A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 21. szám - Igazitani-valók. Befejező közlemény

A JOG 163 szemben, felszámítás alapján vagy hivatalosan megállapítható adatok figyelembevételével, a véghatározatban részletezve hivatalból megállapitandók. Az ügyvéd által két példányban bemutatandó költségjegyzék a megállapítást magában foglaló határozattal, a megbízó féllel közlendő és e határozat ellen mindenik érdekelt fé! egyfokú jogorvoslattal élhet. Ha az ügy érdemében is használtatott jogorvoslat, akkor a dij-megállapitás ellen beadott jogorvoslat azzal együtt, ellenben nyilvános előadás utján intézendő el Végül célszerű volna azt is kijelenteni, hogy a bíróságok előtti peres és perenkivüli, valamint polgári és bűnügyekben az ügyvédi képviseleti dijak a megbízóval szemben föltét lenül megállapitandók és a vonatkozó határozatok a megbizó féllel is közlendők. Ez újítás aránylag számot nem tevő papirfogyatkozást idézne ugyan elő, de munkaszaporulatot egyáltalában nem, mert a dijat megállapító határozatok rendszerint több példány ban készíttetnek ugy is el. Az állam azonban, az igazságszolgáltatás modern és minden érdekelt félre nézve kedvező gyakorlásából, ne igyekezzék uzsorás módjára hasznot húzni, hanem az igazságot gyakorolja magáért az igazság eszményi voltáért. Igazítani-valók. Irta FROMM GÉZA dr., ráckevei kir. albiró. (Befejező közlemény*) Teljes jóhiszemmel és elfogadható alapon teszi, de nem számol a következményekkel. Valamint nem számol az a telekkönyvi előadó sem, aki az efféle vátoztatásokat minden megfontolás nélkül keresztül viszi. Hogyan legyen a félnek a bíróságban bizodalma, hogyan legyen a telekkönyvi intézménynek, a jogerős végzésnek tekintélye, hitele, a jogerős és jóhiszemű jogszerzésnek biztonsága, ha a kataszteri felmérési felügyelőség abban, jogerő után körülbelül 1—1^ évvel változtatást idézhet elő, ha az abból másfél év múlva I4—116 fj] ölet elvehet és az eladónak visszaadhat ? Ha a vevő ez alatt az idő alatt a jogérvényes és jóváhagyott szerződés és azt megerősítő jogerős bírói határozat alapján a megvett birtokot újból eladja s a felm. felügyelőség abból 1,495 vagy 116 Q ölet, az első eladónak a nevére visszatelekkönyveztethet, ki tartozik vájjon a felelősséggel a jóhiszemű harmadik szerzőnek ? Sőt ez alapon az alatt a másfél év alatt a felosztott birtok teljesen kötve lenne, mert ujabb felosztás alá nem is kerülhetne. Hiszen ha az alapfelosztást 116 • öllel megrövidítik, mi jut a harmadik megosztásnál egy-egy részletre? *) Előző közlemény a 18. számban. Ilyen állapot létrehozása nem lehet a megfontoltan cselekvő és bírói határozatban megnyugvó felek akarata, de nem lehetett a kataszteri eljárást szabályozó hatóságok szándéka s nem lehet a kataszter feladata sem. EÍ. okból a telekkönyvi előadónak meg kellene tagadni ilyen esetben a szentesítést és hozzájárulást. Vannak azonban még egyéb okok is. Nagyon jelentős ezek között, noha ez idő szerint okirat| tal igazolni nem tudom, mert a vonatkozó tkvi számokat fel nem jegyeztem, a következő : A kataszter abból indul ki, hogy neki a birtokmegosztást a tényleges állapotnak megfelelően és a telekkönyvi állás figyelmen kivül hagyása mellett kell felvennie és a kataszteri munkálatokban keresztül vinnie (48,290/1899. 14,900/1900. 97,491/1900. p. ü. min. r.) Ez alapon, a már többször felhívott p. ü. min. rendeletek és 1885. évi XXII. t.-c értelmében, híven teljesíti időszaki felméréseit, amit. ahogyan talál, felrajzolja, legyen az máról holnapra szóló, törvényes vagy törvénytelen, ideiglenes ; vagy végleges állapot, az neki mindegy. XII. Ha A elszánt a B földjéből, azt felméri, felrajzolja. Mire ismét ott működik, akkorra B vissza szántja, sőt ő is elszánt A földjéből. Akkor meg ezt mén és ezt rajzolja föl. Ha, mikor ott jár, a helyszínén valamely ideiglenes kijelölést talál, azt felméri és felrajzolja. (Példa rá a ráckevei i,055/90l. tkvi sz. beadvány 4 — 6. bekezdése.) Ha a közös tulajdonostársak kerítést csinálnak, ezt felméri és felrajzolja. Ha a különböző tulajdonosok birtokait elválasztó mesgye vagy kerítés, noha csak ideiglenesen hiányzik, mikor a kataszter ott működik: az elhatárolás megszűntét felrajzolja, s a kataszteri munkálatokban keresztül viszi. Ebből aztán az áll elő, hogy a kataszteri térkép sehogy sem egyezik a tkvi térképpel, melyen ezek a nem jogszerűen 1 létesített változások feltüntetést nem nyernek. Előfordult esetből idézhetem a következőt : XIII. Öt testvér örökölte a szülők birtokát, melynek hagyatékátadás utján tkvi tulajdonjogát is megszerezték, de osztatlanul, egyenlő arányú közös tulajdonosokként. Vagyis a tkvi hatóság a tulajdoni jogot a X. községbeli A I 1—5, II 1 —{—1—5 sorszámú, örökhagyók tkvi tulajdonát képező ingatlanokra: y6 részben A. 1/6 részben B 1js részben C. 1lf> részben D. 1/6 részben E. javára bekebelezte. A. B. C. D. E. a birtok-közösséget megtartva, annak kezelését maguk között ugy osztották meg, hogy az I 1—|— 1 sorszámút A; a 1 2-4-2 sorszámút B\ I 3-)-3 sorszámút C\ I 4-4-4 sorszámút D; I. 5—|—ő sorszámút E művelte és használta. A II 1. sorszámú az akkori események főembere: Eötvös Károly tollhoz fogott, hogy ntmesak a jogásznak, de az egész művelt világnak örökbecsű, mert történetírói és lélekbuvári magaslaton álló terjedelmes művet nyújtson a nyílt színpadon és a színfalak mögött a nagy perben történtekről. És még további két évig kellett várnunk, míg a szórványosan egy politikai napilap tárcájában megjelent egyes folytatások, összegyűjtve könyv alakjában a hálás olvasóközönség elé kerültek.*) Már a munka cime is mutatja, hogy Eötvös nem szorítkozik a tiszaeszlári per leírására, hanem annál magasabb piedestálra helyezkedik és a vérváddal egyáltalában számol le; avval történelmi és jogbölcseleti szempontból foglalkozik. « Mindenütt vannak zsidók. Szerepük aránya minden nemzeti társadalomban nagyobb, mint számuk aránya. Féltékenység kiséri őket e miatt az élet nagy versenyében. . . . Az emberiség természetrajzában érdekesebb, gazdagabb és meglepőbb tünemény nincs a zsidónál. Emiatt nem tudja a tömeg elfeledni a vérvádat. Pedig egykor a római vallás hívei az őskeresztények ellen gyújtották meg tüzét s a tűznek parázsa másfélezer év óta hamvad a feledés rétegei alatt. S mégsem tud végkép kialudni!» Ily praemissából kiindulva, hozzáfog szerző az ügy törté netének megírásához, hogy felderítse mindazt, ami eddig el volt rejtve, amit 22 év előtt a szenvedélyben égő szemek és felzaklatott indulatok tisztán nem láthattak vagy nem akartak látni. Foglalkozik tehát első sorban a tömeg lelkével: az u. n. *) Eötvös Károly : A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége. 1—3 kötet. Eötvös Károly munkáinak X -XII. kötete. Budapest 1904. Révai testvérek irodalmi intézet r.-t. kiadása. Ára fűzve 12 K. közvéleménynyel. «Mi voltaképpen a közvélemény és miként támad az?» Nagy kérdés az éppen a vérvád esetében. «Nyugodt időben minden ember elutasítja magától a vérvád hitét vagy képzeletét. De izgalmas időben másként működik az agy. Tízezer nyugodt gondolkodású, megfontoló természetű ember verődik össze. Amint együtt van : úrrá lesz elméje felett valami gondolat, amely sohase volt az övé, de amely ránehezedik társainak agyára is, mig végre az egész tömeg egyet gondol, egy jelszóra esküszik, egy indulatnak engedi át lelkét. Néha lassankint, de néha rohamosan történik ez. A gondolatok, érzések indokolt lassú átköltözése vagy gyors átröppenése szinte szemünk láttára történik és a tömegek így készülő gondolkozását vagy szenvedélyét nevezik közvéleménynek. De hát miként hárul át rohamosan a gondolat egyik agyról a másikra ? Mi ennek a természeti törvénye ? Egészségnek vagy betegségnek tünete ez ?» ... A közvélemény és az általános szenvedély eilen a birák lelke se eléggé vértezett; hullámai, amikor magasra csapkodnak, őket is meglóbálják. Próbálja valaki nyugodt időben terjeszteni vérvádat a bíróságok elé ! Nem talál bírót s közsajnálkozás vagy közmegvetés a sorsa a vádlónak. Az eszlári esettel az ország bíróságai a legkomolyabban foglalkoztak. Nem mondták ki, de valósággal a vérvádat keresték. 22 év előtt Eötvös ezen csodálkozott ; ma már talán nem csodálkozik! A nagy izgalomban, a gondolatok és érzések átháramlásában. az elmék ellenálló erejének gyöngeségében találja meg a magyarázatot. A felzaklatott közvélemény a bátor védőre is hevesen rohant, hogy eltiporja ; vannak korszakok, amikor a közvélemény vagy elsodorja vagy eltiporja azt, aki ellene szegül, vagy