A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 22. szám - Intézkedés a sértettnek ismeretlen helyen való távolléte esetében

A JOG 171 alig hiszem, hogy a kir. közjegyzők a jelenlegi bélyegilleték fejében dolgoznának, pl. 40 fillérért fizetési meghagyást bocsátanának ki. Nemzetgazdasági szempontból nemhogy a jelenlegi közjegyzői hatáskör szélesítendő, de a közjegyzői állások is lehetőleg álla­mositandók volnának. De kissé eltértem tárgyamtól, tehát hogy hivatásos és min­den tekintetben alkalmas egyének kerüljenek a birói székekbe, szükség volna ily közbeeső állások rendszeresítésére. Bizonyos ellentmondás van abban, hogy valakit Ő Felsége ítélőbíróvá nevez ki és még sem ítél, pedig a járásbíróságnál működő birák nagyobb része ilyen nem itélő biró, mert a perenkivüli ügyek ellátása körülbelül több bírót vesz igénybe, mint a peres ügyek. Az olyan bírónak, aki éveken ál ítélkezéshez nem jut, ítélőképessége annyira visszafejlődik, hogy később fél az ítélkezéstől. Még egy nagy előnynyel járna a segédszemélyzet egy részének ily önállósítása, t. i. jelenleg át nem hidalt ür van a segédszemélyzet és birói állás között, nemcsak rang és fizetés, de főleg működési kör tekintetében. Óriási ugrás, mikor a birói segéd bíróvá kineveztetik; a ki tegnap semmiért sem volt felelős ki egy rövid végzést alá nem Írhatott, egyszerre arra ébred, hogy független itélőbiró, kinek állása nagy felelősséggel jár. Innaturanon estsaltus. Tehát ne legyen a hiva­tali szolgálatban 'em, legalább ne ily nagy. Intézkedés a sértettnek ismeretlen helyei, való távolléte esetében. Irta MOSCOVITZ IVÁN dr. ujpe ti kir. albiró. Oly ügyekben, amelyekben csupán magáninditványra van helye a bűnvádi eljárásnak, a Bttk. 110. §-a szerint ezen indít­vány nélkül az eljárás meg nem indítható: Ha a sértett fél indítványát visszavon a, az eljárás if<so faete megszűnik. (Bttk 116. §.) Ugyancsak megszűnik az eljárás, ha a magánvádló a tárgyaláson szabályszerű idézés dacára meg nem jelenik, vagy olyan határidőt, amely az eljárás megszűntének terhe alatt van kitűzve, meg nem tart. (B. P. 49. §.) (B. P. 539. §.) Az idé zett törvényszakaszok ezekkel a kétségtelenül helyes intézke­désekkel a vádlottra kedvező vélelmet állítanak föl arra az esetre, ha a magánvádló indítványát kifejezetten fönntartani vagy visszavonni elmulasztja, de egyben meg akarják gátolni azt is, hogy a magánvádló hanyagságból, vagy éppen rossz­akaratból huzza-halassza a büntetőügy befejezését, ki akarják zárni, hogy a magánvádló az ő törvényadta visszavonási joga- j val a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges minimális vagy normális időn tul terrorisálhassa, esetleg zsarolhassa is a vád alá vont egyént. Van azonban olyan eshetőség is, amelyről sem az anyagi, sem az alaki törvény nem rendelkezik kifejezetten és amelyre nézve máig a gyakorlat sem produkált egyöntetű, kielégítő megoldást. Az ügyeknek tetemes részében a magánvádló nem él kifejezetten vádvisszavonási jogával, de nem is jut oly hely­Tudományuk az őszi barack magjához hasonló. Soká kínlódunk, mig feltörjük, de ha magjához érünk, j — az élvezhetetlen. E fajta jogtudósról állította egyik ismerősöm, ha érthe- i tőén tudná magát kifejezni, akkor — semmit sem tudna. Nagyhangú szólamokkal van körülbástyázva tudományuk üres tárháza A 70- és 80-as években ugy készült a tankönyvek nagy része is. Összetákolták 10 —100 különféle, jobbára német mun­kából, annyi fáradságot sem véve maguknak, hogy megértsék, mit közölnek, helyesebben mit fordítanak. Velem történt ügyvédjelölt koromban, felmentem ily kori­feushoz, magyarázza meg nekem könyvének egy passusát. Haruspexi mosolylyal beismerte, hogy bizony azt ő maga sem érti. E nézőpontból Unger-t a jelen és mult század legelső jogászának tartom. Jhering geniálisabb. Windscheid alaposabb, Kókler uni­versálisabb2) nálánál, de én e szempontból a pálmát (Inger­nek nyújtanám. legújabb műviben ; azt tanácsolja a modern költőnek, <-er möge beherzt versuchen seinen Tiofsinn zu mildern, selbst auf die Gefahr hin v e r­staendlich zu sem». Hány magyar jogi szerző felszisszenhet. «de te fabula narrato. ') Tudományának extensivitása már szinte félelmetes. Valóságos polyhistor ! de nem a régi fajtából. Mindent tud ! Minden irodalomban otthonos. A legtöbb téren első rangú szaktekintély. Római jog, germán jog. szabadalmi jog, perjog, csődjog, büntető­jog, összehasonlító jogtudomány, syriai-, berber-, izlam- chinai jog, Hammurabi, Shakespeare, Dante, Ruskin. mind egy­forma virtuositással uralja. Hozzá még tekintélyes műítész. Könyvei és cikkei egész könyvtárt betöltenek, azok cimei vaskos kötetet képez­nek. Találomra leveszek könyvespolcomról egy jogi folyóiratot, kezem­ügyébe akadt a