A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 15. szám - A végrendelkezés korlátozásának kérdése az angol jogban

A J OG A m. kir. Kúria (1903 február 3-án 955. sz. a.) halált okozott súlyos testi sértés bűntettével vádolt, vizsg. fogs. L'vö W. József elleni bünperében, melyben a komáromi kir. tszék mint esküdtbíróság itélt, vádlottnak és M i ke Lajos dr. ügyvédnek semmiségi panasza folytán — következőleg végzett: A vádlott védője által alaki okból bejelentett semmiségi panasznak hely adatik, az esküdtbíróság ítélete a főtárgyalással együtt a Bp. 427. §-nak 5-ik pontjában meghatározott alaki semmiségi okból a 4-37. §. 2., illetőleg a 404. §. első bekezdése értelmében megsemmisíttetik és az eljárt esküdtbíróság uj főtárgyalás tartására és uj határozat hozására utasittatik. Ezen megsemmisítés folytán a vádlott és védő által érvényesíteni kivánt többi semmiségi ok tárgytalanná lett. Megokolás: A vádlott védője elsősorban az esküdtbíróság elnöke által az esküdtekhez intézett jogi fejtegetések és az azokkal adott útmutatás helytelensége miatt a bp. 427. §. 5. pontja alapján jelentett be Írásban is kifejtett semmiségi panaszt. A védő kívánságára az elnök záró fejtegetése és az esküdteknek adott útmutatás a főtárgyalás jegyzőkönyvébe felvétetett és ezen jkv. adatai szerint alaptalan a védő által panaszolt az a sérelem, mintha az elnök arra oktatta volna az esküdteket, hogy a megállapított fő- és egyedüli kérdésnek második része már nem az esküdtek hatáskörébe tartozik, mert arra már a szakértő orvosok megfeleltek. Ilyen útmutatást az elnök az esküdteknek nem adott és a fejtegetések egészének figyelembevételével nem fér kétség ahhoz, hogy az esküdteket a megállapított egész kérdésnek, tehát ugy az első, mint a második résznek lelkiismeretes mérlegelésére és eldöntésére hivta fel. A főtárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint azonban az esküdtbíróság elnöke fejtegetései folyamán következőképp is nyilatkozott: «Tehát szorosan véve maga a cselekmény a kérdésnek első részében van és ez a rész az, esküdt urak — mely önök által elsősorban elbírálandó s miután a kérdés második része a cselekménynyel okozati összefüggésben álló eredményt tartalmaz, t. i. a sértésből eredett halált, melynek megállapítása inkább a szakértők részéről volt megoldandó.» A nyilatkozat ezen részével, jelesen azzal a kijelentéssel, hogy a sértés halálos eredményének megállapítása inkább a szakértők részéről volt megoldandó, az esküdtbíróság elnöke a bizonyítás eredményére vonatkozó és a bizonyítékok mérlegelésére is kiterjedő véleményt nyilvánított, mert az orvosok lelete és véleménye szintén csak a bizonyitó adatokhoz tartozik, Minthogj pedig a Bp. 363. §. 3. bekezdése az ily véleménynyilvánítást egyenesen tiltja, a fejtegetés ezen részével az esküdtbíróság elnöke a most idézett törv. szakasz rendelkezését sértette meg és a bp. 427. §. 5. p. alá eső semmiségi okra adott alkalmat. Ennélfogva a védő semmiségi panaszának — melyet a törvény most idézett szakasza és pontjára alapított, helyt adni és az esküdtbíróság Ítéletének, valamint a főtárgyaiásnak megsemmisítése mellett uj eljárást és uj határozat hozását elrendelni kellett, — stb. A btk. 53. első bekezdése szerint a pénzbüntetés behajthatlansága esetén alkalmazandó szabadságvesztés-büntetés tartamának meghatározásánál, 1 frttól 10 frtig terjedő összeg helyett 1 nap számitható ; nyilvánvaló tehát, hogy a 20 K.-át meghaladó pénzbüntetés helyett csak 1 napi szabadságvesztés-büntetés nem állapitható meg. A m. kir. Kúria (1903 február 4 én 1,021. sz. a.) több rendbeli lopás btette és közcsend e. kih. miatt elitélt M. Jakab ellen a nyitrai kir. tszék előtt folyamatba tett s ugyanott az összbüntetés tárgyában hozott jogerős itéleitel elintézett bűnvádi pert, ezen Ítélet ellen a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a nyitrai kir. törvényszék az összbüntetés tárgyában hozott ítéletével megsértette a törvényt, nevezetesen a btk. 53. § első bekezdésében foglalt rendelkezést annyiban, a mennyiben a M. Jakab ellen közcsend elleni kih. miatt mellékbüntetéskép megállapított 40 K. pénzbüntetést, behajthatlanság esetén 1 napi börtönre átváltoztatni rendelte. Jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bír. Megokolás: M. Jakab a nyitrai kir. tszéknek 1901. június 14-én 398. sz. a. hozott jogerős Ítéletével több rendű lopás büntette miatt 1 évi és 2 havi börtönre és a nyitrai kir. jbiróságnak 1901. szept. 30. 1901. B. 569/2. sz. a. kelt jogerős Ítéletével a btk. 41. §-ban meghatározott közcsend elleni kihágás miatt 1 havi elzárásra és behajthatlanság esetén további 2 napi elzárásra átváltoztatandó 40 K. pénzbüntetésre elitéltetvén, ezeket a büntetéseket a nyitrai kir. tszék 1901. nov. 14-én hozott szintén jogerős ítéletével egyesitette olykép, hogy M. Jakab vádlottat 1 évi 70 napi börtönre mint fő és a kiszabott 40 K. pénzbüntetésnek behajthatlansága esetén végrehajtandó további 1 napi börtönre mint mellékbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés átváltoztatását tárgyazó ezzel az ítéleti rendelkezéssel a kir. tszék megsértette a törvényt, mert a btk. 53. § első bekezdése szerint a pénzbüntetés behajthatlansága esetén alkalmazandó szabadságvesztés büntetés tartamának meghatározásánál, 1 frttól 10 frtig terjedő összeg helyeit 1 nap számitható; nyilvánvaló tehát, hogy a 20 K.-át meghaladó pénzbüntetés helyett csak 1 napi szabadságvesztés büntetés nem állapitható meg. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett Annak kimondása, hogy jelen határozat a felekre nézve hatálylyal nem bir, a bp. 442. § utolsó bekezdésén alapul. A BP ^84 8 ának 9. pontja alá esö semmisségi ok, ha a kir ítélőtábla a fölebbezésben és a tárgyalás során a bizonyrtásfelvétel megismétlése iránt előterjesztett indítvány iránt csak az Ítéletben határoz. De megsértette a kir. ítélőtábla a torvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését és elvet » az által, hogy ítéletében a védő indítványa ellenére az elsőfokú főtárgyaláson eszközölt bizonyítás ujból-felvételét és a rendelkező részben megnevezett tanuk kihallgatásával kért uj b.zonyitek felvételének elrendelését megtagadta, mert a főtárgyaláson kihallgatott tanuk vallomásai lényeges körülményekre nézve ellentétesek és ellenmondók lévén, e tekintetben a kir. törvényszék az ügyállást felderíteni elmulasztotta, minélfogva a kir. törvényszék Ítéletének alapjául szolgált ténymegállapítások téveseknek tűnnek fel. (A m. kir. Kúria 1903 január 28. 805/903. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A pancsovai tszéknél Mihajlovics Mihály jankováci kereskedő ellen, bej. máj. 18, fsz. jun. 3, csb Furdek Miksa, tg. Horváth Kálmán dr. A nyíregyházai tszéknél Kolozs Jenő helybeli lakos ellen, bej. máj 25, fsz. jun. 22, csb. Virányi Dezső dr., tg. Friedlieber Mór dr. - A budapesti keresk. és váltótszéknél Schlesinger és Schönfeld helybeli cég ellen, bej. máj. fi. fsz. jun. í, csb. Beck Károly dr., tg. Felegyházi Elek dr. — A temesvári tszéknél Zelko Dezső, helybeli cég ellen, bej ápr. 29, fsz. máj. 7, csb. Hermann Béla, tg. Hajdú Frigyes dr. — A szombathelyi tszéknél Neményi Béla csendlaki kereskedő ellen, bej. máj. 5, fsz. máj. 11. csb. Prugberger Vince dr.,tg. Uy Károly dr. — A pancsovai tszéknél Kühner József helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 11. tsz. máj. 27, csb. Furdek Miksa dr., tg. Karatur Mtur. — A kaposvári Uzéknél Büchler Mór csurgói kereskedő ellen, bej. máj. 4-, fsz. máj. 23, csb. Kelemen József, tg. Bauss Sándor. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Farkas Béla helybeli kereskedő ellen, bej. máj. fi, fsz. jun. 1, csb. Genthon Ferenc dr., tg. Csukássy Jenő dr. Pályázatod : A nyáiód-szeredeti jbiróságnál birói áll. ápr. 18. (75) — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. ápr. 19 Í76) — A pestvidéki jbiróságnál albirói áll. ápr. 19. 176) — A pestvidékitszéknél jegyzői álí. ápr: 19. 176) — A topolyai jbiróságnál birói áll. ápr. 21. (77J — A balassagyarmati tszéknél jegyzői, esetleg aljegyzői áll. ápr. 21 (77) — A temesvár. tszéknél albirói áll. ápr. 21. (77) — Az ipolysági tszéknél aljegyzői áll. ápr. 11. (77). — A dévai tszéknél aljegyzői áll. ápr 24. (80). — A csikszentmártoni jbiróságnál aljegyzői áll. ápr. 24. (30). Kúriai és táblai értesítések Apatin B. M. dr. Zetovits—Zetovits (1,928/902 p.) ápril. 6. hh— Beszterce M. I. dr. Ciuta —Hitelint. nem érk. — Dárda B. B. Palkó-Nagy (2,157/902 p.) ápril 5. hh. — Erzsébetváros I Gy. dr. Adam —Roth nem érk. — Fogaras F. A. dr. Fogarasi —Maczenauer nem érk. — Béldi —Moha érk. 39/903 urb. sz. a. előa. Tódorfy n. e. — Kolozsvár M. S. Pesti m. keresk. bank—Lévay érk. 514/903 v. sz. a. előa. Nagy János. n. e. — Meggyes Sch. J. dr Burz—Burz nem érk. — Versec S. V Hoffmann—Hitelbank nem érk. Gyakorlott közjegyzőhelyettes hasonló minőségben állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki nagy városban működő közjegyzőhelyettes, aki önállóan vezetett közjegyzői irodát, hasonló minőségben alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, dr juris, aki a német nyelvet teljesen birja s akinek nagyobb gyakorlata van, nagyobb irodában állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Nyugalmazott kir. albiró, 42 éves, közjegyzőhelyettesi avagy ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt teljes joggyakorlattal, lehetőleg vidéki irodában azonnal való alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A magyar, német és tót nyelvben teljesen jártas egyén, ki a közjegyzői teendőkben, különösen a hagyatéki tárgyalások vezetésében és a közönségesen előforduló vagyonátruházási okiratok felvételében kiváló gyakorlottsággal bir és több évig kir. közjegyző irodájában működött s kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, valamelyik vidéki közjegyzői irodában segédi állást' keres. Cime a kiadóhivatalban. PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN