvizsgálatára, a törvény szerint hatáskörrel nem bír. Mindeme szembeötlő visszásságok csak ugy kerülhetők el, ha a semmiségi panasz visszautasítása miatt használt felfolyamodásokat, a jogegység érdekének megfelelően, minden esetben a kir. Kúria intézi el. A kir. Kúria eddig is ezt az eljárást követte és ezzel összhangzásban áll a B. P. 432. §-ának, főleg pedig utolsó bekezdésének félre nem ismerhető értelme is. E szakasz első és második bekezdésében ugyanis a törvény arról rendelkezik, hogy a felsorolt esetekben a semmiségi panaszt és indokolását az a bíróság utasítja vissza, melynél bejelentették, illetőleg beadták, s hogy a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodás csak elkésés esetében utasítható vissza, hozzáteszi azonban a harmadik bekezdésében, hogy visszautasítás esetén kívül a semmisségi panasz, a bejelentésére és indokolására nyitva álló határidőnek valamenyi jogosultra nézve való lejárta után az indokolással és az ügy többi irataival együtt a kir. Kúriához terjesztendő fel, mely intézkedés nem jelenthet mást, mint azt, hogy a visszautasító végzés ellen beadott felfolyamodás, — hacsak nem elkésve használtatott, — a kir. Kúriához terjesztendő fel s ugy ebben az esetben, valamint a kir. törvényszék másodfokú Ítélete ellen bejelentett, vagy beadott s a B. P. 557. §-ának harmadik bekezdése szerint hasonló módon elintézendő semmisségi panaszoknál a semmisségi panaszszal kapcsolatos felfolyamodást a kir. Kúria van hivatva felülvizsgálni. Mindezeknél fogva a bűnvádi perrendtartás 378. s illetőleg 545. §-ában szabályozott fokozatos felülvizsgálat a semmisségi panaszt visszautasító végzés ellen használt felfolyamodásra nem terjedhet ki, miből folyólag a fentebbiek szerint kellett határozni. Tisztességtelen verseny. Az «á la> megjelölés. A kereskedelmi miniszter érdekes elvi jelentőségű döntési alkotott közelebb, kimondván, hogy más iparos közforgalomban levő gyártmányai utánzatának az illető iparos neve alatt «á la> megjelöléssel való forgalomba hozatala kihágást képez. A kereskedelmi miniszter eme, 1904. március 25-én 12,134. sz. a. hozott elvi határozata igy szól: Budapest székesfőváros tanácsának. K. A. budapesti lakos ellen a valóságnak meg nem felelő jelzés használata miatt indított iparkihágási ügyben a székesfőváros tanácsa részéről hozott és az elsőfokú iparhatósági ítéletet megváltoztató másodfokú Ítélet, mely vádlottat az ellene' emelt fenti kihágás és következményeinek terhe alól felmenti, feljelentő által a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági Ítéletet megváltoztatom és az elsőfokú iparhatósági Ítéletet emelem érvényre, azzal a megjegyzéssel, hogy a kiszabott pénzbüntetés az 1901. évi XX. t.-c.-nek a m. kir. minisztérium 1903. évi december hó 19-én 5,200. sz. a. kelt rendeletével 1904. évi január hó 1-én életbe léptetett 23. §-ában jelzett célokra fordítandó. Igy kellett határoznom, mert panaszlott azon cselekményével, hogy más iparos közforgalomban levő gyártmányainak utánzatát az illető iparos neve alatt «á la> megjelöléssel, tehát oly felírással hozta forgalomba, mely az utánzott gyártmányoknak az ered ti gyártmányokkal való összetévesztésére vezethet, nemcsak az illető iparosnak támasztott jogosulatlan versenyt és károsította annak üzleti érdekeit, hanem a vevőközönség megtévesztésére alkalmas felírás használatával egyúttal az ipartörvény 58. §-ába ütköző és az idézett szakasz szerint büntetendő kihágási cselekményt is követett el, miután a megtévesztésre könnyen alkalmas jelzők olyan üzleti jelzőknek, melyek a tényleges üzleti visszonyoknak és a valóságnak megfelelnek — éppen a vevőközönség megtévesztésére és az áruk eredetét, minőségét és jóságát illetőleg félrevezetésre alkalmas voltuknál fogva — nem tekinthetők. A folyó évi február hó 8-án 23,786. sz a. kelt jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett leküldóm. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki már teljesen önállóan végzi az ügyvédi teendőket s a német és román nyel vet is érti, azonnal beléphet Hegyesi Benő dr. ügyvédi irodájába, Karánsebesen. Jogilag képzett, bonyolult telekkönyvi és hagyatéki ügyekben szívesen dolgozó egyén. Írnoki minőségben ügyvédi vagy közjegyzői irodában, azonnali belépés mellett, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PALLA8 RÉ6ZVÉNYTÁFWMÁ0 NYOMDÁJA BUOWtíTEN. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stiller Mor dr V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.