Grünhut-féle Zeitschrift 23-ik kötete: a tartalom­jfgyzékben Kohler a következő művekkel szerepel: K o h I e r, Prof. zetbe. hogy a B. P. 49. §-ának u'olsó bekezdésében foglalt vélelmeket vele szemben alkalmazni lehessen. A magánvádlók nagy része ugyanis, különösen a járásbíróság előtti (többnyire inditványi természetű] bűnügyekben, sűrűen változtat lakást, gyakran más községbe, más megyébe, vagy éppen kül­földre költözik, méí mielőtt neki az idézést kézbesíteni lehetne. Az uj lakóhelyet a kézbesítő sokszor nem tudja kipuhatolni, igy azután az ügyeknek tetemes százalékában a magánvádló­nak szóló idézést azzal jelentik vissza, hogy : «a bemondott lak­helyen ismeretlen», «ismeretlen helyre költözött», vagy — ami praktikus eredményében ezzel egyenértékű — «Amerikába költö­zött)), ((Romániába ment dolgoznia, vagy «X. megyében, köze­lebbi ől ismeretlen helyen lakik», «állítólag vidékre ment mun­kában stb. stb. Az ilyen visszajelentéseknek háromféle elintézésével talál­koztam a gyakorlatban. Az első elintézési mód. hogy a bíró­ság ezeket, ugy mint a nem szorgalmazott végrehajtási ügye­ket asértett szorgalmazásáig irattárban tenni rendeli. Ügy­kezelési szempontból ez gyors és praktikus megoldás. Sok esetben nem is jár bajjal, kivált, ha a felek mindkét részről olyanok, hogy az élet egyéb, égetőbb bajai és gondjai közt büntető ügyeikkel nem sokat törődnek, és azt a körülményt, hogy ők az elévülési idő leteltéig bünvád alatt állanak, nem találják magukra nézve nyomasztónak. De hát vannak olyan terheltek is, akiket akár állásuknál, akár érzékenységüknél fogva bánt a bünvád alatt áilás; akikre nézve nem közömbös, hogy 2—3 hónap alatt tisztázhatják-e magukat a törvény színe előtt, vagy, hogy csak a vétségi elévülést vegyük figye­lembe, — 3 évig álljanak vád alatt. De meg a magánvádlókra nézve sem megfelelő mindig ez a megoldás, mert bizony akad a sok ilyképpen visszajelentett között olyan is, aki nem Ame­rikába, hanem csak a szomszéd utcába ment lakni és aki hónapokig, esetleg, kivált kihágási ügyekben,*) az elévülési idő leteltéig hiába várja ügyének folytatását. Az a formula, melyet némelyek használtak, hogy «a bíróság az eljárást a sértett szorgalmazásáig megszünteti», lényegében azonos az előbbi megoldással; a különbség csak az, hogy az irattárba tétel helyett a megszüntetés szót hasz­náljuk, de ez a megszüntetés — hiába nevezzük annak — i — nem megszüntetés, csak függőben tartás, nem véghatáro­zat és nem alkalmas arra, hogy a Damokles-kardot leakaszsza a terhelt feje fölötti helyzetéből. A második mód: a magánvádló nyomoztatása — ugy, mint a hogy a föl nem található terheltet nyomozni szoktuk, — a közigazgatási (rendőri) hatóságok utján. Igen, de ha azután ez a nyomozás nem vezet ered­ményre, akkor mégis csak az előbbi megoldáshoz kell folya­*) Amelyekben az eljárás megindithatósága 6 hónap alatt évül el. 0 a tiszta, világos, nyílt fejű, exakt, szabatos jogász j utolérhetetlen mintaképe. 0 rá jobban illik a heidelbergi diákok ismeretes meg­j jegyzése V a n g e r o w-ról: — «Jetzt verstehts der Binsen­junge auch.» A Rechtshistorische Staatsprüfung-ban fordíttat egy lex-et a Corpus iuris-ból. - Labeo ich falle, ait sagt er — fordítja a szerencsét­len jelölt. Sie fallen, sag' ich — volt Unger lakonikus válasza. Egyik speciál kollégiumát e szavakkal vezette be : — Meine Herren, kein Kapitel des bürgerlichen Gesetz­buches ist so schadhaft, wie das der Schadloshaltung und keines gewahrt uns weniger Genugthuung, wie das der Genugthuung. Kaustikus vicce a társadalmi életben is félelmetes volt. Egy izben kérdezték tőle, hogy magyarázza meg lélek­tanilag azt a jelenséget, hogy oly korlátolt ember, mint báró J o s e f (fr : Rechtsfálle zum Stúdium des tranzösischen Civilrechts, Deutsches Patentrecht, Pfandr chtliche Forschungen. Beitráge zur ger­manischen Privatrechtsgeschichte. Rechtsvergleichende Abhandlungen, Shakespeare vor dem Forum der Jurisprudenz, Das Recht des Markenschutzes mit Berücksichtigung auslándischer Gesetzgebung, Grund­riss zu den Vorlesungen über die vergleichende Rechtswissenschaft. Der Process als Rechtverhaltniss. Prolegomena zu einem System des Civil­processes, Forschungen, aus dem Patentreeht, Rechtsvergleichende Studien über islamitisches Recht, das Recht der Berbern, das chine­sische Recht und das Recht auf Ceylon, Processrechtliche Forschungen. Über Processrechtliche Vertragé und Creationen, Studien aus dem i Strafrecht, Lehrbuch des Concursrechtes, Leitfaden des deutschen Con­cursrechtes. Ily fenomenális sokoldalúság csakis az alaposság rovására mehet, gy legközelebb Hammurabi törvénye lesújtó bírálatban része­sült D. H. Müll er részéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom