A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 8. szám - Japán alkotmányáról

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 8. számához. Budapest, 1904 február 21. Köztörvényi ügyekben. Felperes az alapon, hogy alperes a kereseti ingatlanok tulajdonát neki és testvéreinek átadta oly módon, hogy a tulajdonjog bekebelezésére és a birtokba lépésre az átruházó halála utáni időpont határoztatott meg, az ugyanazon ingatlanokra kcsöbb elsőrendű alperes és másod- és harmadrendű alperesek közt létrejött átruházási jogügylet érvényesítése iránt keresettel fel nem léphet, mert ehhez cssik a szerződő feleknek vagy jogutodaiknak van joguk. Amennyiben pedig ezen későbbi átruházás folytan, a kereseti ingatlanokra másod és harmadrendű alperesek nyilvankönyvi jogot szereztek, felperesnek ahhoz sincs joga, hogy az alperesek talajdonjogának törlésével az eredeti tkvi állapot helyreállítását követelhesse, mert a tkvi előbbi állapot helyreállítását csak a nyilvánkönyvi előző vagy annak általános jogutóda kérheti. A szabadkai kir. tszék (1902. szept. 2 J-án 11,797. S2. a.) Csauscher I. dr. ügyvéd által képviselt Sz. Józsefnének, Schosberger I. ügyvéd által képviselt id. F.András és Antal alperesek ellen szerződés érvénytelenítése ir. r. perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Id. F. András alperes az A. a. egyezségben felsorolt ingatlanait apai örökség cimén felosztotta öt gyermeke között, ugy azonban, hogy azok birtokába csak az átadó atya halála után léphetnek és a tulajdonjog is csak akkor lesz javukra bekebslezhető. Ennek dacára a B. a. okirat szerint ugyanazon ingatlanokat két fia II- és Ill-ad rendű alpereseknek adta, akiknek tulajdonjoga tkvileg is bekebeleztetett. Felperes, mint az A) alatti okiratban kedvezményezett öt gyermek egyike, kéri a B) alattiban kifejezett jogügyletet hatálytalannak nyilvánítani és a kereseti ingatlanok l/t részére a 2. és 3-ad rendű alperesek tulajdonjogát törölni és az 1-ső rendű alperes tulajdonjogát helyreállítani, azon az alapon, mert az A) alattiban foglalt jogügylet visszterhes lévén, attól 1-ső rendű alperes egyoldaiulag elállani nem jogosított, 2-od és 3-ad rendű alperesek pedig mert az előbbi elidegenítésről tudomással birtak, rosszhiszemű szerzők lévén, tulajdonjoguk törlendő. Alperesek azzal védekeznek, hogy az A) alattiban foglalt jogügylet halálesetre szóló ajándékozás, azt tehát az ajándékozó bármikor megváltoztathatja és ezen megváltoztatást az ajándékozottnak az ajándékozó életében megtámadni nincs joga. Az A) alatti okirat tartalmából kétségtelen, hogy halálesetre szóló intézkedést foglal magában, a kérdést csak az képezi és ez döntendő el, hogy ajándékozás-e vagy pedig visszterhes jogügyletet képez. Felperes nem vette tagadásba, miszerint 1-sŐ rendű alperes az elleniratban előadott módon osztotta szét vagyonát gyermekei között az első neje hagyatékának tárgyalása, illetve rendezése alkalmával, eszerint pedig 1-ső rendű alperes a saját tulajdonát képező 4/i telek földjét osztotta fel gyermekei között, tehát az ezek után járó legelőjutalék az ő tulajdonát képezvén, joggal visszatarthatta, de ha az anyai örökség után járó legelőilletményt is használatába bocsátotta felperes elsőrendű alperesnek, minthogy az őt illető anyai örökség Vs-ad telket tett ki, ez után járó legeló'illetmény haszna az A) alattihan kikötött és öt gyermek között felosztandó évi járadékkal együtt sem tesz ki olyan értéket, mely a jogügyletet ajándékozási jellegétől megfosztaná. Ezek alapján meg kellett állapítani, hogy az A) alatti okirat halálesetre szóló ajándékozási joaügyletet foglal magában, melynek megváltoztatását azon egyén, ki halálesetre kedvezményezettül van kijelölve, jogszabályaink szerint megtámadni nincs jogosítva. Ezek alapján a felperest keresetéve! elutasítani, stb. kellett. A szegedi kir. ítélőtábla (1903. február 13-án 5,865/P. sz. a.j Az első bíróság Ítélete megváltoztattatik és a kun-bajai 786. sz. tjkvi betétben A. I. 1—13. sorsz. alatt felvett ingatlanokból F. Andrást illetett jutalékra F. Antal és ifj. F. András javára B. 3. és 4. a. az 1900. márc. 17-én 1,206. sz. a., továbbá a kunbajai 453. sz. tjkvi betétben A. II. 1. 2. sorsz. alatt F. András nevén jegyezve volt ingatlanokra B. 4. és 5. alatt az 1900 márc. 17-én 1,206. sz. alatt ugyancsak F. Antal és ifj. F. András javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezések, ezen ingatlanoknak >/s—'U részéről töröltetni rendeltetnek, egyszersmind ezekre az ingatlan részekre az eredeti tkvi állapot helyreállítása mellett F. András tulajdonosul újra kitüntettetni rendeltetik, stb. Indokok: Az 1896. évi január hó 12-én létrejött, egyezségnek címzett A) a. okiratban F. András az első rendű alperes kijelentette, hogy a kunbajai 453., 786. és 279. sz. tkvi betétekben felvett ingatlan gyanánt öt gyermekének, köztük a felperesnek is, egyenlő arányú közös tulajdonjoggal az egyezségben megjelölt visszteher kikötése mellett örökre, és visszavonhatatlanul átadja. Az egyezség szerint kimondatott ugyan, hogy az ingatlanok apai örökség cimén adatnak át a felperesnek és testvéreinek, és hogy felperes és testvérei csak az átadó elsőrendű alperes halála után léphetnek az átadott ingatlanok birtokába és hogy a tulajdonjog is csak akkor lesz a felperes és testvérei nevére bekebelezhető; tekintve azonban, hogy az átadás nem visszteher nélkül, hanem visszteher kikötése mellett történt és az átadó elsőrendű alperes a visszavonás jogáról is lemondott; tekintve továbbá, hogy alperesek a felperes által a válasziratban kinált eskükre nem nyilatkozván, azokat sem el nem fogadták, sem vissza nem kínálták és így a felhívott tanuk kihallgatása nélkül is bizonyítottnak veendő az, hogy felperes az A) alatti egyezségben elvállalt visszaszolgáltatást teljesítette és ekként az A) alatti egyezség ebben a részben foganatba is ment: az A) alatti egyezségben foglalt jogügylet halálesetre szóló és bármikor visszavonható ajándékozásnak nem tekinthető, hanem élők közötti kétoldalú visszterhes szerződésnek tekintendő, amelynek ezen a jellegén nem j változtat az a körülmény, hogy az egyezség szerint a tulajdonjog bekebelezése és a birtokba lépés is csak az átruházó halála után történhetik meg, mert ezzel a kikötéssel csak az az időpont határoztatott meg, amelyben felperes és testvérei az átruházott ingatlanok teljes tulajdonosaivá válnak. Ennélfogva alperesek az A) alatti egyezséget az utóbb kötött B) alatti egyezséggel meg nem semmisíthették és az elsőrendű alperesnek nem volt joga a felperesnek átadott ingatlan részt utóbb a másod- és harmadrendű alperesre átruházni, ezek az alperesek pedig a felperesnek már korábban átadott ingatlan részt jóhiszeműen meg nem szerezhették, mert az A) alatti egyezség megkötésében ők is részt vettek és tudomásuk volt annak tartalmáról; miért is az alperesek között az A) alatti egyezség megkötése után létrejött B) alatti ujabb egyezség, amennyiben az a felperes szerzett jogát sérti, a felperessel szemben hatállyal nem bírván, az annak alapján eszközölt tulajdonjogi bekebelezés törlendő és az eredeti telekkönyvi állapot helyreállítandó. Azért, annak megjegyzésével, hogy a kunbajai 279. sz. tjkvben felvett ingatlanra nézve felperes az előbbi tkvi állapot helyreállítását nem kérte és hogy ennélfogva ez iránt intézkedés nem tehető: az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni és az ítélet rendelkező része érteim, határozni kellett, stb. A m. kir. Kúria (1904 január 7-én 3,405. sz. a.) A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik és az első bíróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok: Felperes az alapon, hogy az A) alatti szerződés szerint elsőrendű alperes a kereseti ingatlanok tulajdonát neki és testvéreinek átadta oly módon, hogy a tulajdonjog bekebelezésére és a birtokba lépésre az átruházó halála utáni időpont határoztatott meg, az ugyanazon ingatlanokra később elsőrendű alperes és másod és harmadrendű alperesek közt létrejött átruházási jogügylet érvénytelenítése iránt keresettel fel nem léphet, mert ehhez csak a szerződő feleknek vagy jogutódaiknak van joguk. Amennyiben pedig ezen későbbi átruházás folytán a kereseti ingatlanokra másod- és hárma írendü alperesek nyilvánköny vi jogot szereztek, felperesnek ahhoz sincs joga, hogy az alperesek tulajdonjogának törlésével az eredeti tkvi állapot helyreállítását követelhesse, mert a telekkönyvi előbbi állapot helyreálli. tását csak a nyilvánkönyvi előző vagy annak általános jogutóda kérheti, már pedig felperes ily joggal nem bír. Ennélfogva, minthogy felperes az A) alatti okirat alapján a kereseti ingatlanokra a teljes tulajdonjogot csak az átruházó halála után érvényesítheti, amennyiben a másod- és harmadrendű alperesek javára történt későbbi átruházás előbb szerzett jogát sérti, az ezen átruházás folytán történt nyilvánkönyvi tulajdonjog bekebelezését ez idő szerint egyáltalában megtámadni jogosítva nincs. Miért is a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete volt helybenhagyandó. A kereset elutasítására nézve ezen indokainál fogva stb. Kártérítésben marasztaltatott az ügyvéd, mert a féltől átvett két rendbeli kötelezvényen alapuló követelés erejéig a zálogjogot idejekorán be nem kebeleztette és ezen mulasztás folytan az adósok ingatlanainak vételárából a fél zálogjogát megelőzően rangsorozatot nyert hitelezők követelései nyertek kielégítést. — Kamatok a sorrendi tárgyalás napjától Ítéltettek meg, mert a fél károsodása akkor állott be, amikor az öt megelőző jelzálogos hitelezők vették fel azt az összeget, amely összeg neki jutott volna. (A m. kir. Kúria 1903 dec. 2. 8,289. sz a.) A vásárvám jogellenes szedéséből származó követelés, közigazgatási eljárás mellőzésével, egyenesen a bíróság előtt perelhető. (A m. kir. Kúria 1903 dec. 1. 760. sz. a.)